Joe Biden szerint februárban jöhet az orosz invázió

Az amerikai elnök szerint „jelentős esélye” van annak, hogy az oroszok a következő hónapban indítanak inváziót. Joe Biden mindezt akkor mondta, amikor csütörtökön telefonon egyeztetett Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A beszélgetésen azt ígérte, hogy

Vologyimir Zelenszkij utóbb a beszélgetésről azt mondta: Bidennel arról is egyeztettek, hogy diplomáciai úton csökkenteni lehetne-e a feszültséget. 

„Szinte biztos” vs. „jelentős”

Az Axios nevű portál mindeközben saját forrásukból úgy értesült, hogy az amerikai és az ukrán elnök a telefonbeszélgetésükkor nem teljesen értettek egyet abban, hogy mekkora veszélyt jelenthetnek az oroszok. Biden – értesülésük szerint – azt mondta: szerintük az oroszok arra várnak, hogy az időjárás még hidegebbre forduljon, és befagyjon a talaj (erre a lehetőségre korábban már a katonai szakértők is figyelmeztettek). Az amerikai elnök ezzel magyarázta azt, hogy újabb és újabb haditechnikai eszközöket és felszereléseket küldenek Ukrajnába.

A Fehér Ház egyébként a beszélgetéssel kapcsolatban már cáfolt egy olyan, a CNN riportjában megjelenő információt, miszerint Joe Biden „szinte biztosnak” nevezte volna azt, hogy az oroszok támadni fognak (közlésük szerint az elnök mindössze annyit mondott, hogy  „jelentős” ennek az esélye).

Az utóbbi hetekben számos értesülés szólt arról, hogy az oroszok  egyre több katonát csoportosítanak át  az ukrán határ menti területekre. Felmerült az is, hogy az oroszok egy határincidenst kiprovokálva teremhetnek okot a támadásra.  Csütörtökön a konfliktussal összefüggésben az borzolta fel a kedélyeket, hogy egy ukrán katona  lövöldözni kezdett a kelet-ukrajnai Dnyipróban,  és öt társával végzett. Ebben az ügyben egyelőre még folyik a vizsgálat. 

Putyin kész tárgyalni

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO nem oszlatták el azokat az aggodalmaikat, amelyek a biztonságpolitika tekintetében felmerültek Ukrajnával összefüggésben, de ettől függetlenül

Az orosz elnök beszámolt arról is, hogy pénteken telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel. Putyin – állítása szerint – ezen a beszélgetésen is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és a NATO reakcióit egyelőre még vizsgálják, és ennek fényében fognak dönteni a további lépésekről.

A telefonbeszélgetés – az Elysée-palota szerint – több mint egy órán keresztül tartott. Azt írták:

Putyin elnök kijelentette, hogy semmilyen támadó szándéka sincs, világosan kifejtette, hogy nem szeretne konfrontációt, folytatni szeretné a párbeszédet, és különösen fontosnak tartja a minszki megállapodás végrehajtásának folytatását.

Mindeközben Emmanuel Macron arra kérte az orosz elnököt, hogy tartsa tiszteletben szomszédjai szuverenitását.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mindeközben egy rádiós nyilatkozatban azt mondta: ha Oroszországon múlik, akkor nem lesz háború, ugyanakkor „nem fogják hagyni, hogy az érdekeiket figyelmen kívül hagyják, és átgázoljanak azokon”.  

NATO: készek vagyunk tárgyalni, de a konfliktusra is

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nemrég ugyancsak nyilatkozott az orosz–ukrán konfliktusról. „Mi a NATO részéről készek vagyunk a politikai párbeszédre. De arra is, hogy megfelelően válaszoljunk, ha Oroszország fegyveres konfliktusba kezd” – mondta. Kifejtette: orosz csapatok összevonása Ukrajna határainál és Fehéroroszországban „nagy erejű invázióhoz” vezethet, de – mint fogalmazott – az agressziónak vannak más formái is: számítógépes támadások, puccskísérlet, vagy a szabotázsakciók – sorolta.

A főtitkár kijelentette, hogy egy Ukrajna elleni agresszió „súlyos következményekkel” járna Oroszország számára: A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére ez esetben – mondta Jens Stoltenberg. Azt viszont elismerte, hogy a szövetség országai között „akad nézeteltérés” az Ukrajnának nyújtható katonai támogatás tekintetében, de ettől függetlenül arra felkészültek, hogy növelik a katonai jelenlétüket a kelet-európai térségben. 

Ha Oroszország kevesebb NATO-t akar a határain, akkor ennek pont az ellenkezőjét érte el. Ha pedig ismét erőszakot alkalmazna Ukrajna ellen, akkor még több NATO-jelenlétet fog megtapasztalni a határai

–  mondta a főtitkár, miközben hangsúlyozta: a NATO nem tervezi harcképes csapatok telepítését Ukrajnába.

Mi lesz, ha támadnak az oroszok?

Az Axios megkérdezte egy biztonsági kérdésekkel foglalkozó elemzőcég, a CNA szakértőjét is arról, hogy miként nézhetne ki egy orosz támadás. Michael Kofman azt mondta: az orosz csapatmozgások mértékéből arra lehet következtetni, hogy Oroszország egy átfogó, nagy területet érintő katonai műveletre is készülhet. Hozzátette azonban, hogy egyelőre még nem lehet megmondani: valóban egy nagy területet érintő invázió készül-e, vagy az offenzíva kizárólag korlátozott célú lesz, és az oroszok megelégednek Ukrajna keleti területeinek elfoglalásával.

A szakértő becslése szerint körülbelül 3-4 hétre még szükségük lehet az oroszoknak ahhoz, hogy teljesen felkészüljenek a támadásra, de elképzelhető, hogy Moszkva már ezelőtt elindít egyes műveleteket – például kibertámadásokat hajt végre, vagy nagy hatótávolságú rakétákat lő ki azért, hogy puhítsa az ukránok védelmét.

Kofman szerint az ukrán légierő és tüzérség jelentősen fejlődött ugyan a 2014-es orosz támadás óta, de ezzel együtt is megkérdőjelezhetetlen Oroszország fölénye. Vagyis biztosnak tűnik, hogy át tudnának törni az ukrán védelmen – mondta, hozzátéve: ha ez megtörténik, akkor az ukránoknak rövid idő alatt kell meghozniuk egy nehéz döntést: visszavonulnak-e, feladnak-e területeket azért, hogy egy új, biztosabb védelmi vonalat alakítsanak ki,  vagy megkockáztatják azt, hogy az oroszok egy újabb sikeres támadással akár bekerítsék, és el is vágják az erőik nagy részét. 

A szakértő ugyanakkor arról is beszélt, hogy az oroszok szerinte nem akarják majd a városokra is kiterjeszteni a hadviselést (mivel ezek bevétele sok idővel és jelentős veszteségekkel, károkkal járna). Ehelyett a céljuk az lehet majd, hogy minél nagyobb területet szálljanak meg. Hozzátette: az sem lehetetlen, hogy az oroszok akár még Kijevet is megpróbálják majd bekeríteni azért, hogy kapitulációra kényszerítsék a kormányt. A szakértő szerint az orosz haderő – az erőviszonyok fényében – „meglehetősen hamar” képes lehet végrehajtani akár egy ilyen hadműveletet is (amennyiben persze az USA és a NATO beavatkozása ezt nem akadályozza meg). 

(via BBC, Axios, Reuters)

(Borítókép: Katonák egy ukrán katonai bázis közelében 2014. március 2-án. Fotó:  Sean Gallup / Getty Images)