Koronavírus adatok

2021. dec. 07.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ambrus
-3 °C
3 °C

Áll a bál London és Párizs között

2021-09-29T133937Z 1776756575 RC2OZP9PGOOJ RTRMADP 3 BRITAIN-EU-
2021.10.28. 06:22
Újból fellángolt a hónapok óta parázsló halászati vita Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.

A Downing Street szerda esti közleménye 

„csalódást keltőnek és aránytalannak” nevezte a francia kormány által megfogalmazott fenyegetéseket.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint Nagy-Britannia „nem ezt várná egy szoros szövetségestől és partnertől”. A brit kormány kommünikéje szerint azok az intézkedések, amelyekkel Párizs fenyegetőzik, nem tűnnek összeegyeztethetőnek az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásában (TCA) foglaltakkal, és szélesebb értelmezésben a nemzetközi joggal sem.

A Downing Street szóvivője szerint ha a francia kormány beváltja ezeket a fenyegetéseket, azt brit részről „megfelelő és kimért válaszlépések” követnék.

A londoni állásfoglalás előzményeként Párizs jelezte, hogy már a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit hajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek körüli vita nem rendeződik addig.

Franciaország azon háborodott fel, hogy a brit hatóságok a brit területi vizekre, illetve a Jersey környéki tengeri területekre halászati engedélyért folyamodó francia halászhajók közül 31-nek a kérvényét visszautasították. Az elutasítás indoklása szerint a francia hajók nem tudták bizonyítani jogosultságukat.

Jersey önkormányzata a TCA-megállapodásra hivatkozva még tavasszal új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken.

A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széles körű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik.

Jersey három tenger alatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így rendkívül érzékenyen érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását.

A mostanihoz hasonló okokból tavasszal is konfliktushelyzet alakult ki Nagy-Britannia és Franciaország között.

Május elején hatvan francia halászhajó vonult fel Jersey fővárosa és legnagyobb kikötője, Saint Helier tengeri bejáratához, de a kikötőt végül nem torlaszolták el.

A brit és a francia kormány egyaránt két haditengerészeti járőrhajót küldött a flottafelvonulás helyszínére a „helyzet megfigyelésére”, de a hadihajók nem léptek közbe, és a sziget kikötőjéhez felvonult francia halászhajók végül incidens nélkül távoztak.

A brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (brexit) óta ez volt az első olyan szabályértelmezési viszály Nagy-Britannia és valamely uniós tagállam között, amiben az érintett országok fegyveres erői is szerepet kaptak, bár London és Párizs annak idején egyaránt nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kivezényelt két-két hadihajó kizárólag járőrözési és megfigyelői feladattal érkezett a helyszínre.

(Borítókép: Francia és holland vontatóhálós halászhajók Észak-Franciaország partjainál. Fotó: Pascal Rossignol / Reuters)