Bevált szovjet módszerekkel támad Putyin, de aki megadja magát, azt nem bántja

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az Index kérdésére azt mondta, hogy Ukrajnában jelenleg egy rendkívül pontosan, precízen megtervezett katonai akciót láthatunk Putyin részéről. Ahogy az orosz elnök csütörtök hajnali televíziós beszédében megfogalmazta, fő célja az ukrán hadsereg meggyengítése.

Ennek lépéseit az orosz hadsereg azóta részben meg is valósította. Az orosz haderő eddig elsősorban ukrán katonai objektumokat tett tönkre, a helyi légvédelem teljes lekapcsolásával pedig elérte, hogy az ukránok már nem tudják használni a saját légierejüket

– vélekedik a szakértő. 

Kis-Benedek József hozzátette: innentől az oroszok nyugodtan bemehetnek repülőgéppel Ukrajna területére, már nem fenyegeti őket például olyan veszély, hogy lelövik őket. Az oroszok azóta élnek is a lehetőséggel.

Mivel három irányból indult meg a támadás, délről, keletről és részben északról, Belorusszia felől, ez azt jelenti, hogy készen állnak akár teljes Ukrajna elfoglalására szárazföldi erőkkel.

Putyin seregei ma olyan akciókat alkalmaznak, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a második világháború szovjet támadásaira. Az oroszok ezúttal is jelentős szárazföldi erőket csoportosítottak a határ mentén, ami azt jelenti, hogy az orosz katonák olyan átfogó hadműveleteket tudnak végrehajtani, amelyekkel körülzárnak egy területet. Putyin külön hangsúlyozta, hogy nem bántják azt, aki megadja magát. Azzal viszont végeznek, aki ellenáll. Ez maga a szovjet doktrína folytatása

– mutatott rá Kis-Benedek József.

Mekkora veszélyben van az ukrán lakosság?

A biztonságpolitikai szakértő szerint eddig inkább olyan pontokon támadtak az oroszok, ahol az ukrán lakosságot kevésbé veszélyeztetik, ami szintén egybecseng Vlagyimir Putyin csütörtök hajnalban megjelent háborús videóüzenetével. Ebben az orosz elnök többek között úgy fogalmazott, hogy a csütörtök hajnalban megindított katonai művelet célja a helyi lakosság védelme, ahogy azt is elmondta, hogy nem Ukrajna és az ukrán nép érdekeit akarják megsérteni.

Kis-Benedek József ettől függetlenül úgy véli, az ukrajnai katonai beavatkozásnak lesznek további polgári halottjai. Abban az esetben mindenképpen, ha sor kerül városi harcokra is.

Valóban kijelenthetjük, hogy a cél Kijev elfoglalása?

Az eddigi orosz megnyilvánulások alapján a biztonságpolitikai szakértő egyáltalán nem feltételezi, hogy az oroszok lángba akarják borítani Kijevet, és/vagy nagy vérontást terveznek. Inkább az ország irányítása szempontjából stratégiailag fontos objektumokat fogják erővel a saját irányításuk alá vonni. A cél sokkal inkább az orosz részről, hogy elfoglalják a Kijevben található néhány katonai létesítményt, illetve az Ukrajna működését biztosító számos igazgatási objektumot.

Az oroszok ezzel a kijevi, valamint a komplett ukrán vezetést akarják leváltani, majd a hatalmat magukhoz ragadni. A kormányváltás teljesen világos cél Putyin részéről, olyan nagy titkot nem csinál belőle

– magyarázza Kis-Benedek József.

Egész Európára fenyegetés Csernobil orosz megszerzése?

Közismert, hogy az időközben sorozatsztárrá és népszerű turistalátványossággá avanzsált erőmű már jó ideje nem termel áramot, elosztóközpontként azonban kulcsszerepet tölt be a környező régió energiaellátásában. Így az oroszok a csernobili atomerőmű csütörtök esti elfoglalásával egy pillanat alatt akár egy teljes ukrán régióban lekapcsolhatják a villanyt. A biztonságpolitikai szakértő elmondása alapján ez is benne lehet a pakliban, mégsem ez lehetett a csernobili bevonulás fő oka.

