Magyar mérnök a szén-dioxid lecsapolásának izlandi projektjében

Az eljárás némileg csökkenti a globális felmelegedés fő kiváltójának mennyiségét a levegőben – írtuk, ami után jelentkezett egy olvasónk, és közölte: a fejlesztésben magyarok is részt vettek. Egészen pontosan öccse, Hava Viktor, aki egy izlandi cég budapesti irodájából az üzem gépészetért felelős csapatának a tagja.

„Köszönöm a megkeresést, és valóban igaz, részt vettem a projektben. A Mannvit Kft. 2007-es alapítása óta lát el tervezési és mérnök tanácsadó feladatokat, elsődlegesen a megújuló energia terén. Magyarországon, de Európa-szerte több országban is végzünk mérnöki tevékenységet, sőt a tengerentúlon is vannak munkáink. A geotermikus energia hasznosítása jelenti a fő irányt, tekintettel, hogy az izlandi Mannvit cégcsoport tagja vagyunk, ahol a megújuló energiák kiemelt fontosságúak a mindennapi életben is” – válaszolt az Index megkeresésére a fiatal mérnök, Hava Viktor.

A szén-dioxid „sziklásításának” elvét az Index egy korábbi cikkben érzékeltette.

Maximális teljesítményét elérve az Orca, az izlandi nyelven energia nevét viselő üzem évi négyezer tonna szén-dioxidot lesz képes kinyerni a levegőből. Ezt mélyen a felszín alá pumpálják, ahol a szén-dioxidos vegyület a talajjal lép reakcióba, majd a mészkőhöz hasonló anyag, karbonát jön létre.

A Orca működési elve nem teljesen új: 2016-ban sikerült a CarbFix nevű projektben áttörést elérnie izlandi kutatóknak, akkor egy kétéves periódussal a levegőben található szén-dioxid 95–98 százalékát sikerült ásvánnyá formálni a módszerükkel. Ez elképesztő gyorsaság. Korábban a legderűlátóbb előjelzések szerint is nyolc–tizenkét évre becsülték a szén-dioxid megszilárdításához szükséges időt.

„A rendszer eléggé bonyolult” – jellemzi Hava. A tényleges megvalósítás előtt a több hónapos előkészítési/tervezési fázisban figyelembe kellett venniük minden körülményt, értékelniük kellett a lehetőségeket és a szóba jöhető megoldásokat.

A technológia a Climeworks szabadalma, azzal kapcsolatosan titoktartási kötelezettségünk van, de mindenképpen összetett működésről beszélünk. Meg kell oldani a gáz kinyerését a kollektorokból, a gáz tárolását, nyomásfokozását, valamint a hideg vízbe való bejuttatását, hogy azzal együtt kerüljön visszasajtolásra a föld alá, ahol kővé alakulhat át

– tette hozzá a fiatal mérnök.

Tulajdonképpen a természetben több százezer évig tartó folyamatot utánozzák, erősen felgyorsítva, amivel a gáz kőzetté történő átalakulását csupán két évre rövidítik le.

A geotermikus energia Magyarországon is hasznosítható

Hava Viktornak nem ez az egyetlen feladata. Számos projekten dolgozott együtt külföldi kollégákkal, akikkel – mondhatni – napi kapcsolatban állt. Az együttműködés keretén belül nyílt lehetősége arra, hogy a Climeworks projektjében is részt vegyen izlandi kollégáival együtt.

„A távolság egyáltalán nem okoz gondot” – jegyezte meg. „A projektben a technológiát kiszolgáló gépészeti rész tervezésében vettem részt, azon területért voltam felelős. Az izlandi kollégák végezték a statikai és elektromos tervezését, valamint a kivitelezés helyszíni műszaki ellenőrzését is. Feladatunk az engedélyezési tervezéstől a használatbavételi eljárás lezárulásáig terjedt ki.”

„Volt szerencsém hozzájárulni a tervezéshez” – írta szerényen összességében egy nagy mérnökcsapat magyar tagjaként, ami nemcsak számára, hanem a magyar irodának is mindenképpen örömet jelentett.

„Sok egyéb előremutató megoldáson is dolgozunk, amivel akár idehaza is jelentős CO₂-kibocsátás-csökkenés érhető el. Kiemelkedik ezek közül a hazai – eddig főleg fürdésre és fűtésre használt – geotermikus energia hasznosítása áramtermelésre, amire az innovatív technológiák révén itthon is széles körben lehetőség nyílik” – jegyezte meg.

A fiatal Hava Viktor hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy nemrég az Országházban az Év Fiatal Energia Szakértője 2021 címet kapta, igaz, egy másik projektért.

„A Virtuális Erőmű Program Közép- és Kelet-Európa legnagyobb fenntarthatósági mozgalma, amely 2011 óta gyűjti és vizsgálja az energiatakarékossági és megújulóenergia-termelési akciókat, hogy ezt a tudást megosztásra, motiválásra, oktatásra és figyelemfelkeltésre használja” – írta kitüntetése alkalmából a LinkedInen.

„Bízunk benne, hogy idehaza is sikerül kiaknázni a földben rejlő lehetőségeket” – jegyezte meg az izlandi projekt kapcsán Hava Viktor mérnök.

(Borítókép:  Arnaldur Halldorsson / Bloomberg / Getty Images)