Most természetesnek vesszük ezeket a finomságokat, a klímaváltozás miatt elköszönhetünk tőlük

Ahogy egyre kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás (szárazság, áradás, fagy, stb.), a termelőknek is egyre nehezebbé válik olyan minőségben és mennyiségben előállítani a mindennapi fogyasztás részévé vált élelmiszereket. 

Álmos reggelek jöhetnek

A kávé a világ legnépszerűbb itala, naponta körülbelül 2 milliárd csészével isszák meg. A hatalmas kereslet kielégítésére 2020-ban közel 10 milliárd kilogramm kávébabot állítottak elő.

Csakhogy a kávébabültetvényeket káros gombák pusztítják, melyek a magas hőmérsékleten érzik jól magukat. 2012 és 2017 között 2,5 milliárd eurós veszteséget könyveltek el a termelők, mintegy 2 millió földműves vesztette el megélhetését. 

De nem csak a gombafertőzés miatt kell aggódni. A forróság miatt egyre kevesebb terület marad, amely megfelel az ültetvények létesítésének. Afrikában például 2080-ra 65 százalékkal fog zsugorodni a kávétermesztésre alkalmas területek száma. 

Csak sima csiga lesz a pékségekben

Különleges környezetre van szüksége a csokoládé és a kakaó alapjául szolgáló kakaóbabnak: csak az Egyenlítőtől északi és déli irányba a 20 fokos szélességi körök sávján belül tud megteremni. Emellett kiegyenlített hőmérsékletre, magas páratartalomra, bőséges esővízre, nitrogénban gazdag talajra, és szélvédettségre van szüksége az esőerdőkben. 

A térség azonban 2050-re 2,1 fokos felmelegedés elé néz, így ebből következően a csokoládéból is kevesebb kerülhet az áruházi polcokra. 

Visszatérhet a sorban állás

Bár 135 országban termesztik őket, és a jövőben a hőmérséklet-emelkedés miatt 2070-re másfélszeresére nő az alkalmas termőföldek területe, az öntözésre felhasználható víz mennyisége azonban arányosan fog csökkenni. És akkor még nem beszéltünk a banánokat fertőző és azokat kiszárító gombafélékről, amelyek hasonlóan a kávébabra pályázó kártevőkhöz, a nagy melegben érzik jól a legjobban magukat. 

Bukhatjuk az guacamole-t

A banánhoz hasonlóan a talaj kizsigerelésével járó (monokultúra) avokádótermesztésre hiába a növekvő kereslet, a mexikói konyha egyik legnépszerűbb elemének, a guacamole alapja is veszélybe került.

A monokultúra, azaz ugyanazon növény huzamos termesztése egy adott földterületen biodiverzitás nélkül azt eredményezi, hogy az avokádó még inkább ki van téve a kártevőknek és a betegségeknek. Ez megelőzendően tonnaszámra fújják rá a permetet, ami viszont árt a környezetnek és a talajvíznek, amikor lemossa az eső a fákról. 

Ráadásul a trendi gyümölcs igényes egy finomság: rengeteg vizet követel és rendkívül érzékeny a hőmérsékletre, azt szereti, ha nincs se túl meleg, se túl hideg. 

Egyes tudósok szerint akár el is tűnhet a Föld felszínéről a 2050-es évre. 

Tokaji mi?

A szőlőfajták nagyon érzékenyek a környezeti feltételekre. A borneveket azért kötődnek olyan erősen a származási helyük, mert a legkisebb változás is olyan ízkülönbséget eredményezhet, nem kell borásznak lenni annak érzékelésére. 

2050-re pedig a szőlőföldek 73 százaléka tűnhet el. 

(euronews)