A török líra vesszőfutása egy kicsit a forintot is magával rántotta

A feltörekvő piacokon a török líra messze a legrosszabbul teljesítő piaci deviza az idén. Az év eleje óta 45 százalékot veszített az értékéből, ennek több mint egyharmadát, 17 százalékot csak a múlt hét eleje óta.

A felelőtlen monetáris lazítás és az alacsony kamatok gerjesztik a folyamatokat – hangoztatják a szakértők, akik arra is emlékeztetnek, hogy az elnök politikai nyomást gyakorol a jegybankra.

Erdoğan mégis makacsul védi a közelmúltban eszközölt drasztikus kamatcsökkentést, és kiáll „gazdasági szabadságharca” mellett, holott az ortodoxabb közgazdászok óva intenek ettől a megközelítéstől.

Az elnök által a múlt hónapban kirúgott Semih Tümen volt jegybankelnök-helyettes a Twitteren azt írta: fel kell hagyni az irracionális kísérlettel, amelynek semmi esélye a sikerre, ehelyett vissza kell térni ahhoz a céltudatos politikához, amely megóvja a török líra értékét és a török nép jólétét.

Başarı şansı olmayan bu irrasyonel deneyi bir an önce terkedip Türk lirasının değerini koruyacak, Türk halkının refahını gözetecek kaliteli politikalara bir an önce dönmemiz gerekiyor.

Bunu nasıl yapacağımızı yeniden hatırlamakta fayda var* https://t.co/9qJExWeDbZ

— Semih Tümen (@SemihTumen) November 23, 2021

Tümen menesztésének hírére egyébként a líra 15 százalékot gyengült. Értékvesztése a feltörekvő piacokat is megingatta. Részben a forint árfolyamesése is a török valuta negatív kilengésével magyarázható.

Megingott a befektetői bizalom

Erdoğan szeptember óta három kamatcsökkentésre sarkallta a török központi bankot, legutóbb a múlt héten – emlékeztet a BBC. Az intézkedés azonban az inflációt hevítette.

Összehasonlításul: eközben Magyarországon a jegybank alig egy hét alatt kétszer is kamatemelésre kényszerült. A másodiknak meg is lett az eredménye – a forint erősödni kezdett.

A befektetői bizalom megingása dacára az elnök váltig kitart politikája mellett. Azzal érvel, hogy a magas kamatlábak nem fogják csökkenteni az inflációt. Az unortodox nézetet évek óta ismételgeti.

Elvetem azt a politikát, amely gyengíti az országot, munkanélküliségre, éhezésre és szegénységre ítéli népünket

– mondta a kabinet hét eleji ülése után, holott épp az ő „gazdaságpolitikája” taszítja nyomorba az embereket.

Az elnök és szövetségesei szerint az alacsonyabb kamatlábak fellendítik a török exportot, a beruházásokat, és munkahelyeket teremtenek. Sok közgazdász szerint azonban a kamatcsökkentés meggondolatlan.

Noha a líra aznap délután némileg magára talált, az elmúlt 11 nap volt a legrosszabb vesszőfutása 1999 óta.

Elemzők szerint a súlyosabb gazdasági válság elkerülése érdekében hamarosan sürgősségi eljárásban kell majd kamatot emelni.

A török alapkamat 2022 első negyedévének végére 19 százalék körüli szintre emelkedhet – véli a francia Société Générale befektetési bank. Jelenleg Törökország irányadó kamatlába 15 százalékos.

Erdoğan azonban a kivárásra játszik, és csak egy „töréspont” bekövetkezte után fogja beadni a derekát – legalábbis ezt gondolja a Brown Brothers Harriman Reutersnek nyilatkozó globális piaci stratégája.

Turkey's lira nose-dived 15% in its second-worst day ever after President Tayyip Erdogan defended recent sharp rate cuts, and vowed to win his ‘economic war of independence' despite widespread criticism and pleas to reverse course https://t.co/8MBSftQJOT pic.twitter.com/pC3j9seoQP

— Reuters (@Reuters) November 23, 2021

„Jelenleg a helyiek elégedettnek tűnnek, és dollárjaikat a helyi bankrendszerben tartják. Ha elkezdik máshová, Németországba, Ausztriába vinni a pénzüket, az már egy másik történet” – mondta Ilan Solot.

Ekkor már nem lesz elegendő dollártartalék a helyzet kezelésére, és akkor következhet majd be a valódi valutaválság – hangoztatta a szakértő.

(Borítókép: Bank és pénzváltó Isztambulban 2021. november 20-án. Fotó: Diego Cupolo / NurPhoto / Getty Images)