További Külföld cikkek
Korábban írtunk egy perui sziget ruházkodási hagyományairól: ott a sapkák és az övek alkotják a divathagyomány jellegzetes részét. Most a szaharai öltözékek közül a derá, vagy másnéven bubu, egy hosszú, laza ruha, illetve a tágelmust, egy turbánként használt fátyol, két olyan ikonikus ruhadarabjáról számolt be a BBC, amelyek a hagyományos nomád divatvilág részévé váltak a sivatagi életben, s a fiatalabb generációk is büszkék a hagyományaikra, rendszeresen viselik tradicionális öltözetüket.
A divat, amely a kereskedés során született
A helyiek úgy gondolják, hogy a ruházat az emberek félénkségét és szerénységét szimbolizálja. Azonban abban mindenki egyetért, hogy van egy nagyon fontos funkciója e ruhadaraboknak: védelmet biztosítanak a nap és a homokviharok ellen.
Ezeknek a ruhadarabok a megjelenése több évszázados múltra tekint vissza.
Valamikor a VII. és VIII. században terjedhettek el, amikor Észak-Afrika és a szahara déli területei között megindult a kereskedelem,
létrejött több szárazföldi kereskedelmi csomópont is. Fűszerekkel, állatokkal vagy különböző textíliákkal kereskedtek. A történelem során több nomád népcsoport jelent meg a Szaharában, illetve Mauritániában, többek között a tuaregek is. Ez egy berber népcsoport, nevük szabadokat jelent. A térségben megjelenő nomádokra pedig hatással volt az iszlám hit és az arab nyelv, ugyanakkor új, kulturális hagyományokat hoztak érkezésükkel.
Így lett a divattörténelem része a derá, akárcsak a japán kimonó vagy az ókori Mezopotámiából származó kaftán. A derá első változatai a Szenegál folyó mentén tűntek fel, Hálpulárban.
A derá stílusa és kialakítása nemcsak lehetővé teszi a ruha megfelelő szellőzését, hanem segít megelőzni a kiszáradást is
– mondta Dahid Ideidu helyi mauritániai idegenvezető.
Manapság egyre többen költöznek be a nagyobb városokba, ahol a helyi divatra nagy hatással van a nyugati stílusvilág, ezért a hagyományos öltözetek a múlt emlékeivé válnak. Viszont Mauritániában még mindig sokfelé viselik a derát és a tágelmustokat.
A deráviselés az idők során a társadalmi státusz kifejezésére is szolgált. A gazdag kereskedők fehér derát viseltek, mert volt vagyonuk arra, hogy kitisztítassák ruháikat, viszont a szolgák feketét.
A Szahara kék emberei
Nagy jelentősége volt annak, amikor megkezdődött az indigófesték kereskedelme, ugyanis a Szaharában nem lehetett természetes festékhez jutni. A sötétkék színű der tökéletessé vált azok számára, akik nem voltak elég tehetősek, hogy fehér ruhát viseljenek, de feketét végképp nem akartak hordani, sőt így középosztálybeli mivoltukat is könnyebben kifejezhették. Itt kerülnek képbe a tuaregek, mert tulajdonképpen
ők hozták divatba a kék derá viselését, így lettek ők „a Szahara kék emberei”.
A világoskék derá hasonló a fehérhez, de ezt csak három-négy naponta kell megtisztítani
– magyarázta Ideidu.
Anja Fischer, a Bécsi Egyetem Szaharával foglalkozó kutatója elmondta, hogy a tuaregek régen bőrruhát viseltek. Ez a nomád népcsoport a Líbiától Algériáig, Nigerig, Maliig és Burkina Fasóig terjedő területen él. Nagy befolyással voltak az iszlám terjedésére, ezért nem meglepő, hogy hozzájuk köthető a világoskék derá viselése, amellyel tehát hatottak a mai divatvilágra is, viszont ez mindmáig kifejezi és utal nomád hagyományaikra és kultúrájukra.
Mauritánia fővárosában, Nouakchottban, a piacon gyakorlatilag minden kék. Az eladók megannyi kék ruhát árulnak, a szín hihetetlenül sok árnyalatában. De nemcsak ruhát lehet vásárolni, hanem takarókat, ernyőket, sőt még az építészetben is nagy jelentősége van a kék színnek.
Ugyanis a kék szín a Koránban az égboltot és az istenséget jelképezi, viszont mindenki nagyon jól tudja, hogy ennél sokkal praktikusabb oka van: a védekezés az erős napsugárzás ellen.
Egyébként ma már a derára zsebet is varrnak, ami évszázadokkal ezelőtt nem volt bevett szokás, vagyis ez a modern divat visszahatása a tradicionális öltözködésre.
(Borítókép: Eric Lafforgue / Art in All of Us / Corbis / Getty Images)