Már 80 éve figyelnek ránk a sziklába vájt elnöki arcok

A munkálatok megkezdése előtt azért volt némi ellenállás, a Dél-Dakotában található Rushmore-hegy ugyanis a sziú indiánok ősi területe volt. Az amerikai kormány expanziós tevékenysége során természetesen mindent meg akartak szerezni, így a Black Hills-i területet is. Az őslakosoknak ugyan megígérték, hogy jelenlétükkel nem zavarják őket, sőt az 1868-as Fort Laramie-i szerződésben megállapodtak, hogy a terület az őslakosokat illeti meg. Miután azonban aranyat fedeztek fel a telepesek, kihagyhatatlannak tűnt a lehetőség, így a környéket ellepték az aranyásók.

A lakota sziú indiánok Ülő Bika és Őrült Ló vezetésével azonban ellenállásba kezdtek, viszont George Armstrong Custer tábornok – saját élete árán is – leverte a felkelőket az 1876-os Little Bighorn-i csatában. A területet elvesztették az őslakosok, de máig követelik vissza jussukat, amely megannyi vallási és kulturális hagyományuk színtere volt.

Ha a hegy nem megy Borglumhoz, Borglum megy a hegyhez

Az 1745 méter magas Rushmore-hegyre szánt szoborfej ötletét eredetileg egy dél-dakotai történész, Doane Robinson vetette fel, aki turisztikai célból szerette volna fejleszteni a területet. Először Buffalo Bill katona és showman hű ábrázolásának ötlete vetődött fel, azonban a projektötletet később megváltoztatták az amerikai elnökök arcképére.

A projektet el kellett fogadnia a Kongresszusnak és magának az elnöknek is (ekkor Calvin Coolidge volt éppen az Egyesült Államok 30. elnöke). Jóváhagyásukat követően a projektnek egy Párizsban tanult, dán származású amerikai szobrász, John Gutzon de la Mothe Borglum 1927-ben kezdett neki.

Borglum egyébként ekkoriban épp azon munkálkodott, hogy a georgiai Sziklás-hegység oldalába bevésse Robert E. Lee tábornok arcképét. Azonban megbízói kirúgták Borglumot, így ott a munkálatokat félbe kellett hagynia. A Lee tábornokról mintázott sziklafaragvány munkálatainak kivitelezése során Borglum állítólag az akkoriban újjáéledő Ku-Klux-Klannal is kapcsolatban állt, de arra nincsenek bizonyítékok, hogy csatlakozott-e a szektához, vagy sem.

Mindenesetre Doane Robinson elcsábította Borglumot a dél-dakotai munkálatokhoz. Borglum elsősorban Washingtont és Lincolnt akarta kifaragni, ugyanis ezt a két személyt tartotta igazán nemzetinek és egyetemesnek, azaz nem csak helyi identitásképzőnek. Később viszont Jefferson és Roosevelt is bekerült a sorba, hiszen ők is hozzájárultak az amerikai demokrácia kiépítéséhez.

Bevésett arcok

1929-ben Coolidge elnök létrehozta a Mount Rushmore Nemzeti Emlékbizottságot, amelynek azt a feladatot adta, hogy felügyelje a munkálatok menetét. Első körben helyet kellett biztosítani az irdatlan méretű kőfejeknek.

Az első két év a terep előkészítéséről szólt, majd 1930-ban elkezdték George Washington fejének kifaragását. Hat évvel később, 1936-ban elkészült Thomas Jefferson arca. Majd rá egy évre Abraham Lincoln feje is felkerült a hegyre, végül 1939-ben Theodore Roosevelt képmását is kifaragták.

A bevésett arcokhoz még az elnökök törzsét is betervezték, ám pénzhiány ezt már nem sikerült megvalósítani. A szobrok magassága mintegy 18 méter. Borglum az 1941. október 31-i ünnepélyes átadás előtt pár hónappal elhunyt, így monumentális művét – amely teljes egészében egyébként még ma sem kész – nem láthatta végül.

Miért ez a négy elnök?

Washington a demokrácia megteremtőjeként került az első helyre, ám természetesen ő is harcolt az indiánokkal a XVIII. század végén. A második helyre Jefferson került, aki ugyan a függetlenségi nyilatkozat (1776) egyik legfőbb megalkotója volt, de az indiánok elleni harcokban ő is részt vállalt.

A sorban következő harmadik, 18 méteres szobor Theodore Rooseveltet ábrázolja, aki keménykezű politikusként lépett fel az őslakosokkal szemben. 

Roosevelt úgy gondolta, hogy

csak a halott indián a jó indián.

Abraham Lincoln az USA 16. elnökeként nagy szerepet vállalt a polgárháborúban (1861–1865). Apját sziú indiánok gyilkolták meg, ennek ellenére egy 1862-es felkelést követően meglepően nagyszámú indiánnak óvta meg az életét.

Bővítési lehetőségek – bontási követelések

Még 1936-ban javasolták Susan B. Anthony nőjogi aktivista felvételét a sziklalistára, ám az ötletet akkor elvetették. Azóta felvetődött John Fitzgerald Kennedy, Ronald Reagan és Franklin Delano Roosevelt neve is. Ám az utóbbi időben maga Donald Trump, az Egyesült Államok előző elnöke is kérkedett azzal, hogy akár ő is lehetne az ötödik arc a Rushmore-hegy oldalában. Azonban sokan vannak, akiknek egyáltalán nem tetszik a terjedelmes műalkotás. Ugyanis a helyi őslakos indiánok továbbra is küzdenek azért, hogy visszaszerezzék az egykori szent területüket, hiszen aranyat már nem tudnak bányászni a hegyből. 

Az őslakosok képviselői még ma is úgy vélik, hogy a Rushmore-hegyen lévő szobrok nem jelentenek mást, mint látványos amerikai erőfitogtatást.

(Borítókép: A Rushmore-hegy. Fotó: Gordon Ashby / Getty Images)