Sértőnek tartja meggyanúsítását az erdélyi püspök

Rendkívül sértőnek és őrültségnek tartja Kató Béla, hogy az ügyészek a zilahi Wesselényi Kollégium tulajdonjogát alátámasztó dokumentumok meghamisításával gyanúsítják. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az Új Magyar Szónak adott interjúban azt mondta: az ellene indított bűnvádi eljárással a román állam voltaképpen azt üzeni, hogy az egyház tegyen le az ingatlanjai visszaszolgáltatásáról.

A zilahi Wesselényi Kollégiumot a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) igényelte vissza. Kató Béla azért került az ügyészek látókörébe, mert az ingatlan tulajdonjogát alátámasztó dokumentumokat az erdélyi egyházkerület levéltára őrzi, és a restitúciós per korábbi tárgyalásain a bíróság elkérte ezeket az iratokat.

A levéltárosunk négy iratról készített másolatot, én intézményvezetőként az aláírásommal szavatoltam a hitelességüket. Ezek voltaképpen az államosításkor készült leltározási jegyzőkönyvek

– részletezte Kató Béla. Őt a kiállítás ténye miatt gyanúsították meg, Csűry Istvánt, a KREK püspökét pedig azért, mert felhasználta ezeket a dokumentumokat.

Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke utalt rá, hogy a román legfelsőbb bíróság visszaküldte alapfokra a Wesselényi Kollégium restitúciós perének tárgyalását, a KREK pedig ismét megpróbálja majd bebizonyítani az igazát. Ám mivel időközben az ingatlan visszaszolgáltatásával kapcsolatban büntetőeljárás is indult, a restitúciós pert a törvény értelmében felfüggeszthetik. Úgy fogalmazott:

A büntetőeljárás így elhúzódhat, akár még két-három évet, addig a kollégium épületét sem tudjuk felújítani. Ez a legegyszerűbb módja a restitúció leállításának. Nem tudom, hogy így van-e, csak spekulálok.

Kató Béla hangsúlyozta: az utóbbi években csak visszalépések történtek Romániában a restitúció terén, lényeges vagyoni elemet nem szolgáltattak vissza a református egyháznak. A restitúciós bizottság futószalagon gyártja az elutasító határozatokat, a leggyakrabban arra hivatkozva, hogy az adott ingatlan telekkönyvi nyilvántartásában szereplő név nem azonos az épületet visszaigénylő intézmény, vagyis a református egyház nevével.