Barátként találkozott egymással az orosz és a kínai elnök

Oroszország és Kína viszonya a XXI. századi nemzetközi együttműködés valódi modellje – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-pinggel szerdán folytatott videokonferencia-tárgyaláson.

A videokonferencia mintegy másfél órán át, szinkrontolmácsolással zajlott. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója azt mondta, hogy a felek a „nagyon pozitív” eszmecserén a kétoldalú és nemzetközi viszonyok összes lényeges kérdését megvitatták. Értékelése szerint „ez két kolléga, két barát, két nagy baráti állam vezetőjének beszélgetése volt”.

Országaink között új együttműködési modell jött létre, amely többek között olyan alapokon nyugszik, mint a belügyekbe történő be nem avatkozás, egymás érdekeinek tiszteletben tartása és az az elhatározás, hogy a közös határt az örök béke és a jó szomszédság övezetévé alakítsuk

– hangsúlyozta az orosz elnök a találkozón. Putyin szerint a két ország közötti együttműködés hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok stabilitásának fenntartásához. Rámutatott, hogy Moszkva és Peking aktívan együttműködik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a Sanghaji Együttműködési Szervezetben és a BRICS-csoportban, ami, mint mondta, hozzájárul a nemzetközi jogon alapuló igazságos és méltányos világrend kialakításához. Kifejezte reményét, hogy februárban Pekingben személyesen is találkozhat a kínai elnökkel.

Hszi megköszönte Putyinnak, hogy segített Kínának megvédeni kulcsfontosságú nemzeti érdekeit, és hogy ellenállt azoknak a kísérleteknek, amelyek megpróbáltak éket verni Peking és Moszkva közé. A kínai vezető kifejezte készségét az együttműködés további erősítésére. „A világ a turbulencia és a nagy változások korszakába lépett. A kínai–orosz kapcsolatok, miután kiállták a különböző próbatételeket, erős vitalitást mutattak és új lendületet kaptak” – mondta a kínai elnök.

A két elnök – az orosz külügy közlése szerint – abban is egyetértett, hogy az AUKUS ausztrál–brit–amerikai szövetség aláássa a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszert. Aggodalmukat fejezték ki az Egyesült Államoknak az ázsiai–csendes-óceáni térségben kialakult helyzet átrendezésére irányuló törekvései miatt. Putyin és Hszi kifogásolta, hogy Washington új szövetségeket hoz létre a régióban, így az amerikai–japán–ausztrál–indiai Négyoldalú Biztonsági Párbeszédet (Quad) és az AUKUS-t. 

Hszi és Putyin emellett „konfrontatívnak” és „kontraproduktívnak” minősítette az amerikai elnök által nemrég megrendezett demokráciacsúcsot, amelyre Joe Biden egyikőjüket sem hívta meg. Az orosz külügy szóvivője szerint erre válaszul hamarosan összehívhatnak egy orosz–kínai–indiai csúcstalálkozót.

Putyin tájékoztatta Hszit a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott múlt heti tárgyalásáról, amelyet összességében tartalmasnak és hasznosnak minősített. Közölte, hogy felhívta az amerikai államfő figyelmét az orosz nemzeti érdekeket fenyegető növekvő veszélyekre, amelyek abból fakadnak, hogy az Egyesült Államok és a NATO „következetesen Oroszország határai közelébe mozgatja katonai infrastruktúráját”.

Az orosz és a kínai elnök megállapodott az együttműködés megerősítéséről a koronavírus-világjárvány elleni küzdelemben is. A két vezető megegyezett, hogy az orosz Szputnyik V- és Szputnyik Light-vakcinából évi több mint 150 millió adagot fognak legyártani Kínában.

(via MTI)