További Külföld cikkek
- Megszavazták az aktív eutanáziáról szóló törvénytervezetet Londonban
- Ausztráliában betiltják a közösségi média használatát a 16 éven aluliak számára
- Forrong Georgia, a rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel
- Magyar középiskolák bezárására készülnek Szlovákiában
- Évtizedekig nem beszéltek, mostantól már kereskednek – így békült ki két ázsiai óriás
Négy éven belül, 2025-re Kína képesség válik arra, hogy lerohanja a saját területének tekintett Tajvant – figyelmezetetett Csiu Kuo-cseng tajvani védelmi miniszter, hozzátéve: negyven éve nem volt ilyen feszült a kapcsolat Peking és Tajpej között mint mostanság.
Csiu szerint a Kínai Népköztársaság már most is képes lenne a 23,5 milliós sziget inváziójára, de az említett időpontra már minden előkészülettel meglenne.
A hírt hozó Guardian felemlegeti, hogy az utóbbi napokban százával repültek be kínai harci repülők tajvan légvédelmi azonosító zónájába.
A tajvani tárcavezető figyelmeztetett arra is, hogy a Tajvani-szorosban pattanásig feszült a helyzet, komoly kockázata van annak, hogy valaki meghúzza a ravaszt, aminek beláthatatlan következményei lennének.
Mivel a sziget védelmi képességei eltörpülnek a vörös óriás hadereje mellett, Tajvanon egyfajta körkörös védelmi rendszert építettek ki szárazföldi invázió esetére, amelynek védvonalaiba a civileket is bevonják, hogy ha kell, utcai harccal nehezítsék meg a támadó fegyveresek dolgát.
Tajvan Kína és az Egyesült Államok egymásnak feszülésének egyik oka, részben azért is, mert ott található a Tajvani-szoros, melyen keresztül a világkereskedelem egy jelentős részét bonyolítják. Joe Biden amerikai elnök és kínai hívatali kollégája, Hszi Csin-ping nemrég beszélt telefonon, és megállapodtak, hogy ragaszkodnak az egy Kína elvéhez. Washington és Peking abban állapodott meg, hogy úgy tartanak fent diplomáciai kapcsolatokat, ha utóbbi garantálja, Tajvan kérdését békés úton rendezik.
Az egy Kína elve alapján Peking és Tajvan egyetért abban, hogy egy Kína létezik, de az már értelmezés kérdése, melyik kormány a legitim vezetője.
Visszatérve a kínai harci repülők berepüléseire: elemzők szerint az erőfitogtatásban több szempont is közrejátszhat. Közöttük a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója, így Peking a nemzeti ünnep köröli hazafias közhangulatot is fokozza a látványos akcióval. Az ilyen akciók száma azonban régóta emelkedik, vagyis Peking aligha fogja mérsékelni ezeket. A berepülések szerintük nem Tajvannak, hanem az Egyesült Államoknak szólnak, vagyis a sziget fenyegetésével közvetetten Washingtonra helyez nyomást Kína.