Svájcban nincs szaga az orosz pénznek, eddig nem is vetettek ki szankciókat

Az unióshoz hasonló beutazási tilalmat vezetett be Svájc 367 magánszemély ellen, ugyanakkor a pénzügyi eszközök befagyasztásától elzárkózott – ezt jelentette be a svájci elnök. Ignazio Cassis hozzátette: az ország bankjai nem fogadnak el több befizetést a szankciós listán szereplő személyektől és cégektől, de számláikhoz hozzáférnek.

Az eddigi érvelés nem volt megnyugtató Brüsszel számára, ahol felhívták a figyelmet, hogy „a civilizált, demokratikus világnak szembe kell szállnia az európai biztonságot és stabilitást a második világháború óta fenyegető legnagyobb veszéllyel”.

A támadás nemcsak Ukrajnát érte, hanem egész Európát – mondta az Európai Bizottság külügyi szóvivője.

Svájc Európa része. Ezért elvárjuk, hogy partnerünk, szomszédunk, szövetségesünk is kövesse példánkat, és kiálljon azon elvek védelmében, amelyeken közösségeink és országaink alapulnak

– idézte a Politico Peter Stanót.

Svájcban több politikai mozgalom szintén határozottabb fellépést követel a kormánytól. A balközép szociáldemokraták húszezer ember aláírásával petíciót nyújtottak be, és azt kérték, hogy Svájc mindenre kiterjedő pénzügyi szankciókat szabjon ki.

Miközben az EU már újabb szankciók bevezetését fontolgatta, Cassis és Guy Parmelin gazdasági miniszter nem adta be a derekát. Az államfő attól tartott, hogy sérül Svájc potenciális szerepe a béketárgyalásokban.

„Ha automatikusan követnénk az uniós szankciókat, Svájc nem tudná többé hitelesen betölteni hagyományos diplomáciai szerepét” – mondta Cassis.

Korábban a svájci kormány jelezte: el akarja kerülni, hogy az országot az EU által bevezetett szankciók kijátszására használják fel, ezért alaposan áttanulmányozták a lépéseket.

A hagyományos svájci érdekek

A semlegesség elve alapján Svájcnak távolságot kell tartania a konfliktus részvevőitől. A nemzetközi jogi szakértők azonban egyetértenek abban, hogy ez nem érvényes – például Oroszország esetében –, ha egyértelműen egyoldalú, a nemzetközi jogot sértő támadás történt.

Bern arra hivatkozik, hogy közben az esetleges közvetítői szerepre is fel kell készülnie. Tavaly júniusban Genfben találkozott az orosz és az amerikai elnök. A szankciók veszélyeztethetik Svájc diplomáciai szerepét.

A Brüsszel és Bern közötti kapcsolat a keretmegállapodásról szóló tárgyalások tavalyi lezárásával mélypontra jutott. Svájc igyekszik, hogy ne okozzon több bosszúságot Európának. A kemény uniós szankciók bevezetésével azonban Svájc nyomás alá került.

Az alpesi országban számos olyan nyersanyagipari cég vetette meg a lábát, amiknek erős pénzügyi kapcsolatai vannak Oroszországgal, illetve aktívan részesei az orosz nyersanyagok, például az olaj és a gáz kereskedelmének.

A berni orosz nagykövetség szerint Oroszország nyersanyag-kereskedelmének mintegy 80 százaléka Svájcon keresztül bonyolódik. Az ellentmondásos orosz Északi Áramlat 2. gázvezetékprojekt központja szintén Svájcban van.

Több száz milliárdnyi orosz vagyon van a svájci széfekben

Az orosz bankok pedig Svájcban is jelen vannak. A berni orosz nagykövetség szerint a Sberbanknak és a Gazprombanknak egyaránt van itt egy-egy fiókja.

Ráadásul Svájc az orosz magántőke messze legnagyobb befogadója is. Évente 4,6–9,2 milliárd svájci frank (1600–3200 milliárd forint) közötti összegű orosz magánpénz áramlik Svájcba.

Az oroszok 800 milliárd dollár értékű vagyont tartanak az Egyesült Királyságban, Svájcban, Cipruson és hasonló offshore banki központokban, az érték mintegy felét Svájcban – írta a Napi.hu az amerikai székhelyű National Economic Bureau 2017-es becslésére hivatkozva.

Miközben az orosz támadás hatására a részvényárak zuhannak, az olaj és az arany ára emelkedik.

Ugyanakkor a svájci frank biztonságos menedéknek számít a viharos időkben.

(Borítókép: A svájci Credit Suisse bankcsoport logója 2018. november 11-én látható Genfben. Fotó: Fabrice Coffrini / AFP)