Tálib szóvivő: a nemzetközi nőnap egy lehetőség, hogy az afganisztáni nők követeljék törvényes jogaikat

A nemzetközi nőnap nagyszerű lehetőség, hogy az afganisztáni nők követeljék törvényes jogaikat – ezt írta ki a Twitter-oldalára Zabihullah Mudzsáhid, az afganisztáni tálibok szóvivője.

A szóvivő mellett a tálibok külügy-minisztériuma is elismerte március 8-a jelentőségét azzal, hogy „kellemes napot” kívánt a nőknek, miközben az afgán kormány engedélyezte számukra, hogy „a nemes iszlám hit és hagyományaink tükrében tiszteletre méltó és üdvös napjuk legyen”. Azt nem fejtették ki, hogy ez mit takar.

A radikális iszlamisták nyilatkozata kapcsán megjegyezte egy francia online újság, hogy a tüntetéseket az ország tavaly augusztusban hatalomra került vezetése betiltotta, illetve csak különleges engedéllyel teszi lehetővé.

Ezzel együtt az AFP beszámolt arról is, hogy az ENSZ Kabul határában lévő hatalmas épületegyüttesében a világszervezet és az afgán nők kereskedelmi és iparkamarájának közös szervezésében termékkiállítást tartottak a nők tulajdonában lévő helyi vállalkozások.

Reméljük, hogy a félelemből az otthonaikban bujkáló nők visszatérnek a társadalomba, újra dolgozni kezdenek, és folytatják korábbi tevékenységeiket

– mondta a 47 éves Tajiba Masal vállalkozó.

A nemzetközi nőnap alkalmából más nyilvános rendezvényt nem tartottak Afganisztánban, sőt. A hatóságok elejét vették annak a kezdeményezésnek is, amely során közösen engedtek volna fel lufikat a magasba, a tervezett ünnepi megmozdulás résztvevői végül ezt saját otthonaikban külön-külön tették meg.

Az Afganisztáni Befolyásos Nők Mozgalma egy kabuli kórházban tervezett vért adni, de ezt sem engedélyezték. A klinika igazgatója szerint „nők nem adhatnak vért a saría (iszlám törvénykezés) alapján

– mondta el Zakia Zahadat, az aktivisták egyike az AFP-nek.

Utcai tiltakozásaikkal szemben pedig erőszakkal léptek fel.

Az aktivisták közül többen hetekre eltűntek, szabadulásukat követően pedig félelmükben bujkálni kezdtek. Jogvédők mindemellett nehezményezték, hogy a nemzetközi közösség nagyon keveset tesz a nők védelme érdekében.

Úgy tűnik, mintha a tálibok az előző, 1996 és 2001 közötti uralmukhoz képest ezúttal engedékenyeknek mutatkoznának, azonban a nőket érintő korlátozások egyre szaporodnak. Egy ideig a közszolgálati munkát végző nők nem térhettek vissza munkahelyeikre, februártól viszont megfelelő módon fedett fejjel már dolgozhatnak, igaz, csak feltételesen, a férfi és a női munkaerő szigorú elkülönítése mellett. Mindemellett továbbra sem utazhatnak egyedül férfi kísérő nélkül, a saría előírásainak megfelelően kell öltözködniük, és erősen korlátozták a jogukat az oktatáshoz is.