A dalai láma szerint a kínai vezetők nem értik a kulturális sokféleséget

Bírálta szerdán a dalai láma, Tibet spirituális vezetője egy online sajtótájékoztatón a kínai vezetőket amiatt, hogy szerinte nem értik meg a különböző kultúrák sokféleségét Kínában, és túlságosan nagy hatalom összpontosul a kínai népesség többségét adó han etnikai csoport kezében. Arról is beszélt, hogy mint embertársaira semmi rosszat nem tud mondani „kínai testvéreire”, és nagy általánosságban támogatja a kommunizmus és a marxizmus mögötti eszméket.

Az online sajtótájékoztatón a dalai lámától megkérdezték, mi a véleménye arról, hogy a nemzetközi közösségnek bojkottálnia kellene-e a pekingi téli olimpiát a Kínában, például az északnyugat-kínai Hszincsiangban élő kisebbségek elnyomása miatt. Erre reagálva fejtette ki, hogy Mao Ce-tung óta ismeri a Kínai Kommunista Párt vezetőit. „Jók az elképzeléseik, de időnként túl erős ellenőrzést alkalmaznak” – mondta, megjegyezve, hogy meglátása szerint a vezetők új generációja változásokat hozna Kínában.  

Tibetben és Hszincsiangban megvan a saját, egyedülálló kultúránk, és a szűklátókörűbb kínai kommunista vezetők nem értik meg a kultúrák sokszínűségét – mondta a dalai láma. A Tajvannal kapcsolatos katonai feszültségre vonatkozó kérdésre válaszolva arról is beszélt, úgy látja, a sziget ma az ősi kínai kultúra és hagyományok valódi letéteményese, mert a szárazföldön már mindez „túlságosan átpolitizált”. Bár nincsenek olyan tervei, hogy találkozzon Hszi Csin-ping kínai elnökkel, szeretne egyszer újra Kínába látogatni, mert „már öregszik”, és szívesen találkozna régi barátokkal. Tajvant viszont elkerülné, tekintettel arra, hogy a kínai-tajvani viszony „meglehetősen érzékeny” kérdéseket érint. „Inkább békésen itt maradnék Indiában” – mondta a 86 éves dalai láma, hozzátéve, hogy Indiát a vallási harmónia központjának tartja.

Minden vallás a szeretet üzenetét közvetíti, csak különböző filozófiára alapoznak. Tehát a gond a politikusokkal van, azzal, hogy átpolitizálják a vallást

 – fejtette ki.

Kína 1950-ben foglalta el Tibetet, amely azóta az egyik legnehezebben elérhető és legérzékenyebb terület az országban. A terület spirituális vezetője 1959-ben egy sikertelen lázadás után Indiába menekült. Peking veszélyes szeparatistaként tekint a dalai lámára.