Kazahsztán forradalma Vlagyimir Putyint is figyelmezteti

2022-01-04T202122Z 1910872441 RC2KSR9JL1F1 RTRMADP 3 KAZAKHSTAN-
2022.01.06. 18:29
Felszín alatt húzódó, komoly társadalmi feszültségekről árulkodnak a Kazahsztánban január elején kirobbant tüntetések. Az ország teljesen váratlanul háborús övezetté vált: jelenleg nem működnek a bankok és bevásárlóközpontok, két napja nincs internet, és a nagyobb városokban harcok dúlnak a rendvédelmi szervek és a tüntetők között. Az összecsapásokban csütörtökre több tucat tüntető és tizenhárom rendőr vesztette életét.
Kapcsolódó
Kazahsztán orosz csapatokat kért a rendteremtéshez

Kazahsztán orosz csapatokat kért a rendteremtéshez

Hivatalosan a rendteremtéshez kértek segítséget. Almatiban több tucat rendbontót lőttek agyon a rendőrök – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

Az országban rendkívüli helyzet van érvényben, a kormányt menesztették, az elnök a szomszédos államoktól kért segítséget. Bármi is lesz a kialakult politikai válság vége, borítékolható, hogy mélyreható hatással jár majd a térség egészére. 

A kazah események gyorsasága még a helyi szakértőket is nagy meglepetésként érte: 

a közép-ázsiai államra korábban egyáltalán nem voltak jellemzőek nagyobb politikai akciók.

Az elmúlt négy évtizedben lényegében két nagyobb politikai demonstráció történt – 1986-ban, a korábbi kazah vezető leváltása, és egy orosz pártember kinevezése miatt, illetve 2011-ben, amikor kazah bányászok lázadtak fel a rossz gazdasági körülmények miatt. Mindkét esetben a rendőrség keményen reagált, a két tüntetést komoly halálos áldozatok árán megfojtották. Más országos jellegű politikai akció az országban nem történt az elmúlt évtizedekben.

Dőlnek a szobrok

Annál sokkolóbb lett a látvány a lángokban álló kazah kormányzati épületekről és utcai lövöldözésekről. A feldühödött tömeg szerdán ledöntötte a Taldikorgan városban álló Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnök egész alakos szobrát, amitől sokan különböző történelmi párhuzamokkal jöttek elő. A helyzet azonban annál sokkal összetettebb, mint amit elsőre láthatunk. 

 Az igazság az, hogy riasztóan keveset tudunk jelenleg a kazah eseményekről:

az országban már második napja nincs internet, a helyi sajtóorgánumok nem elérhetőek, közösségi oldalakról nem tudunk túl sok információt szerezni.

Az információ, ami időnként kiszivárog pedig nagyon ellentétes: a képeken egyaránt látni békés, politikai jogaikért harcoló tüntetőket, mint agresszív, üzleteket és bankautomatákat kifosztó tömegeket. 

A szikra

A tüntetések az év első munkanapján, 2022. január 3-án indultak az ország nyugati részén, a 2011-es tüntetések helyszínén, Zhanaozen városában. A demonstrálók a január elsejétől életbe lépő új rendelet ellen szálltak harcba: a hatóságok 60 kazah tengéről (megközelítőleg 44 Ft) 120 tengére (88 forintra) emelték a cseppfolyósított gáz literenkénti árát. Mivel a kazah lakosság egy jelentős része az olcsó helyi gázzal tankolja meg az autóját, éppen a gáz árának a változása robbantotta be a láncreakciót.

És nem is maga a gázár volt a lényeg: 

a 88 forintos árat a kazahok is gond nélkül ki tudják fizetni, valószínűleg ezzel így számoltak a rendelet kihirdetése előtt az energetikai minisztériumban is. Azonban maga a sokkhatás lett traumatikus,

amit az emelés ténye okozott: képzeljük csak el azt a helyzetet, amikor az új év első napján a benzinkútra behajtó állampolgár azzal szembesül, hogy az addigi ár duplájáról kap bizonylatot a kormánynak köszönhetően.

