Történelmi döntést hoztak az oroszok, elismerték a szakadár népköztársaságok függetlenségét

Vlagyimir Putyin azt mondta: 

Most meghozunk egy olyan döntést, amelyet már évek óta meg kellett hozni: azonnal elismerjük a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét.

A orosz elnök továbbá közölte, hogy az elismerésükről szóló nyilatkozat mellett aláírja „a barátság és kölcsönös segítségnyújtás egyezményét” is az említett köztársaságokkal.

Azóta több fontos fejlemény is volt: 

• Vlagyimir Putyin aláírta a két dokumentumot,
• Orosz politikusok megerősítették, hogy katonailag is segítséget nyújtanak a szakadároknak,
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel 
• Nyugati politikusok úgy nyilatkoztak, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot

Vlagyimir Putyin szignózta a dokumentumokat

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Vlagyimir Putyin a bejelentés után aláírta a népköztársaságok elismeréséről szóló döntést, majd a Kremlben, egy hivatalos ceremónia keretében fogadta a Donyecki– és Luhanszki Népköztársaság államfőit (akik már napközben Moszkvába utaztak). 

Az orosz elnök gratulált a két népköztársaság elnökének, majd aláírta velük az említett együttműködési megállapodást.

Dehonesztálóan beszélt Ukrajnáról 

Putyin a bejelentés előtt hosszan sorolta fel az érveket, hogy miért ismerik el a két köztársaságot. Többek között azt mondta, hogy

• Ukrajnában sosem volt hagyománya az államiságnak;
• az ukrán hatalom a Szovjetunió felbomlása óta semmit sem tett az emberekért, miközben az oligarchák milliárdokat raboltak el a néptől, és ezeket a pénzeket most a nyugati bankokban őrzik;
• „radikálisok, nacionalisták és nácik” irányítják az ukrán politikát, 2014 óta megfélemlítik a társadalmat;
• a Majdan-megmozdulások nem a demokráciához vezették el Ukrajnát, hanem a polgárháborúba, a gazdasági összeomlásba. A megmozdulások óta több mint 6 millió ukrán volt kénytelen külföldre menni munkát keresni 2014 óta;
• a kijevi kormány kiárusította Ukrajnát a Nyugatnak, így az ország már csak „az Egyesült Államok kolóniája”;
• mindeközben visszaszorították az orosz nyelvhasználatot, diszkriminálták az orosz kisebbséget, üldözik a szólásszabadságot;
• és csak azért kérnék fegyveres segítséget a Nyugattól, mert meg akarják támadni Oroszországot.  Az ukrán erőket szerinte már a NATO irányítja;
• az ukrán NATO-tagság jóváhagyása esetén is rakétarendszereket telepítenének Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy ezek védelmi célokat szolgálnak, holott támadásra is használni lehet ezeket;
• Oroszországnak  jogában áll saját védelmének érdekében lépéseket tenni. Putyin szerint ők mindent megtettek a békéért, tiszteletben tartották Ukrajna területi integritását és a minszki megállapodást, de Kijev háborút akar, így nem maradt más választásuk;
• ezenkívül arra hivatkozott, hogy az ukrajnai orosz kisebbség is csak önmagát és a jogait akarja megvédeni, ezért folytat fegyveres küzdelmet az ukránok ellen. Mindeközben a nyugat nem ismeri el, hogy a Donbászban népirtás folyik, Ukrajna pedig le akarja rohanni a szakadárokat. 

Ezután jelentette be az orosz elnök a szakadárok elismerését, valamint az együttműködési megállapodás aláírását. A bejelentés után pedig azt mondta: ha a vérontás nem fejeződik be Kelet-Ukrajnában, akkor az ukránoké lesz a felelősség. 

Putyin beszédéről részletesen írtunk az orosz–ukrán konfliktus hétfői fejleményeit összefoglaló cikkünkben is.

Már készül a katonai beavatkozás 

Szakértők szerint kedden az orosz parlamentben már szavazhatnak is arról, hogy katonai segítséget nyújtanak a szakadároknak. Ez pedig konfliktus további éleződéséhez vagy akár ahhoz is vezethet, hogy Oroszország hivatalosan is háborút indít Ukrajna ellen. 

Ezt erősítik meg több orosz politikus nyilatkozata is. Dimitij Szablin, az orosz parlament védelmi bizottságának elnökhelyettese kimondta:

Szergej Rjabukin, a felsőház szenátor pedig úgy fogalmazott. az egyezség által nemcsak katonákkal, hanem pénzzel és fejlettebb technológiai eszközökkel is segíthetik a szakadárokat. A szenátor azt is elmondta, hogy mi lesz a legfontosabb feladatuk: az, hogy biztosítsák az köztársaságok és Ukrajna közti határt. 

Arról, hogy mindezek után mi lehet az ürügy az Ukrajna elleni támadásra, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Pezsgőt bontottak a szakadárok a bejelentés után 

Luhanszk és Donyeck utcáin pezsgővel, tűzijátékokkal és az orosz trikolórral, himnusszal ünnepeltek Vlagyimir Putyin bejelentése után. 

Az ukrán elnök felhívta Joe Bident

Volodimir Zelenszkij az orosz elnök bejelentése után azt írta: telefonon egyeztetett Joe BIdennel, majd utána összeültek a nemzetbiztonsági tanáccsal is.

Hozzátette: az ülés után Boris Johnson brit miniszterelnökkel is tárgyalni fog. 

A nyugatiak szerint Oroszország nemzetközi jogot sértett

A brit kormányfő egy rögtönzött sajtótájékoztatón már reagált is az eseményekre. Azt mondta: a nemzetközi jogot nyíltan megsérti, és „nagyon rossz óment” jelent a szakadár köztársaságok elismerése. 

Emmanuel Macron francia elnök még nem kommentálta Putyin bejelentését, azt viszont bejelentette, hogy összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök arról írt, hogy Oroszország nemzetközi jogot sértett a köztársaságok elismerésével, és egyértelművé tették, hogy háborút akarnak. Hozzátette: a lépésre már most szankciókkal kell válaszolni, mert „Putyin csak ebből ért”.

Bezuhant az orosz tőzsde

Az orosz tőzsde teljesítményét jelző MOEX index nem sokkal Putyin bejelentése előtt – amikor már sejteni lehetett, hogy az orosz elnök mit fog mondani – 2800 pont alá zuhant, amire 2020 novembere óta nem volt példa. A bejelentés után enyhe korrekció következett be, és 2,920 pontig szaladt vissza az értéke, de ezzel még mindig 13,93 százalékkal esett vissza egyedül a hétfői napon. 

Ezzel párhuzamosan a dollár és az euró is több mint 3 százalékkal drágult a rubellel szemben.

(Borítókép: Alexei NikolskyTASS / Getty Images)