Az Egyesült Államok bővítené Tajvan részvételét az ENSZ-ben, Kína hirtelen konszenzuspárti lett
További Külföld cikkek
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
- Bevethetik a Nemzeti Gárdát, egyre súlyosabb a helyzet Amerikában
- Ilaria Salis újabb nyílt levelet írt magyarországi börtönéből
- Magyarország tizenhét másik állammal üzent a Hamásznak
- A Legfelsőbb Bíróság előtt Donald Trump mentelmi ügye
Nem lenne szabad egyetlen hatalomnak vagy blokknak diktálnia a nemzetközi rendet – hangoztatta Hszi Csin-ping kínai elnök egy hétfői beszédében, amelyet a Kínai Népköztársaság ENSZ-hez történt újracsatlakozásának ötvenedik évfordulója alkalmából mondott egy Pekingben megrendezett konferencián az MTI tájékoztatása szerint.
A South China Morning Post (SCMP) hongkongi lapban megjelent beszámoló szerint beszédében a kínai elnök burkoltan az Egyesült Államok világban betöltött, meghatározó szerepére tett utalást a kijelentéseivel. A diplomaták és nemzetközi szervezetek képviselői részvételével megtartott eseményen videókapcsolaton keresztül António Guterres ENSZ-főtitkár is részt vett.
A beszédnek a Hszinhua kínai állami hírügynökség által kiadott leirata szerint Hszi arról értekezett, hogy a nemzetközi szabályokat az ENSZ 193 tagjának közösen kellene kialakítania, és azokat kivétel nélkül mindenkinek be kellene tartania.
Egyetlen civilizáció sem felsőbbrendű, vagy jobb egy másiknál
– mondta, hozzátéve, hogy egy ország haladási irányát annak alapján kellene megítélni, hogy mennyire képes jólétet és az emberek életminőségének javulását biztosítani. Ezzel kapcsolatban példaként említette Kína állítólagos erőfeszítéseit a szegénység felszámolására, valamint hozzájárulását az ENSZ költségvetéséhez és a békefenntartáshoz. A kínai elnök továbbá hirtelen fontosnak érezte hangsúlyozni, hogy Peking „ellenzi a hegemónia és a hatalmi politika minden formáját”.
Peking és Washington valójában kiélezett diplomáciai csörtéket folytat az utóbbi időben az ENSZ különböző platformjain a befolyásért folytatott versengésben.
Az amerikai külügyminisztérium egyik, vasárnap kiadott közleményében tudatta, hogy magas rangú amerikai diplomaták tárgyalásokat folytattak a tajvani külügyminisztérium képviselőivel Tajvan az ENSZ-ben és más, nemzetközi fórumokon történő részvételének bővítéséről.
Kína saját területe részeként tekint Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az „egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren. A sziget mostanra elvesztette korábbi, megfigyelői státuszát az olyan, ENSZ-hez kapcsolódó szervezetekben, mint például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közgyűlése.
Peking emellett folyamatos gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Október első négy napján a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt a tajvani légtérbe, naponta megdöntve az egyszerre a sziget légvédelmi zónájába repülő kínai harci gépek rekordját. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-jére eső évfordulójával. Peking a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott „összejátszására” fogja.