Nagyon kedvelik Orbán Viktort az amerikai republikánusok

Ismét hazánkkal foglalkozik az amerikai sajtó, ezúttal abban az aspektusban, hogy Orbán Viktor Magyarországa komoly népszerűségnek örvend az amerikai republikánusok körében. Egy, a New York Times honlapján megjelent hosszú elemző cikk egyebek között azt feszegeti, hogy egyes amerikai konzervatívok Orbán Viktorról akarnak példát venni arra, hogy használják fel az államhatalmat a kultúrharcokban.

A szerző, Elisabeth Zerofsky felidézi a Fox News konzervatív, oltásellenes riporterének, Tucker Carlsonnak Magyarországon tett látogatását, amellyel mintegy 3,2 millió amerikai nézőhöz jutott el a Donald Trump mellett a magyar miniszterelnök nagy rajongójának is számító Carlson erősen pr-jellegű interjúja Orbán Viktorral, valamint a Magyarországról szóló riportja, amely elsősorban a bevándorlásellenes lépéseket és az Európai Unióval folytatott csatározásokat elemezte. 

A cikk szerint Tucker Carlson augusztusi látogatását Rod Dreher inspirálta. Az egyhetes magyarországi bejelentkezés célja az lehetett, hogy Orbán Viktor rendszerére irányítsa az amerikaiak figyelmét.

A lap emlékeztet továbbá, hogy szeptemberben Magyarországon járt Jeff Sessions korábbi amerikai főügyész, valamint Mike Pence, Donald Trump korábbi alelnöke. Jövőre pedig Budapesten tartják a Konzervatív Politikai Cselekvés Konferenciát, a befolyásos amerikai konzervatívok éves összejövetelét. 

A New York Times szerzője ezt követően rátér Rod Dreherről, akiről megjegyzi, hogy bár nem osztja Tucker Carlson összeesküvés-elméletét arról, hogy az amerikai demokraták a fehér bőrű amerikaiakat nem-fehér bevándorlókkal akarják helyettesíteni a szavazatszámaik növelése érdekében, a bevándorlásellenességben egyetértenek. Szerinte a magyarok a francia, német és belga hibákból tanultak ezen a téren, s egyetértett Orbánnal abban, hogy a 2015-ös migrációs hullám idején élesen bevándorlásellenes politikába kezdett.

Elisabeth Zerofsky felidézi, hogy megkérdezte Rod Drehert arról, hogy mit várt a tavaszi budapesti látogatásától, aki azt felelte, szeretné megfigyelni, hogy a politika mennyire működhet „védőfalként” a kulturális szétesés ellen. Ebben a republikánus párt szerinte hatástalan volt, a passzivitás pedig önpusztítóvá válik. Az „illiberális demokrácia” gondolatát helyes elképzelésnek tartotta, szerinte a kulturális szétforgácsolódás jelen szakaszában várhatóan azt kell majd eldönteni, hogy baloldali „illiberális demokráciát”, vagy jobboldali „illiberális demokráciát” szeretne-e a társadalom, s ha így lesz, alkalmasnak tartja Magyarországot megfigyelni arra, hogy ez milyen következményekkel jár.

A New York Times újságírója egy ellentmondást is megjegyez, nevezetesen, hogy bár Rod Dreher szerint minimálisra csökkent Magyarországon az antiszemita incidensek száma, az Orbán-kormány erősen antiszemita felhangokkal démonizálta a zsidó származású milliárdost, Soros Györgyöt.

A megjelent összegző íráshoz Rod Dreher csakhamar kommentárt is fűzött a The American Conservative című lapban. Ebben az Orbán Viktor rendszerére is jellemző, szóban forgó politikai irányzatot „poszt-liberalizmusnak” minősítette, s arról írt, hogy a hibákkal együtt is érdemes erre a régióra figyelni, szerinte ha az általa jobbközépnek nevezett politikának van jövője a Nyugaton, akkor annak elemeit Magyarországon és Lengyelországban kell keresni.

Mint fogalmazott, örül, hogy volt némi szerepe Tucker Carlson magyarországi látogatásában, de hozzátette, a Fox News riporterének már amúgy is látószögében volt Orbán Viktor Magyarországa. Állítása szerint az amerikai konzervatívok sokat tanulhatnak az Orbán-kormánytól. További, számára kedvező példaként Franciaországban Eric Zemmour fellendülését tekintette, Olaszországban a Matteo Salvini-féle Ligát és a Giorgia Meloni-fémjelezte szélsőjobboldali Olaszország Fivéreit, Spanyolországban pedig a populista VOX pártot.

Rod Dreher azt is közölte, hibának tartja, hogy az Egyesült Államokban a jobboldal a liberális demokrácia szabályainak megfelelően akar tevékenykedni, mivel a baloldal szerinte nem teszi meg ugyanezt.