Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMA 16 évesnél idősebb magyarok több mint ötöde küzd valamilyen tartós egészségügyi problémával
Csaknem kétmillió olyan, 16 évesnél idősebb lakos él Magyarországon, aki saját bevallása szerint valamilyen tartós egészségügyi bántalommal küzd, ami megkeseríti a mindennapjait – derül ki az Eurostat friss statisztikájából, amit a Pénzcentrum ismertet.
Ez a szám a 16 évesnél idősebb magyar lakosság 22,8 százalékát jelenti, azonban némileg meglepő módon több, egyébként Magyarországnál egészségesebbnek tartott ország vezeti a 25 európai országból álló nemzetközi listát. A szomorú lista első három helyét Lettország (39,7 százalék), Finnország (35,2 százalék) és Dánia (33 százalék) foglalja el. Legalábbis az önbevallással felvett adatok szerint.
Sőt eszerint Magyarország a maga 22,8 százalékával – bár ez a szám így is nagyon magas – a lista utolsó harmadában helyezkedik el. A 2020-as évre vonatkozóan ugyan még nincs minden EU-s országból adat, a 2019. évi számokhoz viszonyítva ez az uniós átlagnál is kevesebb, igaz, csak 1,2 százalékkal – 24 százalék volt ekkor az EU-s országok átlaga, azaz csaknem az európai lakosság negyede volt érintett.
A lista szerencsésnek mondható utolsó helyén Svédország található, itt a 16 évesnél idősebb lakosságnak csupán 12,9 százaléka számolt be arról, hogy észlel olyan egészségügyi gondot, ami valamilyen mértékben zavarja a mindennapi aktivitását. A svédeken kívül 20 százalék alatti eredményt csak Málta (14,1 százalék) és Bulgária (16,2 százalék) produkált.
Kérdés persze, hogy ezek a számok mennyiben fedik a valóságot, és hogy hol mennyire merik bevallani az emberek, hogy adott esetben valamilyen problémával küzdenek. A statisztikusok felhívták a figyelmet, hogy ez a felmérés önmagában nem arról ad képet, hogy milyen az egyes országok lakosságának valós egészségügyi állapota, hanem inkább arról, ki hogyan érzi magát. Ezekbe az úgynevezett egészségügyi limitációkba mindenesetre beletartoznak a fiziológiai és pszichológiai tényezők is, tehát a hát- és derékfájás éppúgy, mint például a depresszió.