Brazil apokalipszis: 17 millió állat esett áldozatul az erdőtüzeknek

000 9NZ27T
2021.12.17. 10:47
Mintegy 17 millió gerinces állat – hüllő, madár és főemlős – pusztulhatott el a brazíliai Pantanal vizenyős vadonjának hatalmas területeit felemésztő erdőtüzekben brazil tudósok számításai szerint.

A világ legnagyobb vizenyős területének, a Pantanalnak a brazíliai részén több mint 22 ezer tüzet regisztráltak 2020-ban, ami 120 százalékot is meghaladó növekedés volt az előző évhez képest.

Amazónia és Pantanal a bolygó legértékesebb ökoszisztémái közé tartoznak.

A világ legnagyobb esőerdejének otthont adó Amazonas-medence kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás megfékezésében a légköri szén-dioxid elnyelése révén. Az amazonasi esőerdő nagyjából 60 százaléka Brazíliához tartozik. Pantanal területe Brazíliától egészen Bolíviáig és Paraguayig nyúlik, mintegy 140-160 ezer négyzetkilométeren terül el. A mocsaras vidék brazíliai részének 30 százaléka vált a lángok martalékává 2020 januárja és novembere között, miközben a régiót az elmúlt fél évszázad legpusztítóbb aszálya sújtotta.

Az erdőtüzekben elpusztult állatok felméréséről a brazil kutatók a Scientific Report című folyóirat friss számában számoltak be. A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány az ilyen természeti katasztrófák megelőzésének szükségességére hívja fel a figyelmet.

A Pantanalban természetes módon is keletkeznek erdőtüzek, de 

a 2020-as pusztítás a kutatók szerint apokaliptikus volt. 

Alex Lees, a Manchester Metropolitan Egyetem ökológusa, aki Brazília középső területein és a Pantanal térségben is kutat, kiemelte: a tavalyi tüzek nagyon különböztek a megszokottaktól, az égés és megújulás természetes ciklusától, szokatlan volt a hevességük és kiterjedésük, ami nyilvánvalóan a vizsgált időszakban tapasztalt óriási szárazsághoz köthető. „A Pantanal nem viseli el, hogy ilyen mértékben perzselődjön fel évről évre, a biodiverzitása ebből nem tud talpra állni” – fogalmazott.

Maga a tanulmány a helyszínen elhullott állatok megszámlálásából levont következtetéseken alapult. A tudósok a tűzvész után 48 órán belül érkeztek a vizes élőhelyekre. Meghatározott időközönként végigsétáltak a szakaszokon, és minden elhullott állatot megvizsgáltak. Háromszáz megtalált állat faját azonosították. Majd a felmérés alapján végzett számításokkal állapították meg, hogy mekkora pusztítást végzett a tűz az állatok körében.

A tanulmány vezető szerzője, Walfrido Moraes Tomas, az Embrapa Pantanal kutatóintézet ökológusa a BBC-nek elmondta, hogy nem lepődtek meg a kapott számokon, mivel óriási területen pusztított a tűz. A meglepetést az okozta, hogy egyes állatfajok csoportjait jobban érintette a tűz, mint másokat. Például rengeteg kígyó esett áldozatul, és mivel a kígyók általában kis testű emlősökkel táplálkoznak, pusztulásuk teljesen felboríthatja az ökoszisztéma egyensúlyát – mutatott rá.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) brazíliai vezető tudósa, Mariana Napolitano Ferreira hangsúlyozta: sokkolóak voltak a helyszíni tapasztalatok, de a terepmunka és a felmérés tovább folyik, mivel fel akarják becsülni, hogy mennyi időbe telhet majd a térség ökoszisztémájának gyógyulása.

A kutatók szerint az egyre gyakoribbá váló erdőtüzek az emberi tevékenység miatti klímaváltozás leglátványosabb következményei közé tartoznak.

Más tudósok viszont aggályokat fogalmaztak meg a tanulmányban szereplő becslés pontosságával kapcsolatban. Szerintük ugyanis nagy a hibahatár, ha a helyszínen megszámolt néhány száz kimúlt állat testéből következtetnek az elpusztult állatok teljes mennyiségére.

Korábban az Indexen is írtunk arról, hogy a brazíliai esőerdőben minden évben törnek ki erdőtüzek, de ezek száma most drasztikusan megemelkedett. Az esőerdők szándékos felégetése nem brazil belügy és nem brazil mezőgazdasági kérdés, a Föld egész klímáját érinti, és mostanra világpolitikai kérdéssé vált. A Greendex egy írásából kiderül: az atlanti esőerdő területe egykor összesen 1 315 460 négyzetkilométert tett ki, ezzel a dél-amerikai ország 15 százalékát borította, mára azonban csupán széttöredezett maradványai vannak meg, miközben területe az eredeti kiterjedés 20 százalékára csökkent. Egy brazil kutatás szerint azonban a megmaradt részek körülbelül 80 százaléka is komoly károsodást szenvedett, így veszített biológiai sokszínűségéből és biomasszájából. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy 23-31 százalékkal kevesebb fafaj és 25-32 százalékkal kevesebb biomassza található az érintett erdőkben. Csupán az erdők biomassza-eróziója egyenértékű azzal, mintha 70 ezer négyzetkilométernyi erdőt vágtak volna ki, mely összehasonlításképp közel akkora, mint Csehország területe.

(Borítókép:  Légi felvétel egy erdőtűzről Pantanal területén, Brazíliában 2021. szeptember 5-én.  Fotó:  CARL DE SOUZA / AFP)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.