Rettegnek Putyin oligarchái

Az invázió után a Nyugat szankciókat vezetett be a többi között az orosz magánszemélyekkel és bankokkal szemben. Egy maroknyi oligarcha – azok a milliárdosok, akik Putyin felügyelete alatt szerezték vagyonuk nagy részét – békére szólított fel, a többség azonban veszteségeik dacára csendben maradt.

Az amerikai igazságügyi minisztérium már március elején bejelentette, hogy az Európai Unióval és más szövetségesekkel együttműködve különleges munkacsoportot hoz létre, amely az orosz milliárdosok külföldön lévő jachtjait, repülőgépeit, ingatlanjait és egyéb vagyontárgyaikat veszi célba. A múlt héten az amerikai pénzügyminisztérium új szankciók egész sorát jelentette be az orosz Duma több száz tagja, több tucat orosz védelmi vállalat és a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank vezérigazgatója ellen.

A szándék az, hogy megszorongassák azokat, akik hasznot húztak Putyin uralmából, és arra késztessék őket, hogy nyomást gyakoroljanak a Kremlre: lassítsa, sőt állítsa le az Ukrajna elleni támadást – emlékeztet a CNN.

Néhány, de csak néhány esetben a szándék elérte célját.

Oleg Deripaszka

Oleg Deripaszkát, Putyin közeli szövetségesét, aki az alumíniumüzletben szerezte vagyonát, a brit kormány sújtotta szankciókkal. Deripaszka – akinek részesedése van egy energetikai vállalatban, amely a világ egyik legnagyobb alumíniumtermelőjének a tulajdonosa – becsült vagyona 2 milliárd font (csaknem 900 milliárd forint).

A béke nagyon fontos! A tárgyalásokat a lehető leghamarabb meg kell kezdeni!

– ezt az üzenetet osztotta meg Deripaszka röviddel az ukrajnai orosz invázió után a Telegramon.

Miközben a rubel összeomlott és az orosz tőzsde hetekig nem nyitotta meg a kereskedést, Deripaszka azt írta: „érthető magyarázatokat” vár az elkövetkező három hónap gazdaságpolitikájáról. A központi bank döntése a drasztikus kamatemelésről és a vállalatok devizatartalékainak kikényszerített eladása az

első jele annak, hogy valójában ki állja majd a cechet.

Deripaszkát már korábban, 2018-ban Washington sújtotta szankciókkal, miután kiderült, hogy része volt a 2016-os amerikai választásokba való orosz beavatkozásban. Az Egyesült Államok pénzmosás miatt nyomozott ellene, és azzal vádolta meg, hogy „üzleti riválisok életét fenyegette, illegálisan lehallgatott egy kormánytisztviselőt, valamint zsarolásban vett részt” – közölte a pénzügyminisztérium, amely szerint „Deripaszka nem különül el az orosz államtól”.

Mihail Fridman

Mihail Fridman, az Alfa Group konglomerátum elnöke 11,4 milliárd dolláros (3900 milliárd forintos) vagyonnal rendelkezik a Bloomberg szerint. Az Európai Unió arra hivatkozva rendelt el szankciókat ellene, hogy „szoros kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin kormányával”. Brüsszel szerint Fridman Putyin belső körének egyik vezető orosz mágnása és segítője.

A nyugat-ukrajnai születésű Fridman a szankciók bevezetése előtt, napokkal az invázió után a személyzetnek írt levelében azt üzente: szeretné, ha „vége lenne a vérontásnak”.

A szüleim ukrán állampolgárok, és Lembergben, a számomra kedves városban élnek. Életem nagy részét azonban orosz állampolgárként éltem le. Oroszországban vállalkozásokat indítottam és fejlesztettem. Mélyen kötődöm az ukrán és az orosz néphez, és a jelenlegi konfliktust mindkettőjük számára tragédiának tartom

– írta Fridman.

„A válság életekbe kerül és kárt okoz két nemzetnek, amelyek több száz éve testvérek. Bár a megoldás ijesztően távolinak tűnik, csak csatlakozni tudok azokhoz, akiknek őszinte vágya, hogy a vérontásnak vége szakadjon” – tette hozzá a levélben, amit a Financial Times idézett.