A demonstrációknak eredetileg volt egy regionális éle: a nyugati régió Kazahsztán különféle erőforrásaiban gazdag térsége, amely ennek ellenére viszonylagos szegénységben él. A lakosság emiatt azt érzi, hogy többet adnak a központnak, mint amennyit visszakapnak. A zhanaozeni tüntetések azonban nagyon hamar, egyetlen nap alatt országossá váltak, a gazdasági követelések pedig egyre inkább politikai síkra léptek át: a demonstrálók előbb az egész kormány, majd Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnök távozását követelték. Nazarbajev közel harminc éven keresztül vezette az országot 1990-től, majd 2019-ben önként lemondott, de a Biztonsági Tanács vezetőjeként még a kazah politikai élet meghatározó figurája maradt.

„Shal, ket, Shal, ket!”, vagyis „Öregember, menj el!” – skandálják a tömegek Nurszultanban, a Nazarbajev nevét viselő kazah fővárosban.

Politikai engedmények

Amennyire meglepetésszerűen történtek a kazah tüntetések, legalább ennyire volt váratlan a hatóságok reakciója: Nazarbajev utódja, az országot 2019 óta irányító Kaszim-Zsomart Tokajev elnök előbb eltörölte a vitákat kiváltó gázár emeléseket, és 180 napra rögzítette az alapvető élelmiszerek és az energiahordozók árait, majd szerdán menesztette az egész kazah kormányt. Estére Tokajev engedett a többi politikai követelésnek is, és menesztette a Biztonsági Tanács éléről Nurszultan Nazarbajevet (aki egyes beszámolók szerint azóta már elhagyta az országot), majd drasztikus politikai reformokat hirdetett.

Hamarosan új javaslatokkal fogok előállni Kazahsztán politikai átalakítására vonatkozóan. Továbbra is a következetes reformok álláspontja mellett maradok

– mondta szerdán Tokajev.

Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy

az elmúlt években Kazahsztánban fokozatos politikai nyitás indult,

amelynek következtében lényegében megszűnt a cenzúra a sajtóban és az interneten. A parlamenti hatalom erősödött, és megindult a kazah politikai élet megújítása. Az elmúlt években a szakértők körében Kazahsztánt pozitív példaként emlegették – olyan szovjet utódállamként, ahol a korábbi demokratikus tradíció hiánya ellenére, nagyobb politikai megrázkódtatások nélkül indult meg az állam politikai átalakulása egy nyitott társadalom felé. Ezt a képet változtatták meg alapjaiban az év elején kirobbant események.

A kazah elnök gyors reakciója és az azonnali engedmények alapján úgy tűnik, hogy a hatalom is teljes mértékben tisztában volt a felszín alatt meghúzódó feszültségekkel, amelyek több rétegben jellemezték a kazah társadalom egészét.

Több nemzedék nőtt úgy fel, hogy egész életükben egyetlen politikai rendszer alatt éltek, a meghirdetett változásokat pedig úgy tűnik túl lassúnak érezhették. Erre rakódtak le a társadalmi és regionális feszültségek, és a Covid-19-járvány hatása, amely nagy mértékű inflációval és szociális és gazdasági sokkal járt.

Az erő nyelvén

A kazah elnök által bejelentett politikai engedmények nem segítettek, és szerdán a helyzet az országban a teljes összeomlás felé közeledett: a tüntetők adminisztratív épületeket, rendőrőrsöket foglaltak el, a rendvédelmi szervek pedig bizonytalanul reagáltak. A pénzügyi rendszer összeomlott, az alapvető szolgáltatások szüneteltek, a lakosságnak javasolták, hogy inkább maradjanak otthon. Tokajev ezután fordult a szövetségeseihez, a Moszkva által vezetett védelmi formációhoz, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ)-hez, amelynek Kazahsztán is tagja. A hivatalos indoklás szerint a segítséget „Kazah Köztársaság nemzetbiztonságát és szuverenitását fenyegető veszély miatt” kérték, amelyet „többek között külső beavatkozás okozott”.

Oroszország is kizárólag külső beavatkozással magyarázta a kazah eseményeket:

a legutóbbi eseményeket egy baráti országban úgy tekintjük, mint egy kívülről jött kísérletet arra, hogy kiképzett és szervezett fegyveres alakulatokkal, erőszakkal aláássák az állam biztonságát és integritását

– írta közleményében az orosz külügyminisztérium. A KBSZSZ több ezer katonájának a nagy részét orosz katonai erők adják, 

az egységek csütörtök délelőtt érkeztek meg az országba.

