Hírszerkesztőséget hoz létre Brüsszel az álhírek ellen

Egy páneurópai hírszerkesztőség létrehozását jelentette be nemrég az Európai Bizottság. A tervek szerint az „európai newsroom” már 2022-en elején elrajtolna.

Thierry Breton, az Európai Unió belső piacáért felelős uniós biztos a hétfőn kezdődött Európai Hírmédia Fórumon beszélt a kezdeményezésről. Elmondta, hogy 16 különböző hírügynökséget vonnának be az új kezdeményezésbe. A közös hírszerkesztőség célja az lesz, hogy hatékonyabban tudják kommunikálni az uniós ügyeket és döntéseket. Az EU összesen 1,76 millió euróból fogja finanszírozni a projektet. 

A közös hírszerkesztőség „vezérhajója” a német DPA hírügynökség lesz, de a működésébe több uniós ország állami hírügynökségét is bevonják. Ezek között lesz például a francia AFP, a spanyol EFE, az olasz ANSA, az osztrák APA, illetve a román Agerpres is. Partnerük lesz továbbá a szlovén STA is, amelynek finanszírozását idén év elején felfüggesztette a szlovén kormány, és csak november elején állították vissza a támogatásukat, miután nemzetközi botrány lett az ügyből. 

Ezen kívül, bár nem EU-s országok, de az albán és a szerb állami hírügynökségeket is bevonják a kezdeményezésbe. A magyar hírügynökség, az MTI viszont nincs azok közt a hírszolgáltatók közt, amelyeket partnerként bejelentettek. Alexandru Giboi, az Hírügynökség Európai Szövetségének elnöke a bejelentést kommentálva azt mondta:

A hiteles, meghízható információ egyre értékesebbé válik napjainkban, amikor a dezinformáció gyakran végzetes következményekkel nyomul be a társadalmakba. Az, hogy a vezető hírügynökségeket bevonják ebbe a projektbe, segíthet abban, hogy a fókusz a tényeken legyen, és hiteles, minőségi módon tudósítsanak Brüsszelből a világ részére

– mondta. 

Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős biztosa mindeközben arról beszélt, hogy a nemzetközi együttműködésen alapuló kezdeményezés erősítheti a médiaszabadságot és pluralizmust.

Őszintén hiszek abban, hogy az efféle hálózatok és a szolidaritás megnehezíti az államnak, hogy beavatkozzanak a média működésébe

– fogalmazott.

Az Európai Unió a fentiek mellett egy médiaszabadságot érintő szabályozás (Media Freedom Act) életbe léptetését is tervezi 2022-ben. Ennek értelmében az egész EU-ban figyelnék azt, hogy mennyire jellemző a médiapluralizmus egy-egy tagállamban, ahogyan azt is, hogy kiknek a tulajdonában vannak a sajtóorgánumok. A rendelkezés egyelőre még kidolgozás alatt van, de az EurActiv szerint valószínűtlennek tűnik, hogy pénzügyi szankciókat rónának ki azokra az államokra, amelyek megszegik a szabályozást.

(via EurActiv)

(Borítókép: MTI / EPA / Olivier Hoslet)