Sorjáznak a szankciós pofonok Oroszország ellen

A világ reagált az orosz elnök döntésére, amellyel elismerte a szakadár térségeket.

A Nyugat a korábban beharangozott szankciókat léptette életbe, miközben még a Kreml szövetségesei is elfogadhatatlannak tartják Moszkva lépését.

A szankciók nemcsak az oroszoknak fognak fájni, hanem azoknak is, akik kivetették.

A büntetés még a sportra is kiterjed: a BL-döntőt nagy valószínűséggel nem Szentpéterváron fogják megrendezni.

Egyhangú uniós döntés a szankciókról

„Nagyon fognak fájni” az Európai Unió 27 tagországa által egyhangúlag elfogadott szankciók – harangozta be az uniós elnökséget betöltő francia külügyminiszter. Jean Yves Le Drian „törvénytelennek” nevezte a szakadár „népköztársaságok” Moszkva által történő elismerését.

A beutazási tilalom és az unióban őrzött vagyonok befagyasztása Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az orosz katonai, üzleti élet és a Kreml-párti propagandamédia 27 vezetőjére; a javaslatot előterjesztő 11 képviselőre, továbbá az indítványt megszavazó 351 képviselőre, aki megszavazta a szakadár területek elismerését; a kelet-ukrajnai orosz „békefenntartó” csapatok katonai vezetőire és azokra a bankokra terjed ki, amelyek finanszírozzák az orosz katonai műveleteket.

A tervezett szankciós lista élén – a Guardian értesülései szerint – Szergej Sojgu védelmi miniszter áll, mert „végső soron ő felelős az Ukrajna elleni katonai akcióért”. Sojgut Anton Vajno, Putyin kabinetfőnöke követi, aki „aktív szerepet játszik a döntéshozatalban”, valamint Igor Oszipov, a Fekete-tengeri Flotta főparancsnoka és Szergej Szurovikin, az orosz légierő főparancsnoka.

A listán szerepel Dmitrij Grigorenko miniszterelnök-helyettes, az állami tulajdonú VTB bank elnöke, valamint Igor Suvalov, annak az orosz állami fejlesztési banknak, a VEB-nek az elnöke, amely fontos szerepet játszik a védelmi ágazat finanszírozásában.

Célkeresztbe került Maria Zaharova külügyi szóvivő, és Margarita Szimonjan, a Russia Today csatorna vezetője. Mindketten éles nyugatellenes retorikájukról ismertek. Vlagyimir Szolovjov, a Kreml-barát Russia One csatorna műsorvezetője is felkerült a szankciós listára.

Ezen szerepel Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója és nem hivatalos vezetője. „A Putyin séfjeként” elhíresült Prigozsin finanszírozza azt az Internet Research Agency-t, amely szintén felkerült az EU szankciós listájára. A szentpétervári székhelyű IRA inkább „trollgyárként” ismert, ahonnan a bloggerek éjjel-nappal árasztják el a világhálót Putyin-párti és Nyugat-ellenes nézetekkel. Prigozsin édesanyja és felesége szintén rajta vannak a listán.

A szankciókkal sújtott bankok közé tartozik a Bank Rosszija, amelyről az EU és nyugati tisztviselők úgy vélik, hogy Putyin és számos tisztviselőjének személyes bankja, valamint a Promszvjazbank és a Vnyesekonombank, amelyek az uniós értesülések szerint az orosz elnök személyes utasításai alapján működnek, és kulcsszerepet játszanak az orosz védelmi ágazat finanszírozásában.

Az uniós vezetők az elkövetkező napokban újabb szankciós csomagot is kilátásba helyeztek.

A szankciók megnehezítik továbbá az orosz állam hozzáférését az uniós tőkepiacokhoz és tőzsdékhez, illetve megakadályozzák az uniós államok Luhanszkkal és Donyeckkel folytatott kereskedelmét.

Álhírnek minősítette Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a feltételezést, hogy Magyarország meghiúsítaná a közös uniós vélemény kialakítását.

