Hogyan őrzik Putyint a testőrei?

Az orosz elnök napi rutinját valószínűleg nem borította fel nagyon az Ukrajna ellen indított háború, mivel régóta izolációban, szigorú protokoll szerint él. Ha egyáltalán lehet az esetében emberi kapcsolatokról beszélni, akkor azokat a régi, végletekig lojális testőrei jelentik, akiket mára kulcspozíciókba helyezve, hatalmas vagyonokkal jutalmazott hűségükért. Ez a legbelsőbb kör az, amelynek tagjaiból évekkel ezelőtt jégkorongcsapatot szervezett, és amelynek a meccseire még a legnagyobb oligarchák közül is csak kevesen kaphattak meghívót – olvasható Ben Judah amerikai újságíró 2014-es könyvében.

Úgy tűnhet, az egykori KGB-ügynöknek ők jelentik az igazi családot, és ezt a hiedelmet az is erősíti, hogy Putyin válása óta semmit sem tudni a magánéletéről. Két lányának holléte államtitok, ha pedig egy orosz lap az állítólagos szeretőjéről ír, másnap már nem jelenik meg. A korlátlan hatalommal járó teljes elszigeteltségben csak olyanokkal találkozik, akiket ő irányít, és ebből a felállásból nem sokszor születnek életre szóló barátságok.

Három egykori testőre azonban kivételt képez. Ők azok, akik már évtizedekkel ezelőtt kiérdemelték a bizalmát, és gondolkodás nélkül végrehajtják az utasításait.

Egyikük Viktor Zolotov, aki annak idején Budapestre is elkísérte Putyint, és ma az orosz Nemzeti Gárda főparancsnoka. Pár éve azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy párbajra hívta Alekszej Navalnijt, amiért az ellenzéki politikus korrupcióval vádolta meg főnökét. A most több százezres fegyveres erőt irányító Zolotov még a hetvenes években lépett be a KGB-be, és Szentpéterváron ismerte meg Putyint, akinek a személyi testőre lett.

A trió másik tagja, Oleg Klimentijev is itt lépett a képbe, ő később a Szövetségi Biztonsági Szolgálat második embere lett. Harmadik társukat, Alekszej Gyumint a tulai terület kormányzójának nevezték ki – ő volt az, aki állítása szerint Putyin testőreként elzavart egy medvét, amíg főnöke az igazak álmát aludta.

Ez a három ember éveken át felelt személyesen az orosz elnök biztonságáért, és ma többszörös milliárdosokként felügyelik a szervezetet, amely valóságos hadseregként végzi ezt a feladatot: az Elnöki Biztonsági Szolgálat létszáma körülbelül 9000 fő, és 850-en tartoznak a testőrök közé.

Kell is a munkaerő, Putyin védelme ugyanis nem kis feladat. Amikor 2019-ben párizsi tárgyalásán az orosz elnök az Élysée-palotában a mosdóba indult, hat testőr tartott vele.

Dohányzás nem hátrány, harctér nem előny

A testőröket a Szövetségi Biztonsági Szolgálat választja ki. Az ideális jelölt 35 évnél fiatalabb, a magassága 175 és 190 centiméter között van, a súlya pedig 75 és 90 kiló között. Meglepő módon a harctéri tapasztalat nem számít előnynek. „Egy háborúban támadsz, de egy testőrnek a láthatatlan ellenségtől kell védenie” – magyarázta az elnök biztonsági stábjának egy volt tagja.

Másodlagos, hogy legyőzd a támadót, a legfontosabb, hogy megelőzd a támadást, és anélkül semlegesítsd a fenyegetést, hogy az bárkinek feltűnne a környezetedben.

A dohányzás nem tiltott, mert segíthet enyhíteni az állandó stresszt, ami a munkával jár, de persze csak szolgálaton kívül. A testőröknek naprakésznek kell lenniük a politikai szereplőkből, de még a celebritásokból is, egyszerűen azért, mert tudniuk kell, hogyan kommunikáljanak valakivel, aki feltűnik az elnök környezetében. Ez a videó azt mutatja, hogyan jelezték Conor McGregornak, hogy nem jó ötlet Putyin vállára tennie a kezét:

A testőrök az elnök nyilvános szereplésein négy csoportban dolgoznak. A legbelső körhöz tartozóknál 9 milliméteres Gurza pisztolyok vannak, amelyekből percenként 40 lövést lehet leadni, és ötvenméteres távolságból a golyóálló mellényt is átviszik. Persze ha a testőrnek lőnie kell, akkor az egyben azt is jelenti, hogy hibázott, és nem tudott megakadályozni egy támadást.

Ha bármi váratlan történik, élő pajzsként azonnal Putyin testi épségét kell védeni, nem visszatámadni. Arra ott a másik csapat, ahogyan ez ebből a videóból is kiderül:

A második kör tagjai elvegyülnek a tömegben, és feltűnés nélkül figyelik és semlegesítik a lehetséges fenyegetéseket. A harmadik csapat a tömeg szélén monitorozza a gyanús érkezőket, míg a negyedik kört a környező épületeken megbújó mesterlövészek jelentik.

