Szélsőségek között dőlhet el a chilei elnökválasztás

A választókat a bűnözés és a migráció vagy az egyenlőtlenségek és a rossz állapotban lévő közszolgáltatások foglalkoztatják jobban? – tette föl a kérdést az Economist a vasárnapi chilei választások előtt. Az elnökválasztás mellett regionális és parlamenti voksolást is aznap tartanak az országban.

A 2019. októberi események kulcsfontosságúak a jelenlegi politikai helyzet megértése szempontjából. Ekkor több mint egymillióan vonultak utcára az egyenlőtlenségek ellen és jobb közszolgáltatásokat követelve.

A közvélemény-kutatásokat hónapokig a szélsőbaloldali Gabriel Boric vezette, aki a Kommunista Párttal is szövetkezett. A baloldali előválasztást a szavazatok 60 százalékával nyerte meg júliusban, győzelmi beszédében pedig kijelentette, hogy

ha Chile volt a neoliberalizmus bölcsője, akkor az is lesz a sírja.

Vele szemben a legesélyesebb jelölt a szélsőjobboldali José Antonio Kast, aki az egykori chilei diktátor, Augusto Pinochet alacsony adókra épülő gazdasági modelljét és szociális konzervativizmusát valósítaná meg újból.

„Boric azokat az igényeket képviseli, amelyek életre hívták a tüntetéseket. Ezzel szemben Kast azt reprezentálja, amit két évvel később akarnak az emberek, azaz békét, rendet és biztonságot” – fogalmazott Roberto Izikson, a Cadem közvélemény-kutató vállalat vezérigazgatója.

Október 18-án, a tüntetések második évfordulóján újabb demonstrációt tartottak, amely ismét erőszakba torkollt. Több száz embert tartóztattak le, ketten pedig meghaltak.

Ez megengedi többek között azt, hogy a hadsereg is föllépjen a zavargások ellen.

A chilei belpolitikában ezenkívül is több esemény borzolta a kedélyeket. Az egyik egy Hermann Göringről szóló megemlékező cikk volt az El Mercurióban, az ország legnagyobb konzervatív lapjában. A cikket a német külügy az elsők között ítélte el.

A másik a Pandora-papírokban is szereplő Sebastián Piñera korrupciós ügyei, amelyek következtében bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek a jelenleg is hivatalban lévő elnökkel szemben. Piñerát azzal gyanúsították, hogy fia offshore-vállalatokat használt a Brit Virgin-szigeteken a Dominga bányászati vállalat eladásakor, amely cégnek a család résztulajdonosa.

A kormány, amely abban az időben szoros együttműködésben volt az első elnöki ciklusát töltő Piñerával, a környezetvédők kérése ellenére elutasította a javaslatot. Piñera elnöki ciklusa jövő márciusban ér véget, és már korábban bejelentette, hogy nem indul újra a választáson.

Amennyiben Boric lesz az utódja, abban az esetben arra számíthatunk, hogy a Pinochet-rezsim által megalkotott közszolgáltatási rendszer, amelyben a magánszolgáltatók nagy szerepet kapnak, teljesen átalakulna. A fiatal, 35 éves politikus elengedné az összes diákhitel-tartozást, megszüntetné a magánnyugdíjpénztárakat, valamint a tömegközlekedést ingyenessé és zöldebbé tenné.

A szélsőbaloldali jelölt azonban itt még nem áll meg az ígéretekkel:

Boric emellett vállalta, hogy a közszférában lévő munkahelyek legalább egy százaléka lenne fönntartva a transzvesztiták számára, valamint hogy az adókat nyolc százalékponttal emeli az elkövetkező hat évben.

Kast szintén hasonló, populista ígéretekkel kampányol, csak a másik oldalról. Boriccal ellentétben ő csökkentené az adókat, retorikája pedig a nacionalizmust, valamint a joggal és a renddel kapcsolatos megszólalásokat ötvözi. A bevándorlásellenessége mellett Kast katolikus, valamint kilencgyermekes apa, aki

amely jelenleg is csak néhány kivételes esetben engedélyezett.

Szavazóbázisát nagyrészt az alacsony jövedelműek, valamint az idősebbek adják, de emellett azon dolgozik, hogy a társadalom minden rétegéhez eljusson. Ezért jelen van a TikTokon, valamint szerepelt egy baloldali, homoszexuális influenszer YouTube-videójában is. Az már más kérdés, hogy

A két véglet között ugyanakkor Sebastián Sichel személyében jobbközép, Yasna Provoste által pedig balközép politikát képviselő elnökjelöltet is találunk. Elemzők szerint nagyon sok múlik majd a fiatal szavazókon, akik döntőnek számítottak az alkotmány átírásáról szóló tavalyi referendumon. Ez a korosztály valószínűleg Boricot és Provoste-ot fogja nagy arányban támogatni.

A választásokra érdemes figyelni a magyar–chilei kapcsolatok miatt is.

Chile importja 8 155 200 dollárt, az oda irányuló magyar export pedig 63 871 000 dollárt tett ki. Ez az előző évekhez képest csökkenést jelent, a koronavírus-járvány előtt Chile még a negyedik legfontosabb partnerünk volt a térségben.

Emellett több mint 17 magyar tejipari és húsipari vállalat rendelkezik chilei állat- és növényegészségügyi (SAG) forgalmazási engedéllyel, ráadásul a MOL is jelen van az országban. 2017-ben Working Holiday-megállapodás is létrejött Magyarország és Chile között, ami azt jelenti, hogy a két ország fiataljai (18–35 évesek) 12 hónapig vállalhatnak ideiglenesen munkát a másik államban. A kvóta jelenleg 200 fő évente.

(Borítókép:  Gabriel Boric és José Antonio Kast Chilében 2021. november 2-án. Fotó: Marcelo Hernandez / Getty Images)