Az orosz civilek is készülnek a háborúra, Moszkva kiprovokálhatja az ukrán támadást

Nyolc évvel a kelet-ukrajnai harcok kitörése után a háború elevenen él a harcokban részt vevő önkéntesekben. Miután a Donyecki és Luhanszki terület – vitatott átláthatóságú és szervezésű – referendum útján az Ukrajnától történő elszakadásról döntött, és a rend helyreállítására odavezényelt ukrán katonaság ebben kudarcot vallott, ukrán civilek – és külföldiek – verődtek önkéntes zászlóaljakba, hogy megvédjék országuk területi integritását. Eközben a szakadároldalon is önkéntes fegyveres csoportok alakultak, ahova tömegével érkeztek a szeparatista ideológiát követő orosz állampolgárok, hogy támogassák az elszakadást, sőt a szakadármozgalmat a lehető legtöbb orosz nyelvű területig elvigyék Ukrajnában. 

Most, hogy kiéleződtek a feszültségek az ukrán határ melletti orosz csapatösszevonások miatt,

Szergej 2014-ben csatlakozott a kelet-ukrajnai szakadárokhoz, elmondása szerint azért, mert hitt Novorosszija koncepciójában – magyarra fordítva Újoroszország az egykori Orosz Birodalomnak a mai Ukrajna keleti és déli területeit jelöli, amely több évszázad cári uralom alatt „el is oroszosodott”. A kelet-ukrajnai szakadárok először ezt a területet akarták uralmuk alá hajtani, előretörésüket az ukrán önkéntesek ellenállása törte meg. 

Ami külön figyelmet érdemel, műholdfelvételek arról tanúskodnak, hogy a több tízezer főt számláló orosz csapatok Ukrajna keleti és déli határain gyűltek össze, ama területek mellett, amelyeknek elfoglalásával megvalósulna a Novorosszija-projekt. 

A Moscow Times riportja szerint Szergej egyike azoknak az önkéntes harcosoknak, akik a kelet-ukrajnai orosz előtörést „igaz ügynek” tekintik.

A hét-nyolc évvel ezelőtti harcok csitulásával a legtöbb orosz önkéntes hazatért, de sokan közülük sose tették le a fegyvert, félkatonai szervezetek keretében készülnek arra, ha „újra hív a kötelesség”.

A háborúban sem egyszerűbbek a körülmények, ez pedig formában tart minket, amíg vissza kell mennünk a Donbaszba

– mondta az angol nyelvű lapnak Szergej egy Moszkva melletti lőtéren, ahol többedmagával frissítette ravaszhúzó izmainak memóriáját. 

Minden út Moszkvába vezet

Ezt a fejezetet mi sosem zártuk le. Ha megint forrósodik a helyzet, akkor természetesen felvesszük a fegyvert, és megyünk. Könnyen mozgósíthatóak vagyunk. Nem adjuk fel azokat az eredményeket, amelyeket a népköztársaságok elértek

– mondta a kelet-ukrajnai harcok orosz veteránjait összefogó, a mai napig aktív Donbaszi Önkéntesek Szövetségének (SZDD) vezető tisztviselője, Viktor Zaplatin. 

Az említett szervezetnek – amelynek Szergej is tagja – a közösségi médiában fellelhető oldal szerint Alekszej Borodaj a központi alakja. A neve az átlagembernek persze nem mond sokat, pedig nagyon fontos szerepe volt a kelet-ukrajnai szakadármozgalmak kirobbantásában.

Az SZDD elnöki tisztségét betöltő Borodaj volt az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság első vezetője, úgy, hogy orosz állampolgár, őshonos moszkvai, tehát az ukrán határ orosz oldaláról érkezett éppen akkor, amikor a lázadozás kezdetét vette. 

Az orosz beavatkozás sem vita tárgya: számtalan bizonyíték van arra, hogy az orosz reguláris hadsereg felségjelzés nélküli tagjait küldték páncélosokkal és tüzérséggel együtt Kelet-Ukrajnába, a szakadár önkéntes zászlóaljak tevékenységét is profi katonák hangolták össze. 

Ahogy a kelet-ukrajnai fronton szolgáló ukrán katonák mondogatják cinikusan:

Honnan lettek ezeknek tankjaik és ennyi fegyverük? Lementek a bányába, és ott találták őket? 

Ukrajnának 2014-ig nem volt keleti katonai körzete, mivel onnan nem számítottak támadásra.

Az SZDD-nek az orosz hatalomhoz való kötődéséről árulkodik az is, hogy 

Egy lezárásra váró fejezet

A Donbaszi Önkéntesek Szövetségének saját elmondása szerint 49 alszervezete van Oroszország-szerte, és az idén a tagok száma elérte a 14 500-at. 

Mivel éppen nincs háború, ezért az SZDD tevékenysége a népköztársaságokba történő adománygyűjtésből és segélyszállításból, politikai lobbiból és oktatási programokból áll. 

Hogy ez utóbbi miben nyilvánul meg, arról a szervezet Vkontaktye-oldala árulkodik. Az alábbi képen a szibériai Irkutszkban tartanak „tanórát a férfiasságról”.

Az nem világos, hogy az állítólag több ezer tagból hányan harcoltak Kelet-Ukrajnában, ahogy az sem, milyen szerepet játszanának abban az esetben, ha kiújulnának a harcok ott. Ami biztos, az SZDD a múlt hónapban kijelentette az „orosz Facebookon”:

Az Egyesült Államok azonban most arról beszél, hogy ha elfajul a helyzet, az orosz hadsereg nem bújna önkéntesek mögé, ezúttal Oroszország felvállaltan lépné át az ukrán határt. 

De akkor mi hasznuk lenne a SZDD önkénteseinek?

A Moscow Times szerint a Kreml mindeddig tartózkodott attól, hogy – bár a szakadárok egyértelműen egyesülni akarnak Oroszországgal – elismerje őket önálló entitásként. A múlt hónapban azzal egybeesően, hogy az SZDD kinyilatkozta szándékát arra, hogy harcba megy egy ukrán támadás esetén, Vlagyimir Putyin pártja, az Egységes Oroszország törvényhozói előterjesztették azt, hogy Moszkva hivatalosan is elismerje a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot.

Ez mindenképpen lépéskényszerbe hozná Kijevet. Már csak azért is, mert

Ennek fényében könnyen meglehet, hogy a Kremlnek a Kelet-Ukrajnával kapcsolatos tervei most érnek be, a 2014-ben elindult történetnek most akarnak pontot tenni a végére. 

Zaplatinnak, az SZDD alapítójának és sok más „bajtársának” azonban ennél is nagyobb ambíciói vannak. Ők azt szeretnék, hogy a Novorosszija-projektet véghez vigye Moszkva. 

Szerintünk nem ment elég messzire Oroszország. Túl finomak voltak Ukrajnával. Készen állunk arra, hogy segítsünk ezen változtatni

– mondta. 

(Borítókép: Aleksey FILIPPOV / AFP)