A feladatuk hivatalosan stratégiai objektumok – például kritikus infrastruktúra és nukleáris létesítmények védelme lesz, azonban ennél sokkal fontosabb önmagában az az üzenet, hogy Moszkva szinte azonnal kiállt a szövetségese mellett, a további politikai ellenállás innentől kezdve szinte hogy értelmetlen.

Nagy különbség mutatkozik a 2020 augusztusában az elnökválasztások után kirobbant belarusz tüntetések és a kazah helyzet között: a belaruszok elsősorban békés eszközökkel próbálták elérni a politikai rendszer bukását és Aljakszandr Lukasenka vezető távozását. Még a padokra is mezítláb álltak rá, a tüntetések után pedig kitakarítottak maguk után. Egészen más a helyzet Kazahsztánban: a tüntetők már az első napoktól kezdve rendőrautókat és kormányzati épületeket gyújtottak fel, üzleteket és irodákat fosztogattak.

Ennek pedig két magyarázata lehet. Az egyik, hogy pont a belarusz helyzetből okulva, ahol végül megbukott a tüntetéshullám, a kazah aktivisták fegyveresen próbálják elérni a rendszerváltást, ami már lényegében forradalomnak minősül. Az ellenzéki Telegram csatornákon elterjedt nézet szerint egy represszív hatalom csak az erő nyelvén ért, a változások elérésének így nincs más módja.

A másik magyarázat szerint az eredetileg békés tüntetések a felszínre engedték az évek során felgyülemlett feszültséget és gazdasági kilátástalanságot. Ezt kihasználták a különböző bűnszervezetek vagy a lakosság szegény rétegei, és az általános káosz során fosztogatásokba kezdtek.

Fontos különbség a már említett belarusz tüntetésekhez képest is, hogy a kazah tüntetéseknek nincs egy arca, nincs ismert vezetője. Sőt, a demonstrálók konkrét követeléseiről sem tudunk sokat – az eredeti követeléseket a hatalom már mind teljesítette, ám ennek ellenére az utcai akciók tovább folytatódtak. Mindez akár azt is eredményezheti, hogy miután a hatalom elfojtotta a tüntetéseket, a rendszer visszakeményedik: a politikai elitek ezután könnyen mondhatják azt, hogy lám-lám, politikai nyitást hirdettünk, és jelentős engedményeket adtunk, de semmi nem volt elég, és a helyzet idáig fajult. Egy ilyen Belarusz mintára történő forgatókönyv (amely lényegében szinte már Észak-Korea politikai berendezésének szintjére esett vissza), Kazahsztánban is elképzelhető.

Hullámverés

A kimeneteltől függetlenül a kazah eseményeknek várhatóan nagy hatása lesz a régió egészére. Az egyik várható következmény az orosz integrációs projekt megingása. Moszkva nem jöhetett ki jól ebből a helyzetből: az Oroszország által vezetett katonai szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete a hivatalos kazah segítségkérés után csapdába került: ha nemet mondanak a beavatkozásra, azzal a szervezet működésképtelenségéről tesznek tanúbizonyságot. Amikor Hegyi-Karabah ügyében Azerbajdzsán és Örményország között kellett dönteni, nem segítettek az örmény szövetségesnek. Egy újabb mellőzött kérés rendkívül destruktív következményekkel járt volna. Ha segítenek, azzal pedig világos üzenetet küldenek a térség lakosságának: 

Moszkva megvédi az oroszbarát, autokratikus állami berendezkedéseket, ahogy például Belaruszban történt.

Hosszú távon ez a lokális orosz-kapcsolatok átértékelődéséhez, és az oroszok népszerűségének csökkenéséhez fog vezetni, amit már egyébként is évek óta látunk a különböző közvéleménykutatások alapján.

A kazah fejlemények és a KBSZSZ beavatkozásának másik hatása tisztán politikai lesz: a katonai szervezet olyan tagjai is támogatták a beavatkozást, mint Örményország vagy Kirgizisztán. Mindkét országban a jelenlegi vezetés forradalom hatására került az állam élére – Nikola Pasinyan örmény elnök 2018-ban, míg a kirgiz elnök, Szadir Dzsaparov a 2020 őszén történt forradalom hatására. Most mégis mindketten asszisztálnak egy másik ország belügyeibe való beavatkozáshoz. Mindez tovább gyengítheti a pozícióikat, és akár újabb politikai változásokat eredményezhet a térségben.