Reports by The @guardian @patrickwintour and other news outlets claiming Hungary would resist efforts at a common EU position are FAKE NEWS. PM Orbán has said: Hungary shares the common EU position – high level and intensive talks are ongoing

— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) February 22, 2022

Magyarország osztja a közös EU-álláspontot – hivatkozott az államtitkár Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bejelentésére.

Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter is megerősítette, aki azt mondta: Magyarország nem vétózza meg a szankciókat, amelyek jogi formában délután fognak megjelenni.

Berlin nem engedélyezi a második orosz–német gázvezeték üzembe helyezését

A német kancellár az elsők között jelentette be, hogy leállítják az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő Északi Áramlat–2 engedélyeztetési eljárását, vagyis nem helyezik üzembe a már tavaly szeptemberben teljesen elkészült gázvezetéket. Olof Scholz kancellár „indokolatlannak és érthetetlennek” nevezte Putyin akcióját, a kelet-ukrajnai szakadár területek elismerését.

A lépés azonban Németország számára is hátrányos, ami energiaellátásának közel harmadát gázzal fedezi, a mennyiség felét pedig Oroszországból importálja.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter üdvözölte a berlini szankciót, Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettes keményebb német fellépést várt, Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és kormányfő, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese szerint a döntés árát az európaiak fogják megfizetni.

„Üdvözöljük az új világban, ahol az európaiak hamarosan 2 eurót fognak fizetni a gáz köbméteréért!” – tweetelte.

German Chancellor Olaf Scholz has issued an order to halt the process of certifying the Nord Stream 2 gas pipeline. Well. Welcome to the brave new world where Europeans are very soon going to pay €2.000 for 1.000 cubic meters of natural gas!

— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) February 22, 2022

Az Egyesült Királyság az első lépésben bankokat és milliárdosokat sújtott a szankciókkal

Boris Johnson brit kormányfő szankciók sorozatát jelentette be Oroszország ellen, miután Moszkva csapatokat vezényelt a lázadók által ellenőrzött két kelet-ukrajnai régióba.

Első lépésként öt bank és három milliárdos vagyonát fagyasztották be, ez utóbbiakat beutazási tilalommal is sújtják.

„Kétes vagyonból” egyébként a becslések szerint 5 milliárd font értékű ingatlant vásároltak. Az összeg egyötöde Oroszországból származik a Transparency International korrupcióellenes szervezet felmérése szerint.

A külügyminisztérium a kormányfő bejelentését követően közölte, hogy az Egyesült Királyság szankciókat fog alkalmazni azon orosz parlamenti képviselőkkel szemben is, akik megszavazták a két lázadó által ellenőrzött területek függetlenségének elismerését.

A szankciók hasonlóak lesznek a három milliárdossal szemben már kiszabott szankciókhoz, de hetekbe telhet a végrehajtásuk, mivel új jogszabályokat kell elfogadni érvényesítésükhöz.

A tárca „példa nélküli” intézkedéseket készített elő az orosz pénzügyi szektor ellen arra az estre, ha Oroszország nem enyhít a helyzeten.

Európával összehangolt amerikai válasz

A Fehér Ház az orosz lépésekre adott válaszul, európai szövetségeseivel összehangolva, teljesen elvágja az Oroszország és az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatokat – jelentette be Joe Biden.

Az amerikai elnök közölte: együttműködnek Németországgal abban, hogy leállítsák az Északi Áramlat–2 gázvezeték beüzemelését, és tárgyalnak az energiaipari társaságokkal, hogy megszüntessék az Oroszországtól való függőséget.

Az Egyesült Államok elnöke közölte: az orosz pénzintézetekkel, valamint az ország vezetőivel és családtagjaikkal szemben is intézkedéseket fognak életbe léptetni.

Ők is osztoznak a Kreml korrupt politikai játékaiban, így a szenvedésben is osztozniuk kell

– mondta az orosz elithez tartozó családokról.

