Franciaország a határellenőrzésre helyezi a hangsúlyt uniós elnöksége idején
További Külföld cikkek
- Amikor karácsonykor együtt fociztak a lövészárkok között az ellenséges katonák
- Friss kutatásban kérdezték a lengyeleket a Magyarországon menedéket kapó lengyel politikusról
- Az elsüllyedt orosz teherhajó tulajdonosa szerint terrortámadást hajthattak végre ellenük
- Nagy tűz ütött ki a Trónok harca egyik forgatási helyszínén
- Szent kaput nyitott egy római börtönben Ferenc pápa
Az Európai Unió januárban kezdődő francia soros elnöksége az „európai stratégiai szuverenitás” meghatározását és egy, a határait ellenőrizni képes Európa létrehozását javasolja – jelentette ki csütörtökön Emmanuel Macron francia államfő a hivatalában a francia soros elnökség prioritásairól tartott sajtótájékoztatóján.
Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a január 1-től június 30-ig tartó elnökség célját, azt mondanám, hogy a határainkon belül együttműködő Európáról át kell térünk egy, a világban erős, teljesen szuverén, a választásaiban szabad és a sorsát kézbentartó Európára
– mondta a köztársasági elnök, a prioritások közül elsőként a schengeni övezet reformját említve.
Emlékeztetett a lengyel-belorusz határon kialakult migrációs helyzetre, és a La Manche-csatornán múlt héten bekövetkezett hajótörésre, amelyben 27 illegális migráns vesztette életét.
A menedékjoggal történő visszaélés elkerülése érdekében olyan Európára van szükség, amely képes megvédeni a határait, ezért Franciaország Schengen politikai irányításának létrehozását javasolja az illetékes tagállami miniszterek rendszeres egyeztetésével.
Emellett olyan szolidaritási támogatási mechanizmus életbe léptetését szorgalmazza, amely a Frontex bevonásával vészhelyzetben automatikusan segítséget nyújt egy tagállamnak a határai védelméhez – fejtette ki Macron.
A francia elnök annak a reményének adott hangot, hogy az uniós elnökség idején előrelépést lehet majd elérni az Európai Bizottság által 2020 szeptemberében bemutatott Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumról folyó vitában. A migránsok kezelésében jobb szervezettséget szeretne Macron, valamint együttműködést a származási és a tranzitországokkal az emberkereskedelem elleni küzdelemben, a külső határok védelmében és a szabályok harmonizációjában.
Azt is bejelentette, hogy az Afrikai Unió és az EU február 17-18-án csúcstalálkozót rendez Brüsszelben a két kontinens közötti „kissé megfáradt viszony új alapokra helyezéséhez”.
Emmanuel Macron azt is szeretné, ha
az Európai Unió ismét elköteleződne és befektetne a Nyugat-Balkánon az újabb feszültségekkel és „a regionális hatalmak beavatkozásaival” szemben, amelyek – Oroszország és Törökország – szerinte destabilizálni próbálják Európát.
A francia elnök a nemzeti szuverenitások megtartásához ismételten az európai szuverenitás megerősítésének fontosságát hangsúlyozta.
Az Európát jelenleg sújtó válságokkal szemben sokan kizárólag a nemzetre akarnak támaszkodni. A nemzetek az erőnket és a büszkeségünket adják, de kiegészítésként az európai egység elengedhetetlen
– vélte Emmanuel Macron, aki 2017-es megválasztása óta magát az Európa-barát politikusok egyik vezetőjeként kívánja meghatározni nacionalista és populista politikai ellenfeleivel szemben.
Az uniós elnökséghez Franciaország az Újraindítás, Erő és Összetartozás (Relance, Puissance, Appartenance) szlogent választotta, emblémának pedig egy kék-piros U és E betűt, amit egy fehér nyíl keresztez, ez utóbbi az előrelépés ambícióját hivatott jelképezni.
Franciaország 1950 óta tizenharmadik alkalommal tölti be ismét az EU soros elnöki tisztét, utoljára 2008-ban Nicolas Sarkozy elnöksége alatt jutott rá ez a feladat.
(Borítókép: Emmanuel Macron 2019. október 18-án Belgiumban. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)