Jó hír a Sinopharmmal oltottaknak

Végre jó hír érkezett a Sinopharm-vakcinával oltottaknak. Azt már a múlt hónapban, szeptember 20-án közölte az Egyesült Államok kormánya, hogy hamarosan feloldja az Európai Uniót, pontosabban a schengeni egyezmény államait sújtó, még Donald Trump által tavaly márciusban egy hónapra bevezetett, majd később meghosszabbított beutazási tilalmat.

Ennek során azok számára is korlátozta a beutazást, akik az elmúlt 14 napban schengeni országban jártak. Többen kiskapukat kerestek eddig, például két hét papíron történt vagy valós szerbiai tartózkodás után keltek útnak a vállalkozó szellemű utazók, esetleg egy kéthetes mexikói túra után jelentkeztek belépésre Amerikába. A leleményesebbek külön Facebook-csoportot hoztak létre a trükkök megbeszélésére, melynek mára több ezer tagja van. 

Trükkökre nemsokára már nem lesz szükség, de az eddig nem volt világos, hogy kik mentesülnek a beutazási tilalom alól. A szeptember végén kiadott közlemény csak annyit említett, hogy a koronavírus ellen „beoltott” utazókat ismét szívesen látják az Egyesült Államokban, az viszont nem volt egyértelmű, hogy ehhez mely oltásokat fogadja majd el az amerikai hatóság.

Kezdetben joggal feltételezhettük, hogy csak az USA-ban jóváhagyott, tehát a Pfizer–BioNTech-, Moderna- és Janssen-vakcinákkal beoltottakra vonatkoznak az enyhítések, bár az eredeti közlemény után később már célzás is történt a WHO jóváhagyására. Tegnaptól azonban teljesen világos:

Ezt a CDC tegnap jelentette be, egyértelművé téve a kérdést. A bejelentés a schengeni tagállamokon túl vonatkozik a Nagy-Britannia, Írország, Kína, India, Dél-Afrika, Irán és Brazília felől utazókra is.

A dolog akár a WHO felé tett gesztusnak, az enyhülés jelének is felfogható, mivel a tengerentúli ország és a WHO kapcsolata Donald Trump elnökségének vége felé igencsak megromlott. Úgy tűnik, a jelenlegi kormány ezen javítani szeretne, mivel elfogadja a WHO által, a fenti vakcinák vészhelyzetben történő alkalmazására kiadott engedélyét, legalábbis az országba való beutazás erejéig. A két kínai vakcinát az Egyesült Államokban ugyanis nem vizsgálták, az AstraZeneca oltását pedig a várakozások (és a fejlesztés amerikai támogatása) ellenére sem engedélyezték az országban történő felhasználásra, még vészhelyzet esetére sem.

A mostani bejelentés akár Kína felé tett gesztusnak is értékelhető a fentiek miatt. Az ugyanis világos, hogy a koronavírus elleni védőoltások ügye mára már messze túlmutat az egészségügyön, szinte globális hatalmi harc lett belőle. A dologhoz az is hozzátartozik, hogy a WHO kifejezett kérése ellenére is megkezdődött a harmadik dózis beadása Amerikában, itt tehát nem fogadta el a WHO ajánlását, sőt felszólítását sem a Biden-kormány, sem pedig a legtöbb európai ország, ahol már Amerikát megelőzve elkezdődött az emlékeztető dózisok beadása, így hazánkban is. Emlékeztetőül, a WHO vezetése azt kérte a fejlett országoktól, hogy addig ne kezdjék el a harmadik oltások adását, amig a világ elmaradottabb részei még a második adaghoz sem jutottak hozzá.  

A téma vesztese jelenleg Oroszország, illetve a Szputnyik, és valamennyire az azzal beoltottak is. Rájuk a fentiekből jelenleg semmi nem vonatkozik. Nagy veszteség a presztízsen kívül persze nem érte a gyártót, hiszen a világ rengeteg országában a fentiek ellenére használják a Szputnyikot, gyakorlatilag nem győzi a gyártó a megrendelések teljesítését. 

A bejelentést máris üdvözölte az Amerikai Légitársaságok Szövetsége, érthető okokból. Az amerikai gesztus így is elkésett, mivel a legtöbb európai ország egy ideje megnyitotta kapuit az amerikai turisták előtt. 

Az európai járványhelyzet pedig jó ideje kedvezőbb az amerikainál, így az onnan történő beutazások korlátozása kevéssé volt érthető. Ennek most azonban hamarosan vége. 

A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, c. egyetemi tanár. 

(Borírókép:  Az asszisztens kiveszi a dobozból a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinát tartalmazó fecskendőt az oltás napján egy nyíregyházi oltóponton 2021. május 24-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)