Az egység nehéztüzérsége a páncélozott furgonokban ül, AK–47-esekkel, mesterlövészpuskákkal, gránátvetőkkel és légvédelmi rakétákkal.

Amikor Putyin útnak indul

Az orosz elnök külföldi utazásai előtt a biztonságáért felelős stáb már hónapokkal korábban elemzi a kockázatokat: nemcsak a várható tiltakozások, demonstrációk lehetőségét, hanem az esetleges természeti katasztrófák esélyét is a látogatás alatt. Felmérik a fürdőszoba fertőzésveszélyességét, az elnöki lakosztályt az utolsó szögig ellenőrzik, és az ágyneműt, a törülközőket, de még a gyümölcsöket is Moszkvából hozottakra cserélik.

Putyin 2006-os budapesti tárgyalásai előtt például egy 70 fős stáb készítette elő a terepet, hogy a 40 testőrrel érkező elnök itt-tartózkodása alatt még egy villanykörtét se kelljen kicserélni.

Lehegesztett csatornafedelek és a konvojt kísérő helikopterek, mesterlövészek a tetőkön és sugárvédelmi szakemberek az épületekben – Putyin legkisebb kiruccanása is komoly logisztikával jár. Az útjaihoz három repülőgépet használ: az egyikkel az előőrs utazik, a másik az autókat viszi (több limuzin is legördül, és sosem lehet tudni, melyikben ül majd az elnök), és a harmadikon jön maga Putyin és a delegáció tagjai.

Az orosz elnöknek hivatalosan nincs előkóstolója – bár egy magyar szakács mást tapasztalt Londonban –, de a konyhát és a menüt mindig élelmiszervegyészek ellenőrzik. Putyin természetesen a hivatalos vacsorákon sem veszít éberségéből: nemhogy megkóstolni, de megérinteni sem hajlandó az ételt. Külföldi útjain csak az orosz kamionokkal érkező orosz ételből eszik, és inni is csak a stábja által hozatott poharából iszik.

Putyin minden paranoiája ellenére szeret az örökifjú dzsúdóbajnok képében tetszelegni, akinek igazából nem is lenne szüksége védelemre. Egy interjúban például elmondta, hogy a csecsen háború idején a biztonsági emberei azt javasolták, használjon dublőröket a terrorveszély miatt, de ő ezt határozottan elutasította.

Távol Moszkvától

Putyin, amikor csak teheti, elkerüli Moszkvát, békeidőben szívesebben tartózkodik a fővárostól 24 kilométerre lévő novo-ogarjovói rezidenciáján. Ennek közelében épült ki egyébként legközelebbi bizalmasainak dácsakomplexuma is, így egykori testőrei 15 percnyi autózás után ott lehetnek a főnöküknél.

Mások viszont, még a kormánytagok is, csak 3-4 órás várakozás után jutnak be hozzá, rájuk az orosz elnök a biztonsági kamerák képein keresztül vet néhány pillantást, miközben a hírszerzés dossziéit és a védelmi szolgálat jelentését lapozgatja kora délutáni napindítóként. A monitor az egyetlen technikai eszköz, amelyet megtűr a környezetében, nem bízik a számítógépekben és a mobilokban sem: kizárólag régi időkből megmaradt analóg telefonokat használ, amelyek feltűntek az Ukrajna elleni támadás bejelentésekor is a háttérben.

A pandémia, ha lehet, még óvatosabbá tette az elnököt, akiről már az ukrajnai invázió előtt sem lehetett tudni, hol van, amikor látszólag az irodájából intéz szózatot a néphez. A New York Times cikke szerint Putyin a Fekete-tengernél lévő dácsájában megépíthette a moszkvai irodája mását, hogy a tévés megjelenéseinél azt a látszatot kelthesse, hogy a Kremlben tartózkodik. Korábban nem csinált gondot abból, ha Szocsiból kellett bejelentkeznie, de a világjárvány miatt a stábja úgy érezte:

A Kremlben dolgozó tudósítók mindenesetre 2020 márciusa óta nem juthattak Putyin közelébe, és nem volt könnyű dolguk a Moszkvába érkező külföldi politikusoknak sem. Teszteken és fertőtlenítőkapukon keresztül vezetett az út az orosz elnökhöz, és aki nem állta ki a próbát, az csak az elhíresült gigantikus asztal végére ülhetett, ahonnan nehéz Putyin tekintetét fürkészni. A háború kezdeti szakaszában pedig valószínűleg még erre sem lesz lehetőség, be kell érni a telefonos megbeszélésekkel. Már ha a tartózkodási helyét gondosan titkoló Putyin hajlandó egyáltalán erre.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin testőrök kíséretében. Fotó: Eric Feferberg / AFP)