Az orosz exelnök fenyegetőzik: megduplázzák a gáz árát
További Külföld cikkek
- Nagy Csaba: A háború árnyékában a gyerekek mosolya ad reményt
- Két ember eltűnt, miután egy orosz teherhajó elsüllyedt a Földközi-tengeren
- Vlagyimir Putyin afrikai hatalma kezd összeomlani
- Elon Musk szerint csak az AfD mentheti meg Németországot
- Az Aszad utáni Közel-Keleten Irán a legnagyobb vesztes, a legnagyobb nyertes pedig Törökország
Ahogy arról beszámoltunk, Olaf Scholz német kancellár keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nem mehet tovább az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyeztetése az orosz–ukrán konfliktus miatt. A Németország és Oroszország között megépített gázvezeték már tavaly szeptemberre elkészült, azonban még nem üzemel, és a jelek szerint határozatlan ideig nem is fog. Ez azonban Németország számára sem feltétlenül előnyös.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese közösségi oldalán azt írta, az egekbe szökhet a gáz ára, ha nem lép működésbe az Északi Áramlat 2.
„Olaf Scholz német kancellár elrendelte, hogy függesszék fel az Északi Áramlat 2. engedélyeztetési folyamatát. Nos, isten hozott mindenkit ebben a bátor, új világban, amelyben az európaiak hamarosan kétezer eurót fizethetnek ezer köbméter gázért.”
German Chancellor Olaf Scholz has issued an order to halt the process of certifying the Nord Stream 2 gas pipeline. Well. Welcome to the brave new world where Europeans are very soon going to pay €2.000 for 1.000 cubic meters of natural gas!
— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) February 22, 2022
Az erősen vitatott Északi Áramlat 2.-t 2015-ben jelentették be. A 11 milliárd dolláros gázvezetéken – amely az orosz állami olajvállalat, a Gazprom tulajdona – Oroszországból szállítanának gázt az Északkelet-Németországban található Lubminbe, megduplázva az Északi Áramlat 1. által szállítható mennyiséget. Az 1200 kilométer hosszú Északi Áramlat 2. párhuzamosan fut a 2011 óta működő Északi Áramlat mellett.
Az újabb gázvezetéket Washington és az Európai Unió több tagállama is ellenezte, mondván, túl nagy befolyást biztosítana Oroszországnak. Németország kedden leállította az engedélyeztetési folyamatot, amelyet korábban hónapokig nem akart vagy nem mert megtenni, az Ukrajna elleni konfliktus azonban okot szolgáltatott erre.
Joe Biden üdvözölte Olaf Scholz döntését, hiszen már korábban is leszögezte: ha Oroszország megszállja Ukrajnát, „akkor nem lesz Északi Áramlat 2.”. Az amerikai elnök kedd este a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján jelentette be az Egyesült Államok Oroszország elleni szankcióit.
Európa gázszükségletének negyven százalékát Oroszországból fedezik, így több ország is nagyon várja az Északi Áramlat 2. jóváhagyását. Az Európai Unió külügyminiszterei kedden és szerdán egyeztetnek az Oroszország elleni szankciókról, bejelentés szerda délutánra várható. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már jelezte: Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitását és az Európai Unió által hozott döntéseket.
Nyikolaj Sulginov, Oroszország energiaügyi minisztere az Energy Intelligence-nek arról beszélt, hogy az Északi Áramlat 2. üzleti partnerei bírósághoz fordulhatnak, ha a gázvezeték nem fog üzemelni. Az Északi Áramlat 2.-konzorcium és a Gazprom sem reagált a Reuters hírügynökség megkeresésére. Sulginov azt is hozzátette, hogy Európa nem lesz képes fedezni gázszükségleteit Oroszország nélkül.
Az európai gázárak kedden tíz százalékkal emelkedtek az orosz–ukrán konfliktus hatására, így jelenleg 78,55 euróba kerül megawattóránként (MWh). Még így is messze van az eddigi csúcstól: december 21-én volt a legdrágább a gáz, akkor 186,25 euró volt egy Megawattóra.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február eleji Kormányinfón arról beszélt, hogy ma a piacon az orosz gáz ára a legkedvezőbb. Arról is beszámoltunk, hogy az enyhébb időjárás miatt előbb megugrott, majd visszaesett a magyar gázfogyasztás. A témában szakértőt is kérdeztünk, Deák András, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint jövő télig nem lenne probléma orosz gáz nélkül sem.
(Borítókép: az Északi Áramlat 2. befogadó vezetéke a németországi Lubminban. Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary)