A kínai elnök átugrott pár fontos részletet, szerinte Kína és Tajvan békésen egyesül

Szükségesnek nevezte Hszi Csin-ping kínai elnök szombaton egy pekingi ceremónián elmondott beszédében Tajvan és Kína „békés” újraegyesítését, és kijelentette, hogy ez be is fog következni – írja az MTI.

Meg kell valósítani a nemzet újraegyesítését, és ez biztosan meg is fog valósulni. A békés újraegyesítés felel meg a leginkább a kínai nemzet érdekének, beleértve tajvani honfitársainkat is

– fogalmazott Hszi Csin-ping az ünnepségen, amelyet a Csing-dinasztiát megdöntő, Szun Jat-szen vezette 1911-es forradalom 110 éves évfordulója alkalmából tartottak, egy nappal a tajvani nemzeti ünnep előtt. Az elnök (aki egyben a Kínai Kommunista Párt főtitkára) kijelentette, hogy „senki ne becsülje alá a kínai népnek azt a szilárd elkötelezettségét, hogy megvédje a nemzeti szuverenitást és a területi integritást”.

Hszi Csin-ping beszédében igyekezett kidomborítani, milyen közös érdekek mentén egyesülhet a két ország. A kínai állampárti rendszer és a tajvani többpárti demokratikus berendezkedés közötti éles különbségekről nem beszélt, s az sem foglalkoztatta különösebben, hogy Tajvan akarja-e ezt az egyesülést. A kínai államfő mindenesetre kijelentette, hogy az újraegyesítés legnagyobb akadálya „a tajvani szeparatizmus”, de szavai szerint „a történelem ítéletet fog mondani” a függetlenségpártiak fölött.

Mindeközben a kínai állampárti sajtó azzal fenyegetőzik egy, a Global Timeson megjelent cikkben, hogy az Egyesült Államok beavatkozása Tajvan védelmében csak fel fog gyorsítani egy esetleges háborút. A publicisztika szerint Washington tudatosan Peking „idegeire akar menni”, és erre a „provokációra” Kínának reagálnia kell. 

Tudatnunk kell velük, hogy a tűzzel játszanak, hogy háborút provokálnak, és hogy tetteik következményei elviselhetetlenek lesznek mind az Egyesült Államok, mind a tajvani sziget számára

– fogalmaz a kínai állampárti lap szerzője, aki egyben azzal fenyeget, hogy az Egyesült Államok és Tajvan „összejátszása” tovább fogja erősíteni Kína elhatározását abban, hogy erőszakkal hajtsák végre a Hszi Csin-ping által felettébb békésnek nevezett újraegyesítést. Az amerikai csapatok tajvani bevetését egyben inváziónak nevezte, kilátásba helyezve, hogy háború kitörése esetén az amerikai katonákat likvidálják először. A szerző felhozza, hogy az afgán kormányerőket is felfegyverezték az amerikaiak, mégis összeomlottak a tálibok offenzívája alatt, és hogy Vietnámban sem értek el eredményt. Végezetül a tajvani „szakadárokat” gyengének és gyávának titulálta.

Kína és az Egyesült Államok feszültségét jelenleg az is fokozza, hogy – amint arról tegnap az Index is beszámolt – múlt héten ismeretlen objektumnak ütközött az Egyesült Államok egyik atom-tengeralattjárója a Dél-kínai-tengeren. A balesetben 11 ember sérült meg. A haditengerészet csak késve hozta nyilvánosságra az esetet, állításuk szerint azért, mert nem akarták megzavarni a tengeralattjáró által végzett műveletet. A kínai külügyminisztériumot azonban nem hatotta meg a magyarázat, a Global Times szerint Zhao Lijian külügyminisztériumi szóvivő magyarázatot követelt, a baleset részleteinek nyilvánosságra hozatalát várja. A politikus szerint az eset jelentős kockázatot jelent a regionális békére és a stabilitásra nézve, úgy látja, hogy az Egyesült Államok „hosszú ideje és folyamatosan fokozza a bajokat a Dél-kínai-tengeren”.

Tajvan 1949-ben polgárháború eredményeként szakadt el Kínától; a Csang Kaj-sek vezette kínai nacionalisták a szigetre menekültek, miután a Mao Ce-tung vezette kommunisták hatalomra jutottak Kínában. Tajvan azóta önállóan intézi ügyeit, de a szigetország önállóságát Kína sohasem volt hajlandó elismerni.