Putyin szép fokozatosan kebelezi be az orosz internet egészét
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
A szenátus szerint „valószínűtlen”, hogy külföldi támadás okozta az amerikai diplomaták rejtélyes megbetegedését - Kiszivárgott, mikor futnak neki újra a románok az elnökválasztásnak
- 105 éves korában meghalt a Pearl Harbor elleni támadás túlélője
- Vlagyimir Putyin bocsánatot kért az azeri elnöktől az utasszállító gépet ért „tragikus incidens” miatt
- Letartóztattak egy férfit, miután whiskyt öntött a szenteltvízbe a karácsony esti misén
– Számos országban lassítják az internetes forgalmat, egészen a teljes blokkolásáig. Nem szívesen folyamodnánk ilyen szélsőséges intézkedésekhez. De ha kényszerítenek bennünket, kénytelenek leszünk növelni az igényeinket – mondta múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök újságírói kérdésre válaszolva szokásos, évente megszervezett sajtókonferenciáján. Putyin ezzel arra utalt, hogy az orosz hatóságok akár a nagy nemzetközi weboldalak teljes blokkolásával is reagálhatnak bizonyos esetekben, például gyermekek védelmére hivatkozva.
A szuverén orosz internet felé vezető út
Azonban többről van szó, mint a gyermekvédelem.
A Kreml egyre szorosabb kontroll alá próbálja vonni az élet minden területét,
és ez alól az internetes közösségi oldalak és kommunikációs platformok sem jelentenek kivételt. A folyamatnak két fő iránya van: az elmúlt években az orosz hatóságok fokozatosan létrehozták azokat a törvényi kereteket, amelyek segítségével egyre komolyabb befolyást tudnak gyakorolni az orosz internet és az ott működő nemzetközi cégek felett. Másrészt mindent megtesznek azért, hogy saját klónokkal váltsák fel a sikeres külföldi szolgáltatásokat.
Két éve jelentették be például a Wikipedia orosz klónjának létrehozását, amelyen több száz orosz akadémikus és szakértő dolgozna.
A tervek szerint az orosz elektronikus enciklopédia 2022 őszén indul útjára.
2014 óta szó volt egy orosz Google-klón, a Szputnyik kereső létrehozásáról, amelyet az állami Rosztelekom fejlesztett, de a projekt végül kudarcot vallott, és tavaly leállították.
2017 júliusában
a távközlési szolgáltatásokat nyújtó cégeket kötelezték arra, hogy ügyfeleik üzeneteit és teljes internetes forgalmát fél évig megőrizzék, valamint kérésre a hatóságok rendelkezésére bocsássák az üzenetváltások kódolási kulcsait.
Hiába tiltakoztak az IT-cégek, hogy ez a gyakorlatban kivitelezhetetlen, hiszen a kódolás és dekódolás a két végponton történik, a hatóságok hajthatatlanok maradtak.
Az első hatósági blokkolásra nem kellett sokat várni: alig egy évvel a törvény elfogadása után a biztonsági protokolljai miatt Oroszországban egyre népszerűbbé váló Telegram üzenetküldő működését 2018 elejétől próbálták ellehetetleníteni. Ám ekkor a hatóságoknak még beletört a bicskájuk – a Telegram, bár akadozva, de tovább tudott működni, miközben az orosz internet egy jelentős része elesett. Az üzenetküldő megnyerte a csatát, a hatóságok feladták a blokkolást.
Ez azonban csak a kezdet volt: az orosz törvényhozók 2019 májusában fogadták el a szuverén internetről szóló törvényt, amely alapján az orosz infokommunikációs hivatal, a Roszkomnadzor irányító szerepet kapott az orosz internet – a Runet – fölött, a távközlési szolgáltatóknak pedig állami berendezéseket kellett telepíteniük az orosz határt átlépő kommunikációs vezetékeken. Ez az állami berendezés, az úgynevezett Deep Packet Inspection- (DPI) rendszer lehetővé tette, hogy bizonyos paraméterek szerint megszűrje az internetes forgalmat, végeredményben pedig blokkolja vagy lassítsa a hozzáférést.
Kontroll a politikai tartalom felett
Az új rendszer sokkal szélesebb körű eszközöket adott a Kreml kezébe, mint valaha, ami már az első éles alkalmazáskor bebizonyosodott: idén márciustól a Roszkomnadzor jelentősen lelassította a Twitter elérését mobileszközökről, mert a hatóságok szerint a közösségi oldal nem távolította el a kért tartalmakat.
A blokkolandó oldalak és bejegyzések között ugyanakkor egyre több politikai tartalom jelent meg. Nyáron, néhány hónappal az orosz parlamenti választások előtt tiltották be a jelenleg két és fél éves börtönbüntetését töltő Alekszej Navalnij ellenzéki vezető weboldalát és YouTube-csatornáját. Az Apple és a Google az orosz hatóságok kérésére még Navalnij mobilapplikációját is eltávolította az AppStore-ból és a Google Playből. Az orosz sajtó egyre több felszólítást kapott a Roszkomnadzortól bizonyos cikkek, például korrupciós oknyomozó riportok eltávolítására. Ennek az elmulasztása az egész sajtótermék betiltását és eltávolítását vonhatja magával az orosz interneten. Nyáron a hatóságok blokkolták a legnépszerűbb VPN-szolgáltatások elérését, decemberben pedig a korlátozások megkerülését és anonimizálást lehetővé tevő Tor böngészőt is. A felhasználók lehetőségei tovább szűkültek.
A Twitter jelenleg, több mint kilenc hónap elteltével is le van lassítva Oroszországban, és emellé az amerikai IT-vállalat még egy félmillió dolláros bírságot is kapott.
