Az ukrán–orosz háborúnak Lengyelország lehet a legnagyobb nyertese

A posztszovjet térségre alapvetően is jellemző a népesség fogyása, Ukrajnában azonban ez a tendencia elképesztő méreteket ölt. Ennek egyik oka, hogy a kelet-ukrajnai háború sújtotta területek gyakorlatilag kiürültek. A másik, és ez a kárpátaljai magyarságot is érinti, hogy 2014 óta jelentősen javultak Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatai, aminek eredményeként vízummentesség lépett életbe a két fél között. Ez megindította az ukrán munkaerő beáramlását az uniós piacokra, ennek pedig Lengyelország az egyik legnagyobb haszonélvezője.

Meglepően hangzik, de egy esetleges orosz–ukrán fegyveres konfliktusnak is a lengyelek lehetnek a legnagyobb nyertesei. Ennek oka, hogy elég hosszú Ukrajna és Lengyelország közös határa, a legtöbb menekült vélhetően Lengyelországba érkezne, és ott telepedne le. A bevándorlók többsége is Ukrajnából érkezett 2018 és 2020 között, azonban a ténylegesen munkát vállaló ukránok száma egymillió körül lehet varsói becslések szerint.

A különbségek meghatározók minden egyes szektorban a keresetek terén. Az építőiparban 387, a vendéglátásban 354, az iparban 295, a kereskedelemben 269, a szállítmányozásban 224 százaléka az ukrán béreknek a lengyel. 

Ágazat	Ukrajna (euróban)	Lengyelország (euróban)	Százalékos arány (lengyel/ukrán)
Építőipar	228	1100	387%
Vendéglátás	183	831	354%
Ipar	275	1089	295%
Kereskedelem	291	1074	269%
Szállítmányozás	300	973	224%

Amellett, hogy az ukrán termékenységi ráta a legalacsonyabb Európában, egészen pontosan 1,20, a fiatalok népességen belüli alacsony arányát csak tovább rontja az a tény, hogy a kivándorló munkaerő nagy része szintén ehhez a korosztályhoz tartozik.

A másik, hogy jelenleg több mint 77 ezer ukrán hallgató tanul külföldi egyetemeken. Jelentős részük viszont a megszerzett tudást nem a hazájában tervezi kamatoztatni. Ezt erősíti meg az a felmérés is, amely szerint az ukrán fiatalok egyharmada készül elhagyni az országot.

A külföldre áramló humán tőkének az oktatás szempontjából is Lengyelország a legnagyobb nyertese. A külföldön tanuló ukrán hallgatóknak ugyanis majdnem a fele, körülbelül 35 ezer fiatal tanul lengyel egyetemeken. Az ukrajnai, elsősorban a kárpátaljai helyzetről, a külföldi munkavállalás következményeinek szempontjából is érdekes betekintést nyújt Zámborszki Ákos és Galán Angéla Szomszédaink, a magyarok című sorozatának Kárpátaljáról szóló része.

Ukrajna elmúlt 30 éve egyébként sem egy sikertörténet. Ha az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai terméket nézzük, a rendszerváltáskor Ukrajna még egy szinten volt Lengyelországgal. Ehhez képest ma Lengyelország Közép-Kelet-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, míg Ukrajna jellemzően Moldovával versenyez az „Európa legszegényebb országa” címért.

Demográfiai problémákkal azonban nemcsak a posztszovjet térség, hanem hazánk és a legtöbb közép-európai ország is küzd. A magyar kormány családpolitikája a tendenciák szerint a fogyást nem állítja meg, legfeljebb mérsékli.

Erre az egyik lehetőség, hogy a határon túli magyarságot, elsősorban a szórványban élőket arra ösztönzi, hogy települjenek át Magyarországra. A magyar kormányzat bár hallgatólagosan, de támogatja a határhoz közel élő magyarság áttelepülését, erről a Telex és a Transindex számolt be a romániai Partiumból, de hasonló a helyzet Kárpátalján is.

A másik, de az elsőt semmiképpen sem kizáró lehetőség, hogy

(Borítókép: Ukrán katona és egy kutya az egyik lövészárokban a kelet-ukrajnai Luhanszk közelében lévő frontvonalnál 2022. február 1-jén. Fotó: Vadim Ghirda / MTI / AP)