Az Északi-sarkvidék felől lát fenyegetést az EP
A hidegháború vége óta az Északi-sarkvidék a béke és a nemzetközi együttműködés zónája volt, de az elmúlt években a helyzet megváltozott. A térségben megnövekedett az orosz katonai jelenlét, míg Kína az Északi-sarkvidék északi tengeri útvonalát szeretné integrálni az Új selyemút kezdeményezésen keresztül. Az Európai Bizottság a 2021 végére tervezett integrált uniós politika kialakítása előtt újra megvizsgálja az EU szerepét az Északi-sarkvidéken. Az Európai Parlament pedig a jövő héten Strasbourgban vitatja meg és szavaz a testület által készített jelentésről. Az Északi-sarkvidéken félmillió uniós polgár él Finnországból, Svédországból, valamint Grönland révén Dániából.
Soha ilyen gyorsan még soha nem húzódott vissza az Északi-sarkon a tengeri jég
kiterjedése 2020 nyarán csak fele akkora volt, mint évtizedekkel ezelőtt.
A jelentés sürgeti Oroszországot, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot. A dokumentum arra a következtetésre jut, hogy az Oroszországgal az Északi-sarkvidéken folytatott esetleges uniós együttműködés nem veszélyeztetheti a másutt alkalmazott orosz fellépéssel szembeni szankciók céljait, írta a napi.hu.
A jelentés szerint figyelembe kell venni az Északi-sarkvidék növekvő szerepét a kereskedelemben, a hajózásban, a környezetvédelemben és az éghajlatváltozásban, valamint a helyi közösségekkel, az őslakosokkal kapcsolatos kérdéseknek is hangsúlyt kell kapniuk.
Egyre nagyobb az érdeklődés az Északi-sarkvidék és a terület ritkaföldfém-készletei iránt. Ezek kulcsfontosságúak az új technológiák, mind a környezetbarát, mind a katonai technológiák, kifejlesztésében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
