Ötven éve hiú ábrándnak tűnt: vizsgálják a mellrák elleni védőoltást
További Külföld cikkek
- Meghalt a brit szexguru, aki milliókat világosított fel a nemi együttlétről
- Vörös listára helyezhetik az Interpolnál a Magyarországra menekült lengyel miniszterhelyettest
- Új külügyminisztert nevezett ki a szíriai vezetés
- Az Egyesült Államok felajánlotta segítségét a németországi terrortámadás kivizsgálásához
- A volt skót igazságügyi miniszter is megszólalt a Lockerbie-merényletről
Szerencsés véletlenek sorozatának, ugyanakkor az állhatatos kitartásnak köszönhető, hogy azonosították a védőoltás hatóanyagát, egy kulcsfontosságú fehérjét, amelyet a kutatóorvosok egyike a rákkezelés Szent Gráljának nevezett. Sok adatbázist vizsgáltak át tüzetesen, mire rábukkantak a megfelelő fehérjére.
Olyan volt, mintha egy tűt kerestünk volna a szénakazalban – idézte a CBS dr. Vincent Tuohyt, a Clevelandi Klinika egyik kutatásvezetőjét.
Az immunterápia fejlődése olyan hatékony gyógyszerek kifejlesztéséhez vezetett, amelyek segítségével az immunsejtek pontosabban megkülönböztetik a rákos sejteket az egészségesektől. A kutatók most azt vizsgálják, hogy az immunrendszert be lehet-e tanítani a mellrákos sejtek azonosítására és elpusztítására ugyanúgy, ahogy a vírusokat vagy baktériumokat irtja.
A háromszorosan negatív emlőrák a rosszindulatú daganat egyik altípusa, amelyben a rosszindulatú sejtek nem rendelkeznek a kétféle hormonnal, az ösztrogénnel és a progeszteronnal, sem jelátvivővel, azaz receptorral.
Az emlő rosszindulatú daganatainak mintegy egyhatoda, 15 százaléka tripla negatív, azaz egyik jelátvivőt sem lehet kimutatni a sejtek felszínén.
Ezeket a jelátvivőket veszik célba az általános mellrákgyógyszerek, ha azonban hiányoznak, a gyógyszerek hatástalanok.
A vakcina beindítja a beteg immunrendszerét, és megtámad minden olyan daganatot, amely egy bizonyos fehérjét tartalmaz, amelynek nem lenne szabad jelen lennie, hacsak a nő nem szoptat.
„Miután megállapítottuk, hogy képesek vagyunk immunválaszt kiváltani, az a célunk, hogy ezt mielőbb alkalmazzuk a betegség folyamatának korábbi szakaszában, a megelőzésben, ahol szerintünk még hatásosabb” – mondta dr. Thomas Budd, a clevelandi onkológiai központ másik kutatója.
Tuohy és Budd egy még korai stádiumban lévő klinikai vizsgálatot irányít. Ha eredménnyel jár, a védőoltást olyan fiatal, egészséges nőknek adnák be, akiknél magasabb a tripla negatív mellrák kockázata.
A mellrák kíméletlen
Az emlődaganat nem válogat. Néhány kiragadott példa:
A ma ötvenéves Christina Applegate most sincs túl jól, korábban a mellrákkal is megküzdött már, sőt 2008-ban kettős masztektómián, az emlők eltávolításán esett át.
Angelina Jolie 2010-ben radikális beavatkozással előzte meg a mellrákot: dupla masztektómiát hajtottak végre rajta, azaz mindkét mellét eltávolították – orvosai ugyanis 87 százalék esélyt láttak rá, hogy kialakul nála a betegség. Brad Pitt akkor még támogató partnere volt a beavatkozások alatt, úgy érezték, megerősödött a kapcsolatuk a megpróbáltatásoktól.
Villányi Andrea, ismertebb nevén Fresh Andi élete januárban fordult hatalmasat, amikor csomót talált a mellében. Mint kiderült, rosszindulatú daganat volt. Az énekesnő kezdetben szinte fel sem fogta, mi történik vele, amikor pedig elmondták neki, hogy a kemoterápia elkerülhetetlen, együtt zokogott a párjával. Most már jobban van.
Tóth Tímea 152-szeres magyar válogatott kézilabdázónál áprilisban diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot. A Ferencváros és az osztrák Hypo korábbi átlövője két műtéten már átesett, a következő időszakban pedig kemoterápiás kezelést kap, összesen nyolcat.
Magyarországon csupán a nők negyven százaléka megy el emlőszűrésre, miközben a skandináv országokban hetven-nyolcvan százalékos a részvétel. Ha nálunk is ennyien mennének el, egyharmadával csökkenne az emlőrák okozta halálozás – állítják a magyar szakorvosok.
A megelőzés még hatásosabb
„A védőoltás profilaktikus, azaz megelőző, és hat különböző kórokozót céloz meg – válaszolta a clevelandi kutatóorvos arra a kérdésre, miben különbözik a vakcina a korábban látott kezelésektől. – Szükségünk van egy XXI. századi vakcinaprogramra, hogy kifejlesszük az elsődleges immunvédelmet az olyan betegségekkel szemben, amelyekkel a kor előrehaladtával szembesülünk, mint amilyen például a mellrák és a petefészekrák” – mondta dr. Tuohy.
A vizsgálatok reményt adnak a rák kockázatának kitett nőknek. Kristi Blair 35 éves volt, amikor emlőrákot diagnosztizálták nála. „A legkisebb gyermekem hároméves volt.”
Blairnél kettes stádiumú mellrákot mutattak ki, csupán négy évvel azután, hogy édesanyja is ebben a betegségben halt meg.
Reméli, hogy négy lánya részese lehet a tudomány fejlődésének, és kaphat már például a potenciális megelőző vakcinából.
„Nagyon hálás vagyok, és bizakodom. Ez kézzelfogható remény” – mondta Blair, aki maga is részt vett egy másik klinikai vizsgálatban a Washingtoni Egyetemen.
Az orvosi vívmány ötven éve még elképzelhetetlennek tűnt, ma viszont már kezd elérhető közelségbe kerülni.
(Borítókép: Egy orvos mellrákszűrést végez a páciensen. Fotó: Heather Charles / Chicago Tribune / Tribune News Service / Getty Images)