Az amerikai pénzügyminisztérium egyéni szankciókkal sújtotta Denisz Bortnyikovot és Vlagyimir Kirijenkót. Mindketten kiemelkedő pozíciót töltenek be az orosz üzleti életben. Vagyonukhoz az Egyesült Államokban nem férhetnek hozzá.

Denisz Bortnyikov az orosz belbiztonsági szolgálat, az FSZB vezetőjének a fia, Vlagyimir Kirijenko pedig a volt kormányfőé.

Ilyen lépésre korábban sosem volt példa. A cél: megakadályozni a Putyinhoz közel álló elitet abban, hogy a gyerekeiket a vagyon elrejtésére, a költségek kijátszására és az orosz nép eszközeinek elherdálására használják fel – mondta a CNN-nek egy magas rangú Biden-kormányzati tisztviselő.

A harmadik, szankciókkal sújtott személy Petr Fradkov a Promszvjazbank vezérigazgatója szolgál.

Petr Fradkov Mihail Fradkov volt orosz miniszterelnök és az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat, az SZVR korábbi vezetőjének fia. Az idősebb Fradkovot 2018-ban sújtotta szankciókkal az Egyesült Államok.

Rajtuk kívül két orosz pénzintézet, a VEB és a „katonai bank” ellen vezetnek be intézkedéseket. Az utóbbi vélhetően a védelmi szektor finanszírozásában alapvető fontosságú szerepet játszó Promszvjazbank.

A szankciók egyikével Washington elzárta az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól.

Az amerikai elnök elismerte, hogy a büntetőintézkedések az amerikaiak számára is magasabb gázárakat fognak jelenteni, de azt ígérte: korlátozza a családokra háruló terheket.

Kanada gazdasági szankciókat léptetett életbe

Justin Trudeau miniszterelnök bejelentette: Kanada még akár 460 katonát küld Lettországba és a környező régióba, hogy megerősítse a NATO jelenlétet az orosz agresszióval szemben.

Ezzel egyidejűleg a gazdasági szankciók első körében megtiltják a kanadaiaknak, hogy bármilyen pénzügyi kapcsolatot létesítsenek a Putyin által elismert szakadár ukrán térséggel, Donyeckkel és Luhanszkkal. Szankciókkal sújtják a Duma azon tagjait is, akik megszavazták a szakadár régiók elismeréséről szóló döntést, egyúttal megtiltják a kanadaiaknak, hogy orosz államadósságot vásároljanak.

„A szankciók azokat veszik célba, akik felelősek Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának a megsértéséért” – mondta Trudeau, és hozzátette, hogy az intézkedések mindaddig érvényben maradnak, amíg Ukrajna területi integritása helyre nem áll.

Kína profitálhat a nyugati szankciókból

Kína Oroszországgal fenntartott „szilárd” kereskedelmi kapcsolatai révén olyan helyzetbe kerülhet, hogy gazdasági és diplomáciai segítséget nyújthat Moszkvának, miután az Egyesült Államok és európai szövetségesei számos szankcióval sújtják az Ukrajnával szembeni agressziója miatt – írja a South China Morning Post.

Kína gazdaságát „korlátozott” és „minimális” hatással fenyegetik az Oroszországgal szemben belengetett szankciók.

Elemzők szerint Kína akár még hasznot is húzhat egy esetleges konfliktusból – a többi között az alacsonyabb olajárakból.

A kínai külügyminisztérium egyébként több mint egy tucat, Ukrajnával kapcsolatos kérdés elől kitért. Arra sem válaszoltak, vajon Peking elismeri-e a szakadár térségek függetlenségét.

A külügyi szóvivő annyit mondott, hogy Kína minden féllel „az ügy érdemi része alapján” felveszi a kapcsolatot, és hogy a feleknek párbeszéd és tárgyalás útján kell megoldaniuk nézeteltéréseiket.

Vang Ji kínai külügyminiszter korábban „aggodalmát” fejezte ki az ukrajnai helyzet miatt, és Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során azt mondta: „Minden ország jogos biztonsági aggályait tiszteletben kell tartani.”