Végül pedig látni kell, hogy Kazahsztán kétségtelenül példaként szolgálhat Oroszországra nézve is: a fokozatos kazah nyitás és Nazarbajev önkéntes távozása a hatalomból évek óta példaértékű volt a térségben. Mindez mintaként szolgálhatott volna Vlagyimir Putyin számára is, aki 2000 óta áll az ország élén, és 2024-ben ismét indulhat az elnökválasztásokon. A politikai párhuzam egyértelmű: Nazarbajev megcsinálta, megbecsült, bölcs politikusként vonult vissza a hatalomból, garanciákat kapott, sőt, még részese is maradt valamilyen szinten a kazah politikai életnek. 

Ha Vlagyimir Putyin a visszavonulásán gondolkodott volna eddig, a kazah modell jó példa lett volna rá. Eddig a pillanatig. Kiderült ugyanis, hogy valódi garancia Kazahsztánban sem létezett: az utcai nyomás hatására Nazarbajevet mindenhonnan menesztették, szobrait ledöntötték.

Ilyen tapasztalattal maga előtt Putyin is többször meggondolja majd, hogyan tovább. A teljes kontroll alatt lévő társadalom elnöki pozícióval ötvözve továbbra is a legvonzóbb opció maradhat.

(Borítókép:  Rohamrendőrök Almatiban, Kazahsztánban 2022. január 5-én. Fotó:  REUTERS / Pavel Mikheyev)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Megszólalt a Vatikán Ferenc pápa állapotáról

Megszólalt a Vatikán Ferenc pápa állapotáról

A katolikus egyházfő a kórházban nevezett ki egy püspököt.

február 20., 20:49

  • Külföld
Szlovákiába utazott a NATO-főtitkár, de Robert Fico faképnél hagyta

Szlovákiába utazott a NATO-főtitkár, de Robert Fico faképnél hagyta

A kormányhivatal az utolsó pillanatban tudatta a hírt.

február 20., 21:19

  • Címlapon
Orbán Viktor: A háborúnak vége van

Orbán Viktor: A háborúnak vége van

A miniszterelnök szerint a magyarok örömüket lelik abban, ha a furfanggal felrúghatják a világ vastörvényeit.

2 órája

  • Címlapon
Megnyitja kapuit Magyarországon az élményközpont, amelyhez hasonló Közép-Európában sincs

Megnyitja kapuit Magyarországon az élményközpont, amelyhez hasonló Közép-Európában sincs

A Star Wars világát idézi meg a technológia, íme a jövő első fejezete.

2 órája

  • Címlapon
Részben mumifikálódva találtak rá Gene Hackman és felesége holttestére

Részben mumifikálódva találtak rá Gene Hackman és felesége holttestére

Az esettel kapcsolatban több nyugtalanító részlet látott napvilágot.

33 perce

  • Címlapon
Kiszivárgott egy kórházigazgató levele, politikai haszonszerzésről beszél

Kiszivárgott egy kórházigazgató levele, politikai haszonszerzésről beszél

Vannak, akik szerint a betegek veszélyben vannak.

3 órája

  • Külföld
Hamarosan nyilvánosságra hozhatják az Epstein-ügy újabb dokumentumait

Hamarosan nyilvánosságra hozhatják az Epstein-ügy újabb dokumentumait

Az igazságügyi minisztérium dolgozik azon, hogy megvédje az áldozatok személyes adatait.

40 perce

  • Külföld
Megszólalt az olasz püspöki kar főtitkára Ferenc pápa állapotáról

Megszólalt az olasz püspöki kar főtitkára Ferenc pápa állapotáról

Továbbra is nagy az aggodalom, de reménykednek az egyházfő felépülésében.

február 20., 14:46

  • Külföld
Három busz robbant fel Izraelben egy feltételezett terrortámadásban

Három busz robbant fel Izraelben egy feltételezett terrortámadásban

Az egyik robbanószerkezeten egy üzenet is olvasható volt.

február 20., 22:21

  • Külföld
Feltámadt az Iszlám Állam, óriási a veszély

Feltámadt az Iszlám Állam, óriási a veszély

A fogva tartott terroristák is kiszabadulhatnak.

