- Külföld
- volodimir zelenszkij
- orbán viktor
- háború
- orosz-ukrán-konfliktus
- gázszállítás
- lng
- északi áramlat 2
A gáz miatt egy kalap alá vette Berlint és Budapestet Zelenszkij elnök
További Külföld cikkek
- Merényletet terveztek Ferenc pápa ellen, részleteket közölt az egyházfő
- Az egész világ Oroszországra figyel, érkezhet a megtorlás a moszkvai merényletre
- Uniós eljárás indul a TikTok ellen a romániai választásokba történő „beavatkozás” miatt
- Újra Waltonék lettek a leggazdagabb család a világon
- Az amerikai elnökválasztás megmutatta, hogy a hagyományos újságírásnak végleg befellegzett
Volodimir Zelenszkij múlt héten az Európai Tanács előtt mondott beszédet, amelyben Orbán Viktort is megszólította, egyúttal élesen bírálta Magyarországot is. Az ukrán elnök a héten pedig a dán parlamenti képviselőkhöz beszélt, és hasonlóan hevesen azt követelte, hogy Európa lépjen fel a magyar kormány ellen.
Ukrajna elnöke két dolgot szeretne elérni a magyar kormánynál. Az első, hogy Orbán Viktor szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, vagyis Magyarország ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése az volt, hogy a magyar kormány engedjen át a területén fegyverszállítmányokat, és küldjön fegyvereket Ukrajnába.
Határozott magyar nemek
Orbán Viktor miniszterelnök határozottan elutasította az ukrán vezetés mindkét kérését, mert
azok ellentétesek Magyarország érdekeivel. Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ugyanakkor minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik.
A magyar kormányfő szerint „az nem segítség, ha tönkretesszük saját magunkat, bármennyire is az ukránokkal dobog a szívünk. Az nem segítség, ha Magyarország közben tönkremegy.”.
Orbán Viktor közölte, azt a kérését az ukránoknak és a magyar baloldalnak, hogy
egyszerűen zárjuk el az Oroszországból érkező energiavezetékeket, nem tudjuk teljesíteni, mert tönkretesszük vele saját magunkat. És kétlem, hogy ezzel bárkinek is segítettünk volna
– jegyezte meg Orbán Viktor.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ a napokban kiküldött hírlevelében is szóba kerül ez a téma.
Volodimir Zelenszkij követelte az energetikai szankciók bevezetését, és arra is kérte Magyarországot, hogy küldjön fegyvereket Ukrajnába. Orbán Viktor miniszterelnök ezeket a kéréseket elutasította. Megértjük, hogy az ukrán államfő az ukrán érdekeket képviseli, de másoknak is meg kell értenie, hogy mi a magyar érdekeket képviseljük. Hiába vannak olyan külföldi és hazai szereplők, akik ezt követelik, mi nem akarunk belesodródni ebbe a háborúba.
Zelenszkij Berlinnel sem elégedett
Nemcsak a magyar kormányt bírálta az ukrán elnök, hanem a német vezetést is. Az Infostart vette számba azokat az angol és francia híradásokat, amelyek arról szólnak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 17-én a Bundestag plenáris ülésén online közvetített beszédében nekitámadt Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárnak, és azt sürgette, hogy vezessenek be bojkottot. Az ukrán elnök élesen kritizálta a német vezetést, mert szerinte annak fontosabb a gazdaság, mint az ukrajnai emberéletek. Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy az Északi Áramlat 2 megépítése cementet jelentett egy új fal megépítésére.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung híradásaiból kiderül: Olaf Scholz kancellár az ARD közszolgálati tévében visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint Németország Oroszországból származó energiaimportjával segít finanszírozni Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját. A kancellár elutasította az azonnali bojkottot. Mint mondta:
Hihetetlen számú munkahelyről van szó. Ha egyik napról a másikra leállna ez a behozatal, az azt jelentené, hogy egész iparágaknak kellene leállítania tevékenységét.
A német rezsicsökkentés
A kancellár szavaiból következik, hogy a német kormány is pontosan kiszámolta, hogy a német gazdaságra milyen következményekkel járna az orosz energia azonnali bojkottja. Szinte bizonyos, hogy ennek tudható be, hogy a német szövetségi kormány júniustól újabb támogatási intézkedéseket vezet be az energia drágulása miatt. A 17 milliárd eurós csomag alapján – amely tulajdonképpen egy német rezsicsökkentés – az energia árának kompenzálására minden kereső bruttó 300 eurót adójóváírás formájában megkap, továbbá az adómentes családi pótlékot megnövelik 100 euróval. Egy kétgyerekes családnál így 800 euró pluszkereset realizálódik júniustól.
Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója az InfoRádiónak azt mondta, hogy ez még mindig nagyon kevés, mert ebben az évben egy négyfős családnál 2000 eurós éves pluszkiadással kell számolni az egy év alatt 20 százalékkal megemelkedett energiaárak miatt. A szakember szerint a magyar és a német helyzet nagyon hasonló, hiszen Németország gázellátásának mintegy 55 százaléka Oroszországból származik, és ez nagy függőséget jelent.
Ha most egyik percről a másikra nullára vinnénk le, akkor óriási kihívásokkal küzdene a német gazdaság. Nyilvánvaló, hogy nem lehet azonnal megoldani, és Olaf Scholz szerintem okos és kiegyensúlyozott politikát folytat, ő ezt pontosan látja. Vannak mindig a politikai lózungok és vannak a konkrét megoldások a reálpolitikában, és most Németország e tekintetben reálpolitikát folytat
– mondta az igazgató.
Bauer Bence és Litkei Máté a múlt héten az Indexnek írt véleménycikkében úgy fogalmazott:
A megfontoltság tehát igencsak nagy érték, főleg háborús időkben. Németország Európa vezető hatalmaként döntéseivel egyaránt teheti könnyebbé és nehezebbé a kontinens országai számára a jelenlegi helyzetet.
A szerzők emlékeztettek arra, hogy a legrosszabb esetben, amennyiben teljesen elapad Németország gáztározóiból a gáz, fel kell készülniük arra, hogy az ipari szereplőket ki kell zárni az ellátásból. A lakossági igényeket ez esetben a norvég, az észak-afrikai és az azeri gázvezeték-kapacitások jelenleginél jobb kihasználásával, valamint a megnövelt amerikai cseppfolyósított földgáz- (LNG-) szállítmányokkal tudnák ellátni. A német gazdasági minisztérium szóvivője már be is jelentette, hogy 1,5 milliárd euró értékben nem orosz LNG-t vásárol az ország, azt azonban nem lehet tudni, hogy pontosan kitől vagy kiktől akarják pótolni a kiesett mennyiséget. Katar már jelezte, hogy jelenleg nem tud biztosítani pluszföldgázt Németország számára, mert minden kapacitásuk le van kötve.
Németország őszre szeretne teljesen függetlenedni az orosz széntől, az év végére pedig az orosz kőolajtól is. A földgázimport-függőség csökkentése azért nehezebb, mert Németország nem rendelkezik a helyettesítő LNG importjához szükséges infrastruktúrával – ezek kiépítése még évekig eltarthat. Amikor az Európai Bizottság a napokban bejelentette, hogy 2022 végéig kétharmaddal csökkenti az Európai Unió orosz gázimportját, elemzők azonnal figyelmeztettek: a gázimportcsökkentés még akkor sem feltétlenül valósítható meg, ha a piacon rendelkezésre állna elegendő mennyiségű helyettesítő LNG.
(Borítókép: Olaf Scholz, Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor. Fotó: Ludovic MARIN / AFP / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP / Koszticsák Szilárd / MTI)