Amerika segélyt küld az afgánoknak, de nem a táliboknak

A tájékoztatás szerint ezzel a dél-ázsiai országnak és a térség országaiban tartózkodó afgán menekülteknek szánt segélyek összegét az idei évben 474 millió dollárra (149 milliárd forint) emelik.

Az amerikai nemzetbiztonsági tanács egyben hangsúlyozta, hogy 

David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) igazgatója hétfőn hívta fel a figyelmet arra, hogy afgánok milliói, köztük gyerekek fognak éhen halni, ha nem sikerül visszarántani Afganisztánt az összeomlás széléről. Beasley rámutatott: a 39 milliós Afganisztán lakosságának mára több mint felét, 22,8 millió embert fenyeget az éhínség.

Afganisztánban a tálib lázadók augusztusban harc nélkül elfoglalták Kabult, és átvették a hatalmat a Nyugat által támogatott kormánytól. Ezt követően a nemzetközi adományok elapadtak, és a megszokottnál jobban előtérbe került az afgán gazdaság segélyfüggősége. Emellett Afganisztán külföldi vagyonát is befagyasztották, miután a nemzetközi közösség egyelőre nem tudja eldönteni, hányadán áll az új tálib kormánnyal.

A 20 éves afganisztáni háború idén augusztus 30-án fejeződött be, amikor a NATO – élén az Egyesült Államokkal – kivonult a megszállt Afganisztánból. A szövetségesek a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után avatkoztak be az afganisztáni polgárháborúba, és döntötték meg az iszlám radikális tálibok által fenntartott rendszert. Magyar katonák – az MH Tartományi Újjáépítési Csoport néven – szinte a kezdetektől részt vettek a NATO-hadműveletekben. Először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott Afganisztánba. Munkájuk főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból állt.