február 20., 19:50

  • Külföld
Őrizetbe vették a Sinaloa-kartell egyik fejesét

Őrizetbe vették a Sinaloa-kartell egyik fejesét

A „200-as” becenévre hallgató férfi felelt a szervezet vezetőinek biztonságáért.

február 21., 06:48

  • Külföld
Majomhimlővel fertőzött páciensek százai menekültek el a kórházakból

Majomhimlővel fertőzött páciensek százai menekültek el a kórházakból

Egyre nagyobb a pánik a Kongói DK-ban.

február 21., 06:34

  • Címlapon
Holtan találták Gene Hackmant és a feleségét

Holtan találták Gene Hackmant és a feleségét

A kétszeres Oscar-díjas színész 95 éves volt.

9 órája

  • Címlapon
Matolcsy György búcsúzóul borította az asztalt: Mondták is, hogy erről nem szabadna beszélni

Matolcsy György búcsúzóul borította az asztalt: Mondták is, hogy erről nem szabadna beszélni

Ez lehetett az utolsó beszéde jegybankelnökként, emlékezetesre sikerült.

7 órája

  • Címlapon
A Vatikán vizsgálata után a ciszterci apátságot leválasztják a KDNP-ről

A Vatikán vizsgálata után a ciszterci apátságot leválasztják a KDNP-ről

Grónai G. Damján gazdasági vezető és Bérczi L. Bernát exapát már nem tagjai az egyháznak.

1 órája

  • Külföld
Nem csak Amerikát, az egész világot felkavarta a Trump-hurrikán első hónapja

Nem csak Amerikát, az egész világot felkavarta a Trump-hurrikán első hónapja

Béketárgyalások az ukrajnai háborúról, a teljes amerikai bürokrácia átszabása, és ez csak a jéghegy csúcsa.

február 20., 06:09

  • Külföld
J. D. Vance: Zelenszkij megbánja, hogy nyilvánosan kritizálja Donald Trumpot

J. D. Vance: Zelenszkij megbánja, hogy nyilvánosan kritizálja Donald Trumpot

Az amerikai alelnök sem kímélte az ukrán elnököt.

február 20., 07:07

  • Külföld
Meghallgatták a bíróságon a lázadással vádolt volt dél-koreai elnököt

Meghallgatták a bíróságon a lázadással vádolt volt dél-koreai elnököt

A korábbi államfő nem tett vallomást.

február 20., 11:30

  • Külföld
El akarja takarítani az útból Donald Trump Zelenszkijt

El akarja takarítani az útból Donald Trump Zelenszkijt

Az amerikai elnök szerint Ukrajna kezdte a háborút.

február 20., 09:52

  • Külföld
The Washington Post: költségvetési megszorításokat szeretne a Pentagonban a Trump-kormányzat

The Washington Post: költségvetési megszorításokat szeretne a Pentagonban a Trump-kormányzat

A védelmi miniszter már az utasítást is kiadta.

február 20., 11:37

  • Külföld
A Hamász átadta négy izraeli túsz földi maradványait

A Hamász átadta négy izraeli túsz földi maradványait

Folytatódott a tűzszüneti megállapodás.

február 20., 09:39

  • Címlapon
Hortay Olivér: Magyarországnak egy regionális gázelosztó szerepébe kell kerülnie

Hortay Olivér: Magyarországnak egy regionális gázelosztó szerepébe kell kerülnie

A szakértő beszélt az Európai Unió energiapolitikájáról, és arról is, hogy Magyarországra mindez milyen hatással lehet.

52 perce

  • Külföld
Friss hírek érkeztek Ferenc pápa állapotáról

Friss hírek érkeztek Ferenc pápa állapotáról

Ellentétes információk láttak napvilágot a szentatyáról.

február 20., 09:37

  • Külföld
A Space X egyik rakétatörmeléke csapódott be Lengyelországban

A Space X egyik rakétatörmeléke csapódott be Lengyelországban

Egy férfi a raktára mögött lelt rá a törmelékre.

február 20., 08:21

  • Külföld
Titkos drogcsempészalagútra bukkantak a hatóságok, amelyen marokkói hasist szállítottak a csempészek

Titkos drogcsempészalagútra bukkantak a hatóságok, amelyen marokkói hasist szállítottak a csempészek

Akár 50 kilogrammos kábítószerkötegeket is cipelhettek a járatokban.

február 20., 15:50