Tovább erőltetik a kisebbségi kormányalakítást a nemzeti liberálisok Romániában
További Külföld cikkek
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
A román Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyenesen halad a második sikertelen miniszterelnökről szóló szavazás felé – írja a Romania Insider. Arról már az Index is beszámolt korábban, hogy a PNL az eddig védelmi minisztert és tartalékos tábornagyot, Nicolae Ciucát jelölte miniszterelnöknek.
A román kormányválság akkor érte el a tetőpontját, amikor a balközép USR kilépett a kormányból.A kisebbségbe kerülő PNL-RMDSZ-koalíció és Florin Cîțu miniszterelnök ellen az USR és a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amelyet a törvényhozás két háza megszavazott.
A kormány szétesése után viszont Cîțut újraválaszották a párt élére, aminek köszönhetően a korábbi miniszterelnök, Ludovic Orban (akinek apja magyar nemzetiségű és Securitate-ügynök volt) kilépett a pártból. Az USR először Dacian Cioloșt jelölte miniszterelnöknek, aki azonban egyszínű, USR-es kormányt szeretett volna alakítani, ami kétségtelenül irreális elképzelésnek bizonyult.
Ezután jött képbe Ciuca, akit azonban október 21-én a parlament leszavazott, a törvény azonban előírja, hogy tíz napon belül újra meg kell jelennie a képviselők előtt.
Október 28-án este a PNL és az RMDSZ már a miniszteri pozíciók elosztásáról tárgyalt
annak ellenére, hogy a szociáldemokraták (PSD) és az USR világossá tette, hogy le fogja szavazni Ciucát.
A PSD ugyanakkor azt is közölte, hogy egy szakértői kormányt támogatnának, amennyiben az figyelembe veszi a javaslataikat a kormányzási stratégia kialakításakor. Klaus Johannis elnök az október 21-től számított hatvan napon belül nem oszlathatja föl a parlamentet, így az előrehozott választások kiírása is erősen kérdéses.