Emberi jogokat kaphatnak a főemlősök Svájcban

A bázeli székhelyi kantonban van Európa egyik legismertebb állatkertje, így valószínűleg nem véletlen, hogy itt szavaznak most a főemlősök jogairól.

A népszavazást a svájci közvetlen demokrácia előírásainak megfelelően a Sentience nevű állatvédő egyesület kezdeményezte, azzal a céllal, hogy a főemlősöknek

„Ez lesz az első alkalom a világon, amikor az emberek alapvető jogokat szavazhatnak meg az állatoknak” – írta ezzel kapcsolatban az egyesület.

Érvelésük szerit a főemlősök intelligens, közösségileg aktív állatok, amelyek képesek megtapasztalni a fájdalmat, a szomorúságot és az együttérzést is. Az emberi beavatkozástól viszont nem tudják megvédeni magukat, ezért kell garantálni a jogaikat – véli a szervezet.

Először 2020-ban került a svájci legfelsőbb bíróság elé az ügy. Első fokon a bíróság megállapította, hogy erről a témáról lehet népszavazás, és a döntést fellebbezés után másodfokon is megerősítették.

Az ítélet szerint a javaslat lényegében nem az emberi jogokat terjesztené ki az főemlősökre, hanem különleges jogokat léptetne életbe az esetükben. Mindeközben arra is felhívták a figyelmet, hogy ha a javaslat át is megy a népszavazáson, akkor is csak a kantoni, illetve bázeli városi hatóságot kötné meg, magánszemélyekre vagy cégekre közvetlenül nem vonatkozna,

Ezenkívül a nem állami kutatóintézetekre sem vonatkozna az előírás. Mindezek után azt is leszögezték, hogy a kantoni és a városi hatóságok gyakorlatilag egyetlen főemlős felett sem rendelkeznek.

Azt egyébként az állatvédők is elismerték, hogy a szavazásnak elsősorban szimbolikus jelentősége van, viszont ettől függetlenül fontosnak tartják a voksolást. Egy, az állatok jogaira szakosodott amerikai ügyvéd, Steven Wise azt mondta az AFP hírügynökségnek, hogy a javaslat elfogadása

bizonyos jogokat adna a főemlősöknek, de azt még meg kellene vitatni, hogy pontosan milyen jogok ezek.

Hozzátette: szerinte az állatvédők most ahhoz hasonló módon próbálják feszegetni a jogi határokat, mint ahogy korábban a nők, a gyermekek jogaiért vagy a faji egyenjogúságért való küzdelemben tették az aktivisták. Kifejtette azt is, hogy a szavazás sikeressége után az is legitim kérdés lenne, hogy ki képviselné a főemlősök jogait, ha megsértenék.

Mindeközben a bázeli állatorvosok, állatgondozók attól tartanak, hogy az efféle törvénykezés idővel megkötheti az ő kezüket is.

Ha egy efféle törvényt életbe léptetnek, és én úgy döntök, hogy további szenvedés megakadályozása miatt eutanizálom az állatot, azzal törvényszegést követek el. De ha hagyom szenvedni feleslegesen, azért ugyanúgy felelősségre vonható leszek

– mondta a bázeli állatkert állatorvosa, Fabia Wyss, arra utalva, hogy az élethez, valamint a mentális-fizikai jóléthez való jog ebben az esetben akár ellentétes is lehet egymással.

Más országokban egyébként már voltak ehhez hasonló esetek. 2016-ban egy argentin bíró – többek közt Emmanuel Kant szavait idézve – azt állapította meg, hogy az egyik állatkertben lévő, magányosan elzárt nőstény csimpánzot, Ceciliát ki kell engedni a lakhelyéről, mivel jogtalanul tartják magányosan elzárva.

Az argentin bíróság 2017-ben arról is döntött, hogy a nőstény csimpánznak joga van ahhoz, hogy bírósági tárgyalásban részesüljön azelőtt, hogy ismét magányosan elzárnák. Ez volt az első alkalom, amikor egy állat jogot kapott egy ilyen jellegű bírósági tárgyaláshoz.

A közelmúltban több országban is voltak ehhez hasonló fejlemények. 2021 decemberében Spanyolországban hivatalosan is érző lénynek nyilvánították az állatokat, ami jelentősen befolyásolta, hogy milyen (nem emberi) jogok illetik meg őket.

Szinte ezzel párhuzamosan brit tudósok a kormánynak végzett kutatásukban azt írták, hogy a rákok, polipok is érző lények, ezért nem kellene élve megfőzni őket. A vizsgálatban leírtak miatt a brit kormányzat ezeket az állatfajokat is felvette azok közé, amelyek védelmet kaphatnak majd egy állatvédelmi törvény révén. 

(via Phys.org, Independent)

(Borítókép: Gorillák a San Diegó-i állatkertben. Fotó: Santi Visalli / Getty Images)