Inkább arról lehet szó, hogy az oroszok preventíven megakadályozzanak bármiféle jövőbeli csernobili provokációt. Ha valaki elkezdene ott robbantgatni, annak valóban beláthatatlan következményei lennének Ukrajna és Európa egészére nézve. Ez őrült nagy pusztítást végezne, amiért valakinek vállalnia kellene a felelősséget. Ezért is dönthetett úgy az orosz vezetés, hogy a biztonság kedvéért, kizárva a provokáció lehetőségét, Csernobilt inkább a saját uralmuk alá veszik

– értelmezte a csernobili akciót Kis-Benedek József.

Eddig mennyire tűnik ütőképesnek az ukrán hadsereg?

Ha igazán megindulnak az oroszok, az ukrán sereg nagy eséllyel kénytelen lesz visszavonulni. Az orosz erőfölény nem csupán a hadsereg tekintélyes létszámából adódik, ugyanúgy fakad a rendelkezésükre álló modern és gazdag hadi eszköztárból is. Míg az orosz haderő megközelítőleg kilencszázezer fős, kétmillió tartalékossal, az ukrán hadsereg létszáma kétszázezer-közeli. Ezek után, mint a szakértő mondja, nem túlzás az ukrán–orosz szembenállást Dávid és Góliát harcához hasonlítani.

Próbálkozhatnak, felszólíthatják a lakosságot, és a Klicsko testvérek is felvehetik a bokszkesztyűt, a túlerő az túlerő. Putyin oldaláról annyi fegyver és tartalékos áll rendelkezésre, amennyit nem szégyell. Az oroszok így vélhetően meg fogják semmisíteni az ukrán sereget, a Nyugatról kapott fegyvereikkel együtt. Az is jó kérdés, hogy az ukrán haderőben lesz-e olyan humánerőforrás, képzett katona, aki képes megbízhatóan kezelni ezeket a modern nyugati harci eszközöket

– világította meg Kis-Benedek József, mit is jelent egész pontosan, hogy az orosz sereg gyakorlatilag bármeddig kitarthat az ukrán ellenállással szemben.

Várhatóan mi lesz Putyin következő lépése?

Egyelőre csak a második napnál tartunk, Ukrajnában pedig van még jó néhány stratégiailag fontos objektum, amelyet el lehet foglalni – figyelmeztet a biztonságpolitikai szakértő. Kis-Benedek József úgy véli, az eddig elmondottak ellenére még az ukrán hadsereg is okozhat bőven meglepetéseket. Arról nem is beszélve, hogy a háború lezárultával Ukrajna számos pontján alakulhatnak ki elhúzódó gerillaharcok, amelyeket a jövőben Oroszországnak szintén kezelnie kell.

Ukrajnában léteznek nem a kormány, hanem úgynevezett oligarchahadurak alá tartozó szabadcsapatok. Ha ők egyszer beindulnak, a terrorcselekményektől kezdve sok mindenre lehet számítani

– vetíti előre a nem túl biztató forgatókönyvet Kis-Benedek József, aki az elhúzódó háborút valószínűsítő szakértők táborát erősíti. Kivéve ha az ukránok rövid időn belül meg nem adják magukat. Bár ő ezt egyelőre nehezen tudja elképzelni, akárcsak azt, hogy az ukránok hirtelen kijelentik: mégsem lennének a NATO tagjai. Bár az ukránok részéről már érzékel némi csalódottságot, hogy a fegyvereket leszámítva Nyugatról lényegében semmiféle katonai támogatást nem kapnak.

Ezek után mire számíthat még Ukrajna?

Nem kizárt, hogy Putyin idővel megpróbálja elvágni az ukránokat az elemi erőforrásoktól, köztük a víztől vagy az energetikától. Ugyanakkor az sokkal reálisabb, hogy a bevetett eszközök sorában megjelenik a kiberhadviselés, amelynek segítségével az oroszok rengeteg stratégiai jelentőségű ukrán objektumot működésképtelenné tudnak tenni. Például azzal, hogy megzavarják vagy egyenesen tönkreteszik az ukrán kormányzati intézmények vagy a bankok kommunikációját.

A biztonságpolitikai szakértő arra is kitért: bár egyelőre egyedül a katonai erők bevetésével manipulálnak Putyin csapatai, óriási tapasztalat és lehetőség van az oroszok kezében a kiberhadviselés terén.

(Borítókép: Natali Szevrijukova sír, miután rakétatámadás érte az otthonát Kijevben 2022. február 25-én. Fotó: MTI / AP / Emilio Morenatti)