Minden eddiginél nagyobb támadást indíthatnak az oroszok az éjjel

Az orosz előrenyomulás irányát jelzi, hogy kedd hajnalban már egy 64 kilométer hosszú katonai konvoj tartott Kijev felé, amelyet még a műholdakról is látni lehetett. Az előrenyomulást a brit katonai hírszerzés szerint a logisztikai nehézségek valamelyest lassítják, de csak idő kérdése, hogy az orosz katonák megérkezzenek az ukrán fővároshoz. A háború első öt napjáról szóló elemzésünket ide kattintva olvashatja el.

Ezzel párhuzamosan kedden napközben megindultak a rakétatámadások is Kijev ellen. Először az orosz védelmi minisztérium figyelmeztetett arra, hogy végrehajtanak egy csapást, majd délután a kijevi tévétornyot rakétatámadás érte. A gyalogsági támadás előtt vélhetően újabb tüzérségi és rakétacsapásokkal próbálják majd megsemmisíteni a katonai és kommunikációs infrastruktúrát.

Mindeközben az amerikai védelmi minisztérium egyik tisztviselője is megszólalt a CNN-nek a Kijev elleni offenzíváról. Azt mondta: az orosz csapatok egyelőre „gyakorlatilag ugyanott állnak, ahol tegnap is voltak".

Megerősítette azt is, hogy az oroszoknak valóban logisztikai problémáik vannak, és nemcsak üzemanyagból nincs elég a járműveikben, hanem még a katonák élelemezése is problémát okoz nekik. Hozzátette: mindemellett elképzelhető az is, hogy az orosz offenzíva azért lassult le, mert a hadvezetés azt méri fel, hogy az eddigi fejlemények fényében miként kellene változtatnia a haditerven. 

Harkiv lehet a másik célpont

Valószínűsíthető az is, hogy az oroszok ezenkívül a második legnagyobb ukrán várost, Harkivot is megpróbálhatják elfoglalni. A várost az inváziós terv szerint állítólag már a háború első napján, csütörtökön el akarták foglalni az oroszok. 

Annyi bizonyos, hogy már az első óráktól kezdve rakétákat lőttek ki Harkivra, az első napon összesen több száz rakéta zúdult a városra. A második napon, pénteken aztán már meg is indították a gyalogsági támadást a város ellen. Szombaton aztán az oroszoknak sikerült áttörniük egy frontszakaszon, és csapataik könnyű páncélozott harcjárművekkel behatoltak a városba. Órákkal később azonban az ukránok kiűzték az orosz csapatokat a városból.

A város ellen nagyobb támadás azóta nem indult, hétfőn viszont rakétazáport zúdítottak rá, kedden pedig a város főterén lévő regionális közigazgatási központot érte egy durva rakétacsapás, amelyről videó is készült.

Kedd délután is folytatódott a bombázás, ekkor már egy kórházat is eltaláltak az oroszok. Ezek az akciók vélhetően szintén azt szolgálják, hogy előkészítsenek egy újabb, a város elfoglalását célzó támadást. 

Több másik várost is megpróbálhatnak elfoglalni

Könnyen lehet ezenkívül, hogy az oroszok a többi ukrán nagyvárost (Csernyivih, Szumi, Herszon, Mariupol) is megpróbálják majd elfoglalni. Az utóbbinál már fel is szólították a civileket arra, hogy távozzanak, mert hamarosan megindul a támadás.

A nyugati területeket még nem támadják... De meddig? 

Az eddigi kudarcok ellenére az oroszok egyelőre nem döntöttek úgy, hogy megpróbálják elfoglalni Ukrajna nyugati területeit is. Hogy ennek pontosan mi az oka, azt nem lehet tudni. Nem zárható ki azonban, hogy ha ismét kudarcot vall a nagyobb ukrán városok elleni támadás, akkor az oroszok megpróbálhatják kiterjeszteni a háborút azokra a területekre is, amelyeket eddig az orosz offenzíva  – a katonai létesítmények ellen végrehajtott rakétacsapásoktól eltekintve – elkerült.

Stratégiai szempontból ez azért lehetne logikus lépés számukra, mert ezeken a területeken valószínűsíthetően kisebb ellenállásba ütköznének, mint a napok óta ostromolt ukrán városokban. Másrészről viszont földrajzilag ezzel még közelebb kerülnének a NATO-csapatokhoz, márpedig ha van valami, amit Oroszország biztos nem szeretne, akkor az az, hogy katonai konfliktusba kerüljenek a NATO-val. 

Keddi percről percre közvetítésünk itt követhető a legújabb eseményekről.

(Borítókép: Ukrán katonák ukrán páncélozott járművek mellett Kijevben 2022. február 26-án. Fotó:  MTI / AP / Efrem Lukackij)