Kettészakad az internet?

Az eddigi semleges technológiai óriások, a Facebookot birtokló Meta, a Google és az Apple csatlakoztak a büntetőkhöz, és az Ukrajna elleni oroszországi invázióra válaszul betiltották termékeiket Oroszországban.

Eközben maga a netes hozzáférés is változott az orosz felhasználók számára: a Twitter és a Facebook elérhetetlen, a TikTok pedig nem engedélyezi az orosz felhasználók számára a posztolást. A hírek szerint a rendőrség megállítja az embereket az utcán, és ellenőrzi, mit néznek a telefonjukon.

A háború nemcsak a földrajzot változtathatja meg, hanem alapjaiban módosítja az internet globális jellegét.

Ukrajna már korábban arra kért egyes technológiai cégeket, hogy állítsák le oroszországi szolgáltatásaikat. Napról napra nő azoknak a vállalatoknak a listája, amelyek megtagadják az oroszországi üzleti tevékenységet vagy termékértékesítést.

Ezek után az ukrán vezetés egyenesen azt követelte, hogy Oroszországot teljesen kapcsolják le a világhálóról.

Határozott nem volt az internet működtetéséért felelős ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) válasza. Megtagadták az orosz .ru domain megszüntetését és a biztonsági SSL tanúsítványok visszavonását.

Az ICANN jelmondata ugyanis az

Egy világ, egy internet.

„Küldetésünkben fenntartjuk a semlegességet, és a globális internet támogatása érdekében járunk el. Tevékenységünk nem terjed ki arra, hogy büntetőintézkedéseket hozzunk, szankciókat szabjunk ki, vagy korlátozzuk az internet szegmenseivel szembeni hozzáférést – a provokációktól függetlenül” – válaszolta az ICANN vezérigazgatója az ukrán miniszterelnök-helyettesnek.

A digitális adatvédelemmel foglalkozó Electronic Frontier Foundation (EFF) egyike volt azon szervezeteknek, amelyek támogatták a döntést.

A háború nem alkalmas arra, hogy „az internettel szórakozzunk” – szögezték le az EFF munkatársai. Az internetes infrastruktúra protokolljaiba való beavatkozás ugyanis „veszélyes és hosszú távú következményekkel járna”.

Ezek közé sorolták, hogy:

• megfosztja az embereket az információmegosztás leghatékonyabb eszközétől,
• veszélyes precedenst teremt, illetve
• veszélyezteti a biztonságot és a magánéletet.

A kibertámadások ellen védelmet nyújtó Cloudflare-t Ukrajna szintén arra kérte, hogy állítsa le szolgáltatásait Oroszországban.

A cég blogjában azt írta: megfontolta a kérést, de arra a következtetésre jutott, hogy „Oroszországnak több internet-hozzáférésre van szüksége, nem kevesebbre”.

Internet helyett Splinternet?

A leállításokra, tiltásokra vonatkozó felhívások akár darabokra szabdalhatják a világhálót, ami után létrejön a Splinternet, az osztott net, ahol a különböző országok az internet különböző változatait használják.

A kínai Nagy Tűzfal a legnyilvánvalóbb példa arra, hogyan hozhatja létre egy ország a saját internetjét.

Iránban is ellenőrzik a netes tartalmakat. Ott az állami tulajdonú iráni távközlési vállalat korlátozza a külső információkat.

Oroszország évek óta kísérletezik egy szuverén internettel Runet néven. Ezt azonban a meglévő internethez igazították utólagosan, nem pedig az alapokból felépített, kínai változathoz.

Az orosz kormány 2019-ben bejelentette, hogy sikeresen tesztelték a rendszert. Akkoriban nem sokan értették, miért van rá szükség.

Most, az ukrajnai invázióval összefüggésben minden „sokkal több értelmet nyert” – idézte a BBC Alan Woodwardot, a Surrey Egyetem informatikus professzorát.

A teszt során az orosz internetszolgáltatókat arra kérték, hogy az ország határain belül úgy konfigurálják az internetet, mintha az egy óriási intranet lenne: a weboldalak privát hálózata, amely nem kommunikál a külvilággal.

A próba során korlátozták azokat a pontokat, amelyeken a hálózat oroszországi változata csatlakozik a világhálóhoz.

A jelek szerint Oroszország újra teszteli ezeket a rendszereket. Az orosz kormány arra kérte az internetszolgáltatókat, hogy fokozzák biztonságukat, és csatlakozzanak az oroszországi DNS-szerverekhez.

Oroszország közben tagadta, hogy kirekesztené magát. Azt közölték: a teszt célja az orosz weboldalak védelme volt a külföldi kibertámadásoktól.

Stratégiai szempontból van értelme elvágni az internetet. Ezzel ugyanis szavatolni lehet, hogy az oroszok csak olyan tartalmakat fogyasszanak, amelyeket a Kreml jóváhagy

– véli a A kínai nagy tűzfal című könyv szerzője. James Griffiths szerint a dugót bármikor kihúzhatják:

„Nem lepne meg, ha a döntés az elkövetkező hetekben vagy hónapokban hatályba lépne.”

Az internet feldarabolásának következményei

A konfliktus átformálja az internetet „egy olyan globális rendszerből, amelybe az egész világ be van kötve” egy sokkal széttöredezettebbé – hangoztatta egy szakíró.

„A geopolitikai okok miatt egy másfajta internet van kialakulóban, ahol a nemzetek vagy el vannak vágva egymástól, vagy saját alternatívát fejlesztenek ki. A globális hidak, például a közösségi médiaplatformok, amelyek évtizedeken át összekötötték a népességeket, leomlanak” – figyelmeztetett Abishur Prakash.

James Griffiths szerint a hatalom új tengelye a Nyugat és Kína, illetve Oroszország között oszlik majd meg. Azzal érvel, hogy a kínai tűzfal atyja 2016-ban Oroszországba látogatott, és abban segített, hogy az orosz tűzfal jobban hasonlítson a kínaira.

Szerinte Oroszország újra Peking felé fordul.

„Mivel az orosz gazdaság el van vágva a világgazdaság nagy részétől, Kína felé kanyarodik. Jobban kell majd Kínára támaszkodniuk, mint a múltban".

A kínai technológiai cégek, a Huawei például, eddig nem foglalt állást az orosz–ukrán háború ügyében.

(Borítókép:  Jason Alden / Bloomberg / Getty Images)