Visszafelé sült el az orosz média külföldioltás-ellenes kampánya

Bár az orosz Szputnyik V vakcina már tavaly szeptember óta rendelkezésre áll, a legfrissebb adatok szerint a lakosság csupán harmada kapta meg eddig a koronavírus elleni védőoltást. Ennek fő oka az orosz vakcinákkal szembeni nagy bizalmatlanság. Ebben részben az orosz állami média is okolható: miközben külföldi adásaikban már több mint egy éve a nyugati vakcinákkal és kormányzati intézkedésekkel szembeni szkepszist erősítették, az orosz közönség számára ennek az ellenkezőjét próbálták állítani. A stratégia azonban visszafelé sült el, és az oltásellenes tartalom visszatalált oda, ahonnan indult.

A bűnös Nyugat

Néhány hónappal a Covid–19 pandémia globális megjelenését követően az orosz, állami kézben lévő RT médiakonglomerátum is ráugrott a témára. A 2005-ben alapított RT az orosz információs hadviselés egyik előretolt bástyájának számít, aminek az angol, német, spanyol és arab nyelvű adása közel 700 millió embert ér el világszerte. 

Az amerikai külügyminisztérium alatt működő Globális Elhárítási Központ (GEC) szerint Moszkva ezzel két célt követett: az egyik a saját orosz vakcinák promotálása volt, miközben a nyugati termékek iránti bizalmat csökkentették. A másik cél politikai – feszültségkeltés és a helyi kormányokkal szembeni bizalmatlanság erősítése az alternatív, hivatalostól eltérő vélemények beemelése által.

Azonban a Szputnyik V-hez hasonló technológián alapuló AstraZeneca-vakcina is bőven kapott kritikát az orosz médiától.

Azt az oltóanyagot majom-adenovírus alapján hozták létre, vagy nem emberi, mint a mi vakcinánk. Kiderült tehát, hogy Oxfordban inkább egy majomvakcinát készítettek

– mondta el például a Vesti Nedeli egyik tavalyi adásában Dmitrij Kiszeljov orosz műsorvezető. Nem voltak ritkák azonban olyan narratívák sem, amelyek a koronavírus következtében elhunyt emberek halálának okaként magát a vakcinát nevezték meg, mint például a német RT szeptember 21-én megjelent cikke, „A limfociták ámokfutásban vannak. Patológusok vizsgálják a Covid–19-oltás utáni haláleseteket” címmel. A YouTube múlt hónapban végül törölte az RT német nyelvű csatornáját a koronavírusról szóló valótlan állítások miatt.

A gyengeelméjűek

És miközben a külföldi adásaikban a lehető legtöbbet foglalkoznak a korlátozásokkal szembeni tüntetésekkel, az orosz – egyébként szintén nem kisszámú megmozdulások – az RT-nél észrevétlenek maradnak.

Az orosz nyelvű adásaiban

a csatorna főszerkesztője, Margarita Szimonjan pedig nemrég kijelentette, hogy „a sok rábeszélés után a megmaradt oltásellenesek ellenszenvet keltenek” benne, és komolyan „kételkedik a kognitív képességeikben”.

Az RT stratégiája azonban visszafelé sült el – a külföldön bemutatott adások erősítették a nemzetközi oltásellenességet és a koronavírussal összefüggő különböző összeesküvés-elméleteket. A kör bezárult: a tartalom végül megtalálta az útját vissza Oroszországba, és az orosz csatornák által terjesztett oltásszkeptikus információk megbízható, hiteles forrásként lettek hivatkozva az orosz lakosság körében is. Az említett titokzatos halálesetekről szóló német RT-cikket például néhány nappal később már orosz nyelvre fordították, és azonnal felbukkant több vakcinaellenes orosz Telegram-csatornán. Az orosz Meduza hírportál több tucat ilyen csatornát talált, a legnagyobbak közel százezer feliratkozóval rendelkeznek.

Szeptember elejére az átoltottság Oroszországban alig érte el a 15 százalékot, annak ellenére, hogy Moszkva a világon elsőként, tavaly nyáron gyorsított eljárásban hagyta jóvá a Covid–19 elleni védőoltását, a Szputnyik V-t. A vakcinák iránti szkepszis az országban több forrásból táplálkozik: a lakosság alapvetően nem bízik az államban, ahogyan nem bízik az orosz orvostudományban sem. Ráadásul az országban jelenleg négy különböző Covid–19 elleni oltást regisztráltak, de mindegyik orosz – a külföldi gyártókat Moszkva továbbra sem engedi be.

Észbe kapott a hatalom

Gyakorivá váltak a nyereménysorsolások, ahol a fődíj egy autó vagy akár lakás volt.

Azonban még ez sem segített, az átoltottság nyáron alig növekedett. Ekkor jelentették be a kötelező oltást meghatározott szektorok állami dolgozói számára. Moszkvában például július 15-ig bizonyos ágazatokban az állami dolgozók 60 százalékát be kellett oltani, ezt a kvótát október közepén 80 százalékra emelték. November elejére csak egyetlen régió maradt Oroszországban, Ingusföld, ahol nem vezették be a kötelező oltást. Mindezek eredményeként november közepére a teljes átoltottság az országban elérte a 35 százalékot, ami még így is bőven elmarad a világ 41 százalékos vagy az Európai Unió 66 százalékos átlagától. 

(Borítókép:  Egy nő, miután megkapta az orosz Szputnyik V koronavírus elleni oltóanyag adagját a moszkvai Gosztiny Dvor oltóközpontban 2021. július 7-én.  Fotó:  Dimitar DILKOFF / AFP)