A szlovák állam még ma is Beneš-dekrétumokra hivatkozva veszi el a magyarok földjeit

A Harvardon doktorált jogász szerint még valóban létezik az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos kettős mérce a nemzetközi fórumokon. Fiala-Butora János felidézte: Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnök több rendeletet, úgynevezett dekrétumot is kiadott a második világháború lezárultát követő zűrzavaros időben, és legitim parlament híján ezek aztán törvényerőre emelkedtek. A magyar és német kisebbség jogfosztásáról több rendelkezés is szólt.

Negyvenezer embert vittek kényszermunkára Csehországba, másokat kitelepítettek, és minden magyartól elvették az ingatlanját és a földjét. A jogász szerint 2018 után tömegesen kerültek elő olyan ügyek, amelyeknél a Beneš-dekrétumokból következő elkobzási végzéseket alkalmaztak.

Elképzelhetetlennek tartottam, hogy a 21. században, az Európai Unióban ilyesmi létezhet. De tényleg ez történik […] a szlovák állam 1945 és 1947 között a magyarok és németek ellen származásuk miatt, kollektív bűnösség alapján kiadott konfiskációs végzéseket elővéve az egykor büntetett emberek leszármazottait fosztja meg ingatlanvagyonuktól

– mondta a Válasz Online-nak Fiala-Butora János. A jogász szerint a szlovák állam most

fű alatt nekilátott befejezni az 1945-ben indított eljárásokat, és most veszi el az akkor valamilyen oknál fogva el nem kobzott földeket.

Mint mondta,

50–337 ezer hektár közé tehetjük annak a területnek a nagyságát, amelyet a rendszerváltás óta, jelenleg és a közeljövőben az állam elkobozhatott, illetve elkobozhat a dekrétumok alapján. Azt látjuk, hogy hullámszerűen, járásonként haladva, levéltárból előkerült dokumentumok alapján, közigazgatási eljárásban (tehát az érintettek bevonása nélkül) indulnak a konfiskációk. Általában akkor, amikor valami miatt megnő ezeknek az ingatlanoknak az értéke, például egy autópálya-építés miatt. Többször előfordult az is, hogy akkor került sor a vagyonelkobzásra, amikor egy látszólag értéktelen földterületet egy nagybefektető meg akart venni, így ugyanis nem kell fizetni a tulajdonosnak – ezekben az ügyekben valószínűleg korrupciós motívumok is voltak.

A jogász szerint mivel Szlovákia aláírta az Európai Emberi Jogi Egyezményt, amely alapján a tulajdonjogot védelem illeti meg, nem tehetné meg, hogy az 1945-ös dekrétumra hivatkozva hajtja végre az elkobzásokat.

Fiala-Butora János szerint a nemzetközi jogi fórumok nagyon ódzkodnak az ilyen jellegű ügyektől. A jogász szerint a perek viszont fontosak, mert most már Szlovákia sem tagadhatja a vagyonelkobzási eljárások tényét.

(Borítókép: Fiala-Butora János. Fotó:  Huszti István / Index)