Sylvester Stallone azt mondja magáról, jobb festő, mint színész

A hetvenes évek elején, amikor Sylvester Stallone fejében egy soha meg nem haló főszereplő történetének ötlete gyűrűzött, úgy döntött, hogy először vásznon álmodja meg a karaktert.

Ecsetet azonban nem akart használni, elvégre hősét az élet viszontagságai kovácsolták. Helyette csavarhúzóval véste a képet a vászonra.

Stallone – amint már köztudott – három és fél nap alatt fejezte be a kilencvenoldalas forgatókönyvet a szegény olasz–amerikai bokszolóról, Rocky Balboáról, aki esélyt kapott arra, hogy megszerezze a nehézsúlyú világbajnoki címet.

Az 1976-ban bemutatott, kis költségvetésű film a csillagokba röpítette Stallonét. A filmnek megannyi folytatása készült, legutóbb, 2018-ban a Creed II, amelyben Michael B. Jordan volt a főszereplő.

Az első sikert gyorsan követte egy újabb, szintén több folytatást megért film, amelynek Stallone eredetileg társszerzője volt. Az 1982-ben bemutatott Rambo John történetét idézi fel. A vietnámi háborús veterán – poszttraumás stressz betegsége folytán – nehezen alkalmazkodik a hétköznapi élethez.

Stallone hollywoodi akciósztárként futott be, és ez hamar beárnyékolta másik szenvedélyét: a festészetet.

Pedig – mondja magáról – jobb festő, mint színész

A fiatal New York-i művész festészet iránti szeretete korán kiteljesedett. Első kísérleti munkáit eredeti nevén, Michaelként, Mike Stallone szignóval jegyezte. Jóllehet filmes sztárként ismerjük, a festészet tartós része alkotói életének. Művészi teljesítménye gerjeszti filmes munkásságát, és fordítva – állapította meg a Deutsche Welle. Sőt ő maga úgy véli, hogy jobb festő, mint színész. A művészet persze szubjektív, az alkotásokról mondott vélemények szintúgy.

„A festészet a legtisztább művészet. És nem olyan, mint a film, ahol ötszáz ember felel a végtermékért. A festészetben egyetlen embernek kell elviselnie a hírnevet, a gúnyt vagy a kritikát” – mondta Sly azon a sajtótájékoztatón, amelyet a hageni Osthaus Múzeumban tartottak retrospektív kiállításának megnyitója alkalmából.

Sylvester Stallone hozzátette: jóllehet több mint ötven éve fest, ez még mindig egy új világ számára. „A félelem és a szorongás hajt előre” – mondta a 75 éves alkotó, aki minden filmjére úgy tekint, mintha az lenne az utolsó.

Tisztelettel közelítettem a festészethez, és később más formákba is belevágtam. Számomra azonban a kudarc továbbra is a legjobb módja a tanulásnak

– vallotta be a művész.

A hetvenes évektől a nyolcvanas évek végéig sötét, kifejező műveket alkotott. Ezekben a többi között menedzsere halálát dolgozta fel. Főként illusztratív grafikai vonalakkal és élénk színekkel dolgozott.

Stílusa 1990 körül változott meg, miután lelkes műgyűjtőként elmerült a kortárs művészet világában. Ebben az időszakban Picasso, Gerhard Richter és Anselm Kiefer alkotásait tanulmányozta.

Mark Rothko absztrakt műveinek ihletésével alakította ki saját stílusát. Számos expresszionista művet, köztük önarcképeket is készített.

„Ezt szeretem a festészetben, ez az egyetlen igazi és lehetséges kommunikáció – mondta egyszer. – A festészet a tudatalatti leggyorsabb és legtisztább tolmácsa. Amikor az emberben megpattan valami, és vászonra viszi, azt nehéz utólag meghamisítani. Csak a vászon közvetítheti a művész érzéseit.”

A Sly műveit 2022. február 20-ig bemutató kiállításon a többi között az 1975-ös Finding Rocky – hevenyészett fordításban Rocky felfedezése – című, csavarhúzóval faragott darab is szerepel majd.

A színész munkásságát a hatvanas évek végétől napjainkig bemutató és az idén júliusban 75. életévét betöltő színész emlékére rendezett tárlat mintegy ötven festményt vonultat fel, köztük önarcképeket és eddig soha nem látott korai munkákat.

Műveit előzőleg, 2013-ban a szentpétervári Orosz Állami Múzeumban, 2015-ben pedig a nizzai kortárs művészetek múzeumában állították ki.

„Sylvester Stallone expresszív festményei energikusan mutatják meg, hogy mi alkotja létünket. Témái a játék, az álmok, a fantázia, a kemény valóság, a hit és a halál körül forognak” – magyarázta Tayfun Belgin, az Osthaus Múzeum igazgatója, aki egyben a Stallone műveit ismertető kétnyelvű katalógus szerzője.

Edgar Allen Poe csodálója

Munkáinak egyik uralkodó témája az idő. Az óra visszatérő motívum.

„Életem korai szakaszában rájöttem, hogy az embert teljesen nyomasztja az idő száguldásának érzete. Minden időzített. Ezért kezdtem el órákat tenni a képeimre, általában a színészeket ábrázolókra” – idézte a Hollywood Reporter a 2015-ös nizzai tárlaton.

Stallone portrét festett James Deanről és Michael Jacksonról, míg műveinek gyűjtői közé tartozik akciósztár társa, Arnold Schwarzenegger és John Travolta is.

Több mint fél évszázada alkotta meg Edgar Allen Poe amerikai író és költő portréját. Stallonét már régóta vonzza egy életrajzi film megírása és rendezése Poe-ról, akit áhítattal csodál. Ha a projekt megvalósul, Sly vélhetően inkább a kamera mögül rendez a főszerep helyett.

(Borítókép: Sylvester Stallone amerikai színész-rendező a 75. születésnapja alkalmából rendezett kiállításon a hageni Osthaus Múzeumban 2021. december 3-án. Fotó: MTI / AP / DPA / Rolf Vennenbernd)