Radikális változást akar Biden az amerikai törvényhozásban
További Külföld cikkek
- Letartóztattak egy boszniai minisztert, miután durva vádak érték őt
- Meghalt a szlovén Alpokban eltűnt magyar túrázó
- Amikor karácsonykor együtt fociztak a lövészárkok között az ellenséges katonák
- Friss kutatásban kérdezték a lengyeleket a Magyarországon menedéket kapó lengyel politikusról
- Az elsüllyedt orosz teherhajó tulajdonosa szerint terrortámadást hajthattak végre ellenük
Szenvedélyes beszédet mondott kedd este Joe Biden amerikai elnök, amiben hangsúlyozta, hogy változásra van szükség az amerikai törvényhozás felsőházának, a szenátusnak a szavazási szabályaiban. Erre szerinte azért van szükség, hogy a fontos törvények akadály nélkül kerüljenek jóváhagyásra, amik a jelen esetben az amerikai demokrácia védelmét szolgálják.
Mint ismeretes, a százfős szenátusban jelenleg egyenlő arányban oszlanak meg a demokraták és a republikánusok, de a legtöbb törvény elfogadásához 60 százalékos jóváhagyásra van szükség. Ez a szabály, pont.
A Biden-adminisztráció viszont az idei kongresszusi választásoknak, a 2024-es elnökválasztásnak, valamint a választási rendszernek Donald Trump és támogatói általi megkérdőjelezésének fényében mindenképpen el akar fogadtatni két, a demokrata többségű képviselőházban már jóváhagyott választási törvényt.
Mivel több – nem meglepően déli – állam olyan változtatásokat eszközölt választási szabályaiban, amik kritikusok szerint megnehezítik sokak számára a szavazást, sok esetben pont a nem fehéreket sújtva, akik hagyományosan demokrata szavazók.
A Fehér Ház által beterjesztett reformcsomag egyik eleme szövetségi szintű, szabványosított választási rendszert honosítana meg az összes államban, felülírva az államok erre vonatkozó szuverenitását. A másik elem egyes államokat kötelezné arra, hogy engedélyt kérjenek Washingtonból ahhoz, hogy a voksolási szabályokon változtassanak.
Biden orra alá most azzal törnek borsot a republikánusok, hogy a szenátusban halálra untatják egymást. Ezt pedig egyfajta tradícióvá vált eszközzel, az obstrukcióval (filibuster) teszik. A technika pofonegyszerű: „áltevékenységgel” akadályozzák a döntési folyamatot. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy órákon, de akár napokon át szőrszálhasogatóan vitatnak egy témát, minden apró részletbe belekötnek, időhúzás céljával jártatják a szájukat. És ahhoz képest, hogy amerikai vívmány, Dél-Korea az egyik rekordtartó: 2011-ben 192 órás obstrukciót toltak le a szöuli parlamentben.
A filibuster jogszerű, bár az amerikai alkotmány egyáltalán nem említi. Biden viszont meg akar szabadulni az obstrukció lehetőségétől, amit eltörölne a vele összefüggésben lévő 60 százalékos jóváhagyás szabályával.
Bár Biden igyekszik hatni táborára azzal, hogy a cél az egyenlő szavazati jog garantálása minden amerikai állampolgárnak, észben kell tartani azt is, hogy 2019-ben, amikor még nem érezték magukat nyeregben a demokraták a szenátusban, az elnök óva intett a filibuster eltörlésétől. Még korábban, 2005-ben, a Bush-korszakban az obstrukció elvetésének ötletére azt mondta, hogy az „a hatalom arroganciájának példája”.
Megfigyelők szerint azonban csekély annak az esélye, hogy a demokrata elnök elérje, amit akar.
(Borítókép: Joe Biden 2022. január 11-én. Fotó: Jonathan Ernst / Reuters)