Kicsi oltott gyerekharcosokat hoz létre Kína

A kampány, melynek keretében játékokkal, vörös színű matricákkal és lufikkal halmozzák el a kis harcosokat, már javában zajlik, október óta 84 millió kisfiút és kislányt oltottak át a hazáért.

De mi indokolja, hogy a kisgyerekeket is a koronavírus elleni harc csatamezejére tereljék Kínában? Nos, kevesebb mint három hónap van hátra a pekingi téli olimpiáig, és mivel a hivatalos adatok szerint 1,1 milliárd felnőtt már megkapta mindkét dózisát, az utolsó rés a pajzson a fiatalkorú lakosság.

A kampányt önkéntes alapúnak mondják, de a New York Times szerint akad olyan szülő, aki szerint ez azért nem teljesen így van. A lapnak nyilatkozó Ju Hszün hároméves kisfiát de facto kirúgták az óvodából, mert nem oltatta be a gyermeket. Elmondása szerint burkolt, sunyi nyomás alá helyezték a szülőket, konkrétan nem köteleztek senkit semmire, ehelyett az óvoda egyszerűen jelezte a „kis oltott harcosgyártásban” nem automatikusan részt vevő szülőknek, hogy no vakcina, no óvoda.

„Felülről lefelé, ez egy álcázott nyomásgyakorlás az oltás kikényszerítésére” – mondta Ju úr.

A kínai vakcinákat általában véve biztonságosnak ítélik, de azért volt arra is példa, hogy romlott oltószert adtak be, vagy elhallgattak egyes információkat a vakcinák esetleges negatív mellékhatásairól – jegyzi meg a New York-i lap. Utalva arra, hogy vélhetően nem minden kínai szülő bízik az oltási kampányban, példának felhozza azt, hogy 2018-ban valószínűsíthetően több százezer gyermeket oltottak be nem hatékony vakcinákkal diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen.

Információs feketelyuk mellett bizalmi röppálya

Kína júniusban engedélyezte a Sinovac és a Sinopharm oltóanyagokat a 3 és 17 év közötti korcsoport számára. Bár a vakcinákat az emberi tesztelés első két fázisa után minősítették biztonságosnak, az NYT-nak nyilatkozó szülők nincsenek teljesen meggyőződve. 

Az egyik interjúalany például azt nehezményezte, hogy november elején öt éves kislányának óvodája egy chatcsoportban jelezte, hogy be kell oltatni a gyerekeket. Szülőként azonban hezitáltak.

A tömeges oltási kampányok után hány emberről tudni, hogy negatív következményeket tapasztalt?

– tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy a közmédiában arról sem beszélnek, mi történt a kampány után. 

Ez viszont nem hatja meg az óvodákat és az iskolákat több nagyvárosban, nagyon gyakran chatcsoportokban jelzik az intézmények, hogy oltásra kéne vinni a gyereket. Gyakran nyomás alá helyezik a szülőket, hogy publikusan nyilatkozzanak arról, oltott-e a gyerek, és ha ezt nem teszik meg, írásos beszámolót kér az intézmény arról, hogy miért nem oltatták be utódjukat. 

Senkit sem hagyunk az út szélén, ha felszáll a buszra

Bár szinte minden ország azt akarja elérni, hogy előbb-utóbb kialakuljon a nyájimmunitás, amivel már elvileg nem kéne korlátozásokat elrendezni, Kína az az ország, amely ezt komolyan is gondolja. Peking a kollektív immunitást szabta annak feltételéül, hogy újranyissa határait. Mint tudni illik, a kínai hatóságok konkrét városokat képesek lezárni egy fertőzéses eset miatt,

A Kína Kommunista Párt büszkén példálózik az ország alacsony halálozási rátájával, hivatalosan kevesebb mint 5000 ember halt meg, ami Peking szerint bizonyítéka az ország tekintélyelvű irányításának hatékonyságára. Még akkor is, ha a határai zárva maradnak, és az átlagpolgárok személyes szabadságát drákói módon korlátozzák, ha azt indokoltnak látják – véli a NYT. 

Abban az országban, amely társadalmi kreditrendszert vezetett be, és a nyilvános megszégyenítésnek egyébként eredményes hagyománya van, több mint valószínű, hogy a kétkedő szülők előbb-utóbb engednek a társadalmi nyomásnak. 

– mondta Bei Wu, a New York-i Egyetem globális egészségügyi professzora, a kínai közegészségügyi politika szakértője.

(Borítókép: Getty Images)