Másfél kilométer már halálos távolság a frontvonalon

Fegyvernemek sokasága jelent halálos veszélyt az ukrán főváros körül kialakult frontvonalon, az aktív harcok közelébe keverődők, legyenek civilek vagy katonák, bármikor aknavetők, rakéta-sorozatlövők és kézi lőfegyverek célpontjává válhatnak. Az első védvonalon mozgó harcosokra a mesterlövészek jelentik a legnagyobb fenyegetést. Helyszíni riportunk Mathias Heng fotóriporter felvételeivel. 

Kijev keleti harcvonalán már megjelentek az Ukrajnáért és egyben az orosz invázió ellen harcoló külföldiek, akiknek származásáról ha más nem is, a magukkal hozott, az ukrán erőknél nem bevezetett fegyverzetük árulkodik. Vagy éppen az ukránoknál nem jellemző felfelé pödört, kackiás bajusz.

Az amerikai őslakos származású Mathias Heng két éjszakát töltött a frontvonalon, amely világháborús körülményekre emlékeztet. A védvonalat betonfalak jelzik, hosszú sáncok labirintusa övezi. A betonfal gyakorlatilag egy határt jelöl, amely után már életveszélyes mozogni. 

A védvonal előtt egy tisztás terül el, utána pedig egy erdőség következik, amelyben már az oroszok bújnak meg. A hagyományos kézifegyverek nem tudnak precíz találatokat bevinni ilyen távolságból, így az ellenséges felek mesterlövészpárbajt folytatnak. 

Az átlagos mesterlövészpuskák hatótávolsága úgy egy kilométer, de a valóságban a sík talajon másfél kilométerig terjed a veszélyzóna 

– magyarázza a negyed évszázadnyi háborús tapasztalattal bíró fotóriporter. 

Ugyanez a helyzet bárhol máshol, például a félig megsemmisített Irpinyben, ahol egy lerombolt híd aljában folyik a polgári lakosság kimenekítése. Mint Mathias mondja, tisztában kell lenni azzal, hogy milyen távolságban biztonságos mozogni, nagyjából merre lehetnek az ellenséges erők állásai. „A másfél kilométer távolságot érdemes mindig tartani” − fejti ki.

Rajtaütések háborúja

Persze ez nem vonatkozik az aknavetőkre, amelyeknek kaliberétől és típusától függ a hatótávolságuk, de ez jócskán meghaladja a másfél kilométert. Ezekkel a fegyverekkel nem is a precizitás a cél, hanem kisebb területek megtépázása. Ennek egyik példájával Irpiny evakuálásának elején szembesült a világ. 

Eközben már az oroszok is felvették a korábban még csak az ukrán fegyveresekre jellemző hadászati stílust: az erdőségekben való bujkálást és az út menti rajtaütéseket. Az egyik ukrán Facebook-csoportban például segítséget kérnek az Irpiny és a közelében lévő Sztojanka település közötti úton lévő idősotthon lakóinak kimenekítéséhez. A felhívásban arra panaszkodnak, hogy a közelben egy orosz ellenőrző pont van, amely nem engedi be az evakuációs buszokat, az intézmény megközelítése pedig veszélyes, mert az út mindkét oldalán erdőségek vannak, ami kiváló rajtaütési lehetőséget kínál a területen járőröző orosz katonáknak.

Hasonló veszélyekre figyelmeztetnek minden, Kijev körüli útvonalon, ahol feltételezhető az orosz jelenlét. Bucsát, ahol szombaton civil tömegsírt találtak, elvileg visszavette ellenőrzése alá az ukrán hadsereg, de az odavezető út továbbra is kockázatos. Az ukránok nem győzik hangsúlyozni: a megszállók nem tisztelnek semmit, mentőkre és újságírókra is rálőnek.

Az oroszok Kijev körüli magatartásáról is változó értesüléseket hallani. Az Indexnek nyilatkozó ukrán katona például azt mondja, hogy a keleti Brovari kisvárostól nem messze lévő apró falut teljesen kiirtották, a megszállók mindenkit agyonlőttek, aki kiment az utcára. Értesülések szerint több kistelepülésen kijárási tilalmat rendeltek el az orosz katonák, kilátásba helyezve, hogy akit meglátnak az utcán, arra tüzet nyitnak.

Ezzel szemben egy irpinyi férfi azt mesélte Mathiasnak, hogy az orosz katonák az ő környékén házról házra jártak ellenőrizni azt, hogy tartanak-e fegyvert otthon. Hozzá is behatoltak, de a rövid házkutatás után békén hagyták, ahogy más fegyvertelen civileket is. Bár a szomszédban lövések dördültek, a férfi szerint a lakatot törték fel így. Ez viszont kérdésessé teszi azt, hogy miért érte támadás több alkalommal is a menekülőket.  

Az utóbbi napok történéseiből azt szűrik le a helyiek, hogy a Kreml célja továbbra is az ország kulcsfontosságú területeinek elfoglalása, és továbbra sem akar letenni Kijev elfoglalásáról. 

(Borítókép: Mathias Heng)