Itt az első lépés a magyar és a lengyel kormány ellen

Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok az ügyben kiadott közleménye úgy hangzik, hogy el kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be.

#ECJ #AG Campos Sánchez-Bordona: the actions brought by #Hungary and #Poland against the #RuleOfLaw conditionality mechanism of #EU payments should be dismissed *https://t.co/ATb3CgbPxg

— EU Court of Justice (@EUCourtPress) December 2, 2021

A két keresetben a magyar és a lengyel fél a jogalap hiányára, a jogbiztonság megsértésére hivatkozott, a főtanácsnoki indítvány szerint azonban egyrészt az EU-rendelet a jogállamiságot nem  szankcionáló mechanizmus útján akarja megvédeni, hanem pénzügyi feltételrendszert hoz létre az Európai Unió érteinek védelmére, másrészt az EU-s rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között.

A főtanácsnoki indítvány nem maga az Európai Unió Bíróságának ítélete, de mivel bírósági ítélet ritkán másít meg főtanácsnoki indítványt, előrevetíti, hogyan fog dönteni később maga a luxemburgi székhelyű testület. Jelentőségét az adja, hogy e szerint

Az egyelőre nem világos, hogy maga az Európai Unió Bírósága mikor fog dönteni az ügyben.

A kifizetések feltételéül szabott jogállamisági mechanizmust, a 2020/2092/EU rendeletet az Európai Unió 2021 és 2027 közötti, 2,018 ezer milliárd eurós költségvetésével együtt fogadta el 2020. december 16-án az Európai Parlament és az Európai Tanács. Hivatalosan az uniós költségvetés védelmét szolgálja, vagyis hogy a tagországok átláthatóan költsék el a kapott brüsszeli támogatást. Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetett, ha beépítik a megállapodásba, és ebből végül kompromisszum lett, vagyis az Orbán- és a Morawiecki-kormány jelezte, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az ügyben, ami 2021. március 11-én meg is történt, az Európai Tanács pedig felkérte az Európai Bizottságot, hogy a bírósági döntésig várjon a jogállamisági mechanizmus hatályba léptetésével. Ezzel Ursula von der Leyen elnök kijelentése szerint az Európai Bizottság várni is fog. Bizottsági részről egyelőre egy-egy levél érkezett Budapestre és Varsóba november 19-én, amely azt firtatja, hogy átláthatóan költi-e el a két ország a támogatást, és biztosítja-e az igazságszolgáltatás függetlenségét. A válaszokat figyelembe veszik a jogállamisági mechanizmus elindításáról szóló döntésben. 

A C-156/21 jelzésű eljárás ellen az Orbán-kormány részéről Varga Judit igazságügyi miniszter korábban azzal fakadt ki, hogy „politikailag motivált koncepciós eljárásról” van szó, abszurd, hogy az Európai Unió történetének egyik legfontosabb és legbonyolultabb jogi kérdésére mindössze pár hónap döntési időt szán, miközben a Sargentini-jelentés ügye három év alatt ment át. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester eközben nem kevesebbet remél az ítélettől, mint hogy segít majd felszámolni a NER-t, vagyis hogy a segítségével egy esetleges feles ellenzéki győzelem után is változtatni lehet a Fidesz által kétharmaddal átvitt törvényeken.

Az EU-s költségvetés két részből áll, a tagországoknak járó 1,211 ezer milliárd eurós támogatásból és a 806,14 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapból, az RRF-ből, amely a koronavírus-járvány okozta károkat hivatott enyhíteni.

Magyarországnak utóbbiból elvileg átszámítva 5800 milliárd forintnyi támogatás járna, az Orbán-kormány azonban csak kevesebb mint a felére, a vissza nem térítendő részt jelentő 2500 milliárd forintra tart igényt. A fennmaradó rész hitel lenne, a budapesti döntés hátterében pedig eleve az állhatott, hogy az Orbán-kormány nem akar vitázni az Európai Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról.

Jogállamisági kifogásokra hivatkozva az Európai Bizottság egyelőre nem is támogatja azt a gazdasági helyreállítási tervet, amelyet Magyarország adott le, és reformokat követel. A 2021-es jogállamisági jelentés szerint

• nincs garancia arra, hogy az ügyészség kivédheti a politikai befolyásolási kísérleteket, és a bírói függetlenség sem élvez védelmet, utóbbira példa a Kúria elnökének kinevezése;
• problematikus a jogbiztonság szempontjából, hogy a kormányzati szervek az Alkotmánybíróságnál fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlen ítéletek ellen;
• a törvények gyakori módosítása miatt kiszámíthatatlan a jogszabályi környezet;
• nem ellenőrzik megfelelően a vagyonnyilatkozatokat, a gyanút keltő vagyonszerzést csak büntetőeljárásban lehet kivizsgálni;
• a magas rangú tisztségviselők és közvetlen környezetük korrupció gyanúját keltő ügyeinek kivizsgálása igen korlátozottan folyik;
• kizárólag a közszférára korlátozódik a korrupcióellenes kormányzati program, több, kockázatosnak számító terület kimarad belőle;
• aggályokat kelt a Médiatanács felett gyakorolt politikai befolyás, a Klubrádió frekvenciapályázatának az esete, a kormányközeli médiának nyújtott állami támogatás és az is, hogy korlátozzák az újságírók hozzáférését a közérdekű adatokhoz;
• a koronavírus-járványra hivatkozva az alkotmány kiemelt jogokat adott a kormánynak, amelyek addig lesznek hatályban, amíg a kormány máshogy nem dönt.

Az Orbán-kormány ellen állandó kifogás a demokratikus intézményrendszer leépítése a 2011-ben hatályba lépett Médiatörvénytől az utolsó pillanatban jegelt igazságügyi reformon át a pedofiltörvényhez kapcsolódó melegellenes szabályozásig, amelyet 2021. június 15-én fogadott el a fideszes többségű Országgyűlés.