Erdoğan: „Elfogadhatatlan” lépés

A török elnök „elfogadhatatlannak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök azon döntését, amellyel elismerte a szakadár kelet-ukrajnai területeket.

„Oroszország döntése az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Köztársaságok elismeréséről ellentétes a minszki megállapodásokkal” – emlékeztetett Recep Tayyip Erdoğan szenegáli útja során. „A döntés Ukrajna politikai egységének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű megsértését jelenti” – tette hozzá.

A török államfő felszólította a feleket: „Tartsák tiszteletben a józan észt”, és bejelentette, Törökország nyitott arra, hogy részt vegyen a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által javasolt csúcstalálkozón.

„Mivel fekete-tengeri ország vagyunk, sok óvintézkedést kell tennünk” – mondta Erdoğan.

India óvatosan kivár

India eddig óvatosan reagált. Nem bírálta nyíltan Oroszországot, csupán ahhoz ragaszkodott, hogy a diplomáciát kell alkalmazni a helyzet enyhítésére.

Az USA és Európa azonban egyértelműbb álláspontot vár el Indiától, de Delhi ezt több okból sem engedheti meg magának.

Egyrészt Moszkva továbbra is India legnagyobb védelmi felszerelésbeszállítója. Ráadásul hagyományosan jók a történelmi kapcsolataik is.

A változékony geopolitikai helyzet miatt Delhi számára ezúttal nehezebb lehet semlegesnek maradni – jelentette az indiai fővárosból a BBC tudósítója, aki szerint Narendra Modi miniszterelnöknek nagyon feszesre húzott diplomáciai kötélen kell majd járnia, ha a Nyugat fokozza a nyomást.

Ausztrália csatlakozott a szankciókhoz

Egy nappal azután, hogy Oroszország lépését „elfogadhatatlannak” és „indokolatlannak” nevezte, Scott Morrison ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy szankciókat fog bevezetni Ukrajna szakadár régióira is.

Az ausztrál szankciók a bankokat, a közlekedést, az energiaipart, az olaj- és gázkitermelést, valamint a távközlést sújtják.

Ezenkívül nyolc orosz magánszemélyt érintenének az intézkedések – jelentette a helyi média.

Japán vízumtilalmat és vagyonbefagyasztást rendelt el

A japán miniszterelnök közölte: megtiltotta az orosz kötvények kibocsátását és forgalmazását Japánban, továbbá számos orosz magánszeméllyel szemben vízumtilalmat foganatosított, illetve befagyasztotta vagyonukat.

Kisida Fumio hangsúlyozta: Tokió kész további intézkedések alkalmazására, ha a helyzet eszkalálódik.

UEFA: nem valószínű, hogy a BL-döntőt Szentpéterváron rendezik

Az ukrán–orosz válság közepette szinte biztosra vehető, hogy az európai labdarúgó-szövetség az idei Bajnokok Ligája-döntőt Szentpétervárról máshová költözteti.

Az UEFA közölte: „szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet”, és „szükség esetén a megfelelő időben meghozza a döntést”. Ezzel egyidejűleg nagyon valószínűtlennek tartja, hogy a döntőt Oroszországban rendezzék meg.

A brit miniszterelnök az alsóházban azt mondta: „Nincs esély arra, hogy egy olyan Oroszországban, amely szuverén országokat támad meg, labdarúgótornát rendezzenek.”

Az európai labdarúgás irányító testülete a döntés meghozatala előtt felméri a helyzetet. Nem kizárt, hogy harmadszor is rövid idő alatt új helyszínt kell keresnie. Az elmúlt két Bajnokok Ligája-döntőt a járvány miatt Portugáliában játszották le.

A mérkőzést előreláthatóan változatlanul május 28-án, szombaton rendezik, ami valószínűleg kizárja a londoni Wembley-t, ahol aznap már korábban beharangozott más meccset játszanak.

(Borítókép: Egy Putyin-ellenes tüntetés transzparense Torontóban 2022. február 22-én. Fotó: Nick Iwanyshyn / Reuters)