Az áremelkedés ellenére sem tart magas inflációtól az amerikai jegybank

A héten tartotta az amerikai jegybank (Fed) a kamatdöntő ülését, amely a devizaárfolyamok és a részvénypiacok szempontjából is kulcsfontosságú volt. Nem volt viszont nagy meglepetés, hiszen a vártnak megfelelően Jerome Powell elnök bejelentette, hogy novemberben 15 milliárd dollárral csökkentik az eszközvásárlásokat. Ez azt jelenti, hogy állampapírból 70, jelzáloglevélből 35 milliárd dollár összegben fognak csak vásárolni.

A részvény- és devizapiac semmilyen érdemi reakciót nem mutatott a döntés nyomán. Powell kiemelte, hogy az eszközvásárlások csökkentése (tapering) és a kamatemelés között nincs szoros összefüggés. Utóbbinak véleménye szerint még nincs itt az ideje,

„Ez sokkal visszafogottabb volt, mint amire a piacok számítottak” – nyilatkozta a döntéssel kapcsolatban Mona Mahajan, ingatlanbefektetési stratégiával foglalkozó szakértő az Edward Jonesnak. Az alacsony kamatlábak megtartása lökést adott a tőzsdéknek, a Nasdaq, a Dow Jones, valamint az S&P 500 indexei növekedésnek indultak. Ennek oka többek között az, hogy a VIX, vagyis a volatilitásindex határidős értéke öt százalékkal csökkent.

Az euró árfolyama szempontjából azonban nem történt különösebb változás,

annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy tovább emeli a kamatlábakat az inflációs ráta visszaszorítása érdekében. A kamatlábak emelése ugyan szinten tarthatja a forintot, valamint az inflációs várakozásokat, ugyanakkor az 1,8 százalékos magyar jegybanki alapkamat még mindig sokkal magasabb a nyugati országokénál, ahol jellemzően nincsen messze ez a ráta a nullától. Ez azért jelenthet problémát, mert

Ennek tartós növelése bizonytalanságot eredményezhet a külföldi befektetők körében, ha viszont a magyar–német gazdasági kapcsolatokat vesszük példának, akkor a két ország között mára kialakult egy kölcsönös függés a német befektetések magyarországi mértéke miatt.

A forint enyhe gyengülése mögött ott lehet azonban a lengyel jegybank döntése is, amely mindenki meglepetésére 75 bázispontos kamatemelésről határozott, miközben a várakozások nagyrészt 25 bázispontról szóltak. A lengyelek az inflációs előrejelzéseket is jelentősen növelték. Mindeközben a brit jegybank a jelenlegi, 0,1 százalékos kamatláb megtartásáról döntött, amely

A londoni kormány emellett az eszközvásárlások jelenlegi ütemének folytatását is szorgalmazza.

A New York Times ugyanakkor kiemeli, hogy az akadozó, zavaros ellátási láncok, a nyersanyagok emelkedő ára, valamint az egekben lévő fogyasztói kereslet együttesen a fejlett országokban óriási áremelkedést váltott ki, amely előbb-utóbb arra fogja ösztönözni a jegybankokat, hogy visszafogják a járványhelyzet miatti nagymértékű gazdaságtámogató intézkedéseiket.

(Borítókép: Jerome Powell 2021. szeptember 30-án. Fotó: Al Drago / Bloomberg / Getty Images)