Az együttműködés Navalnij ügyében azonban a Google-t sem védte meg a büntetésektől: december 24-én a Google Oroszországban rekordnak számító, 7,22 milliárd rubeles (mintegy 87 millió eurós), a Facebookot üzemeltető Meta pedig ugyanaznap 1,99 milliárd rubeles (24 millió eurós) bírságot kapott. A magyarázat ugyanaz: nem távolították el a kért, hatóságok által betiltott tartalmakat.
Júniusban a Kreml egy újabb törvényben ment neki a nemzetközi IT-óriásoknak:
minden, legalább napi ötszázezer látogatóval rendelkező cég számára kötelezővé tették, hogy fizikai képviseletet nyisson Oroszországban.
A Roszkomnadzor novemberben közzétett listája alapján ez tizenhárom külföldi céget érint: Apple, Google, Meta, Spotify, TikTok, Zoom, Pinterest, Viber, Twitter, Telegram, Twitch, Discord és Likeme. Ebben nem is az orosz leánycég létrehozásának pluszköltségei, hanem az ezen keresztüli nyomásgyakorlás lehetősége lehet a legproblémásabb a nemzetközi vállalatok számára.
A Kreml által kontrollált közösségi oldal
A Kreml idei igazi nagy dobása azonban a legnagyobb orosz közösségi oldal, a Vkontakte megszerzése lett, ami a fokozódó orosz–nyugati szembenállás miatt szinte észrevétlen maradt a nemzetközi sajtóban. A 2006-ban, egy orosz IT-zseni által alapított Vkontakte az egyik legnépszerűbb weboldalnak számít a posztszovjet országokban. A Vkontakte miatt a Facebook soha nem tudta úgy megvetni a lábát a térségben, mint a világ többi részén.
Összehasonlításként: a Mediascope 2021-es adatai alapján Oroszországban a Vkontaktét átlagban napi 22,3 millió ember látogatta, miközben a Facebookot csak napi 4,6 millió.
Ezzel évek óta a Vkontakte maradt a legnépszerűbb közösségi oldal – a YouTube-ot napi 18,8 millióan látogatják, az Instagramot 17 millióan, a TikTokot 6,9 millióan.
Az alapítót, Pavel Durovot 2014-ben szorították ki a projektből, a kontrollt a hatóságokkal jó viszonyt ápoló Aliser Uszmanov orosz milliárdos vállalatcsoportja, a Mail.ru Group szerezte meg. Durov egyébként ezután külföldre emigrált, és létrehozta a világ azóta egyik legnépszerűbb üzenetküldő szolgáltatását, a Telegramot.
Habár a Vkontakte már lényegében 2014-től elvesztette korábbi függetlenségét, de Uszmanov alatt a közösségi oldal működésében mégis elsősorban üzleti érdekek domináltak.
November végén és december elején azonban a két legnagyobb részvényes, a Szber és Uszmanov vállalatcsoportja eladta a részesedését, és a Vkontakte feletti kontrollt 45–45 százalékban az állami Szogaz és a Gazprom-média szerezte meg.
A Vkontakte addigi vezetője másnap lemondott, és az új igazgatótanács egy bizonyos Vlagyimir Kirijenkót nevezett ki a közösségi oldal új vezérigazgatójának. És most jön a trükk:
a 38 éves Vlagyimir az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetőjének, Szergej Kirijenkónak a fia.
A 2016 óta az elnöki adminisztrációban dolgozó idősebb Kirijenko feladatai közé tartozik a belpolitikai irányítás, pártpolitika, fiatalokkal való munka, internetes kiadványok és a közösségi oldalak is. A politikus egyébként 2020 októbere óta az Európai Unió szankciós listáin szerepel, mert a nyugati politikusok szerint köze lehetett Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető megmérgezéséhez.
Szergej Kirijenko politikai pedigréje egyébként még a kilencvenes évekhez nyúlik vissza: 1998-ban, 35 évesen ő lett Oroszország addigi legfiatalabb kormányfője, és bár csak négy hónapig töltötte be a pozíciót, de élete talán legfontosabb lépését ennek az időszaknak köszönheti: ő volt az, aki 1998 júliusában kinevezte Vlagyimir Putyint az orosz nemzetbiztonsági szervezet, az FSZB élére. A korabeli videó a kinevezésről itt tekinthető meg:
Putyin hatalomra jutása után nem feledkezett meg Kirijenkóról: a politikus 2000-től előbb az elnök főképviselője lett a Volga menti szövetségi körzetben, majd 2005–2016 között az orosz atomenergetikai vállalatot, a Roszatomot vezette.
Az ifjabb Kirijenkón keresztül az orosz elnök így közvetlen kontrollt kapott a legnagyobb orosz közösségi oldal felett, amelyet az idei adatok szerint havonta az orosz lakosság 71,8 százaléka látogat. Az orosz RBK hírügynökség szerint ugyanakkor a változásoknak konkrét kiváltó oka is volt. Az ügynökség kormányközeli forrásai szerint a Kreml elégedetlen volt azzal, hogy Uszmanov alatt a Vkontakte vállalati csoportja a nagyobb profitot ígérő szolgáltatások fejlesztésére koncentrált, mint amilyen az ételszállítás, a közösségi taxi vagy a piactér. Eközben azonban előretörtek az olyan közösségiplatform-típusok, ahol a Vkontakte egyáltalán nincs jelen – az Instagram, a WhatsApp, a Telegram és a TikTok.
(Borítókép: Egy férfi közeledik a VK székházának bejáratához 2021 októberében. Fotó: Gavriil Grigorov TASS / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
