Németország a saját ujjába harap a súlyos szankcióval

Ahogy arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin parancsára hétfő este „békefenntartó” erők vonultak be a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság területére, miután az orosz elnök elismerte a két szakadár terület függetlenségét. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden felszólította Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat a gázvezeték ellen. Korábban egyébként az Egyesült Államok is azzal fenyegetett, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, azonnal leállítják a vezeték megnyitását, amely orosz gázt juttatna Nyugat-Európába. 

Az első jelentős lépést Németország tette meg, amely felfüggesztette az Északi Áramlat 2. engedélyeztetési eljárását. Az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezeték már tavaly szeptemberben elkészült, azonban jóváhagyás hiányában még nem helyezték üzembe. Robert Habeck energiaügyi miniszter kedd reggel elutasította a még Angela Merkel hivatali ideje alatt kiadott ellátásbiztonsági tanúsítványt – ez kell a gázvezeték engedélyeztetéséhez.

Talán túlzottan tudományosan hangzik, de ez az adminisztrációs lépés kell ahhoz, hogy a gázvezeték ne üzemelhessen. Ha ez az engedély nincs meg, az Északi Áramlat 2. nem fog működni – idézi Olaf Scholzot a Guardian.

Az Északi Áramlat 2.-t 2015-ben jelentették be. A 11 milliárd dolláros gázvezetéken – amely az orosz állami olajvállalat, a Gazprom tulajdona – Oroszországból szállítanának gázt az Északkelet-Németországban található Lubminbe, megduplázva az Északi Áramlat 1. által szállítható mennyiséget. Az 1200 kilométer hosszú Északi Áramlat 2. párhuzamosan fut a 2011 óta működő Északi Áramlat mellett.

A két vezetéken keresztül összesen évente 110 milliárd köbméter gázt szállíthatnának Európába. Ez több mint a negyede az Európai Unió országaiban felhasznált éves gázmennyiségnek.

A kulcsfontosságú gázvezeték vitatott kérdés volt eddig is, Németország nem akart szankciókat hozni vele kapcsolatban.

A gáz ugyanakkor az orosz gazdaság számára is fontos, hiszen Oroszország exportjának felét a gáz és az olaj teszi ki. Németország ugyanakkor arra készül, hogy 25 éven belül karbonsemleges lesz. Olaf Scholz keddi sajtótájékoztatóján nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogyan tervezi pótolni a kieső orosz gázmennyiséget.

Németország másik két gázszállító partnere, Hollandia és Norvégia már jelezte, hogy nem tudja jelentősen növelni a kínálatot. Elemzők szerint vészmegoldásként cseppfolyósított gázt importálhatnak az Egyesült Államokból vagy Katarból hajón.

Ki ellenzi és ki akarja az Északi Áramlat 2.-t?

Utóbbira rövidebb a válasz. Természetesen Oroszország szeretné növelni gázexportját, ráadásul a szárazföldi vezetékek elöregedőben vannak, és kevésbé hatékonyak, emellett Lengyelország és Ukrajna is magas tranzitdíjat fizettet, így Oroszországnak jelentős előrelépést jelenthetnek az Északi Áramlat gázvezetékek.

Olaf Scholz elődje a kancellári székben, Angela Merkel mindent elkövetett, hogy minél előbb jóváhagyják az Északi Áramlat 2.-t. 

Velük szemben az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, valamint Lengyelország és Ukrajna is ellenzi az új gázvezetéket. Attól tartanak, ha működésbe lépne, az még nagyobb hatalmat adna Oroszország kezébe, és Európa még inkább ki lenne szolgáltatva az orosz gázimportnak. 

Továbbá attól is tartanak, hogy Oroszország politikai okokból leállíthatja a gázszállítást a jövőben. Erre volt már példa: 2006-ban leállították az Ukrajnán keresztül futó gázvezeték ellátását a két ország pénzügyi nézeteltérései miatt, amivel rögtön energiaválság alakult ki.

(Borítókép: o rosz tenger alatti csővezetéket fektetésére alkalmas hajó horgonyoz az észak-németországi Rügen-sziget közelében 2020. május 10-én. A hajó több mint tízezer kilométert tett meg Oroszországból a Balti-tengerig. Az amerikai szankciók miatt az orosz hajó fogja befejezni az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését. Fotó:  Jens Köhler / MTI / EPA)