Miért a Jekatyerinburgból és Kalinyingrádból induló közvetlen járatokat szorgalmazta Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnök minapi, az orosz elnökkel folytatott moszkvai megbeszéléséről szóló tudósításokban – az ukrán viszály és a gázellátás sokkal égetőbb kérdései miatt – érthető okokból elsikkadt, hogy az idegenforgalom fellendítése is szóba került.

Orbán Viktor a találkozón azt kérte, hogy

Szintén magyar kérés, hogy Jekatyerinburgból és Kalinyingrádból is induljanak közvetlen járatok Budapestre – ezt jelentette az MTI.

De miért éppen ebből a két városból?

Ráadásul a felvetés már csak azért is furcsa, mert Jekatyerinburg Kolcovo nevű repteréről – tavaly szeptember óta – vasárnaponként most is indulnak közvetlen járatok a budapesti Liszt Ferenc repülőtérre és persze vissza. A repülési idő az Ural Airlines (Uralszkije Avialinyii) adatai szerint négy óra negyven perc.

A járat indításáról még Szijjártó Péter külügyminiszter számolt be 2021 júliusában tett oroszországi látogatása után.

Jekatyerinburg

A csaknem másfél milliós, Katalin cárnőről elnevezett Jekatyerinburg Oroszország negyedik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk után. Az Európát Ázsiától elválasztó Urál hegység lábánál fekvő ipari központot 1924-től Szverdlovszknak hívták, a Szovjetunió felbomlásakor azonban, 1991-ben visszanyerte eredeti nevét.

Jekatyerinburg a magyar hírekbe ritkán került be. Az olvasók általában a bűntényekre kapták fel a fejüket. Tavaly májusban például az ivócimboráival végzett egy magányos késelő, aki a kiérkező rendőröket is megfenyegette. Lelőtték.

Csaknem fél évvel később, októberben tizenhatan haltak meg Jekatyerinburgban, ahol egy helybeli metil-alkoholos pancsolt szesszel üzletelt a piacon. Letartóztatták.

Ezt megelőzően, még 2016-ban ketten meghaltak, heten pedig megsebesültek, miután egy férfi Kalasnyikovval tüzet nyitott haragosaira egy eldurvult konfliktusban. Elszökött.

Ugyanakkor építészeti szempontból a 2018-as labdarúgó-világbajnokság egyik legérdekesebb, leginnovatívabb megoldása volt a jekatyerinburgi Központi Stadion – vagy ahogy a vébén hívták: a Jekatyerinburg Aréna –, egy régi homlokzat mögé rejtett hipermodern stadion.

Jekatyerinburgban egyébként az aktív magyar–orosz gazdasági kapcsolatokra való tekintettel

Ez utóbbi Oroszországban a harmadik magyar diplomáciai képviselet a moszkvai és a szentpétervári után, viszont az egyetlen Oroszország területén, amely schengeni vízumközpontként működik. A jekatyerinburgi magyar főkonzulátus jelenleg a magyar mellett Ausztria, Finnország, Lettország és Szlovénia képviseletében bocsát ki vízumot.

A Kolcovóról indított légi járatok telítettségéről nincs információ. Elképzelhető, hogy zsúfolásig megteltek, ezért talán a járatsűrítés ötlete merült fel.

Kalinyingrád

Kalinyingrádból azonban valóban nem indultak eddig repülőgépek Budapestre. A két város között csak légi úton, egy vagy két átszállással lehet közlekedni.

Az idegenforgalmi idényben viszont közvetlen járatok indultak Kalinyingrádból a balatoni, sármelléki repülőtérre, amelyet tavaly vásárolt vissza az állam Széles Gábor nagyvállalkozótól.

A kalinyingrádiak kedvelt magyarországi úti célja Hévíz.

A 800 ezer lakosú Kalinyingrád egyébként a róla elnevezett, Oroszországtól különálló, Lengyelország és Litvánia közé beékelődött terület központja. A város leghíresebb szülötte kétségtelenül Immanuel Kant filozófus, aki természetesen nem volt orosz: az akkor Poroszországhoz tartozó szülőhelyét Königsbergnek hívták.

Három és fél éve, 2018 novemberében néhány orosz nacionalista rózsaszín festékkel öntötte le a kalinyingrádi Balti Szövetségi Egyetem előtt álló szobrát. A tettes(ek) azt üzenték: „Szégyen az árulókra! Szégyen Kantra! Győzelem Oroszországnak!” – Kant volt történetesen a nacionalizmus és minden „nemzeti” logika valaha élt egyik legkövetkezetesebb ellenfele.

Az oroszok tavaly a budapesti fürdőkben voltak

Az oroszok tavaly a budapesti fürdőkben voltak – erről számolt be 2021 májusában a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). A tudósítás címe kísértetiesen emlékeztet A tizedes meg a többiek című filmben elhangzott, azóta szállóigévé vált mondatra: „Az oroszok már a spájzban vannak!”.

Az állami idegenforgalmi hivatal azt írta: 2020-ban Oroszország a 10. helyen állt a küldőpiacok rangsorában. Magyarán innen érkezett a tizedik legtöbb turista az országba. Az orosz vendégek háromnegyede a fővárosban landolt. (Budapesten és Sármelléken kívül Debrecenben fogadnak még Oroszországból érkező járatokat.)

Tavalyelőtt az orosz látogatókat – az MTÜ összefoglalója szerint – a termálfürdők vonzották elsősorban a fővárosban, de Hévízre és Hajdúszoboszlóra is szívesen utaztak. A túlnyomórészt 35 év feletti vendégek átlagosan négy éjszakát töltöttek Magyarországon.

A moszkvai tárgyalások szerint vélhetően az orosz vendégek számát szeretnék gyarapítani.

A RyanAir mellesleg Magyarország és Oroszország között nem üzemeltet közvetlen járatokat, a WizzAir gépeivel pedig Kazanyba, Moszkvába és Szentpétervárra lehet utazni.

(Borítókép: A jekatyerinburgi Koltsovo nemzetközi repülőtér B termináljának külső képe. Fotó: Donat Sorokin / AFP)