Friedman „tragédiának” nevezte az erőszakot. Szerinte „a háború soha nem lehet válasz”, de nem bírálta közvetlenül Putyint.

Azt viszont leszögezte: ha olyan politikai nyilatkozatot tesz, ami Oroszországban elfogadhatatlan, annak „nagyon egyértelmű következményei lesznek a vállalatra, az ügyfeleire, a hitelezőire és az érdekeire nézve”.

Roman Abramovics

Egy másik oligarcha, aki nyilvánosan fejezte ki megrendülését a válság miatt, de szintén nem bírálta Putyint, Roman Abramovics, a Premier League-ben szereplő Chelsea tulajdonosa, aki a szankciók közepette megválna a csapatától. Abramovics azon ritka oligarchák egyike még a kilencvenes évekből, akik Putyin alatt is megőrizték tekintélyüket – vélik az Egyesült Királyságban annak ellenére, hogy Abramovics mindig is tagadta kapcsolatát az orosz elnökkel.

Mielőtt a brit kormány szankciókkal sújtotta volna, Abramovics azt ígérte, hogy a Chelsea eladásából származó bevételt egy jótékonysági alapítvány létrehozására fordítja „az ukrajnai háború valamennyi áldozatának javára”.

A konfliktust mindenesetre csillapítani szándékozik, és ennek jeleként aktívan közvetít a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalásokon.

Az Európai Unió ennek ellenére szintén szankciókkal sújtotta „Vlagyimir Putyinhoz fűződő hosszú és szoros kapcsolataira” hivatkozva. Azt is megjegyezték, hogy az elnökkel kialakított „kiváltságos kapcsolata” segítette „jelentős vagyonának felhalmozásában”.

Sokan csendben maradtak

Putyin sok szövetségese és belső körének tagjai nem nyilatkoztak nyilvánosan a háborúról, ami alátámasztja Fridman nézetét, miszerint az orosz vezető kritikája következményekkel jár.

Közéjük tartozik:

• Igor Szecsin, a Rosznyeft energetikai vállalat vezérigazgatója,
• Andrej Kosztin, a VTB bank elnöke,
• Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója,
• Szergej Csemezov, a Rosztec állami védelmi vállalat vezetője,
• Igor Suvalov, a Vnyeszekonombank elnöke,
• Nyikolaj Tokarev, az állami tulajdonú Transznyeft elnöke,
• Gennagyij Timcsenko, a Volga Group alapítója és tulajdonosa,
• Arkagyij Rotenberg, a Mostotrest építőipari vállalat tulajdonosa; cége építette a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő hidat.

Egyikük sem emelte fel a szavát a háború ellen, és a CNN megkeresésére sem nyilatkoztak.

„Könyörgöm, hogy hagyja abba az ukrán testvérek gyilkolását!”

Más tekintélyes orosz személyiségek megnyilvánulásai arra utalnak, hogy az Ukrajna elleni háborút nem támogatja egyöntetűen Oroszország.

Jevgenyij Lebegyev – a magát exoligarchának valló Alekszandr Lebegyev fia – nyílt levelet írt Putyinnak az Evening Standard című brit lapban, amelynek mellesleg tulajdonosa. „Orosz állampolgárként könyörgöm, hogy hagyja abba az ukrán testvérek gyilkolását” – üzente Lebegyev.

Brit állampolgárként arra kérem Önt, hogy mentse meg Európát a háborútól. Orosz hazafiként kérem: akadályozza meg, hogy még több fiatal orosz katona feleslegesen haljon meg. A világ polgáraként pedig arra kérem, hogy mentse meg a világot a megsemmisüléstől

– tette hozzá.

Vlagyimir Potanin, Oroszország leggazdagabb üzletembere és a Norilsk Nickel óriáscég elnöke arra kérte a Kremlt, hogy ne sajátítsa ki az országból menekülő nyugati vállalatok vagyonát.

„Ez száz évvel vetne minket vissza 1917-be. Egy ilyen lépés következményeit – a befektetők globális bizalmatlanságát Oroszországgal szemben – évtizedekig megéreznénk a bőrünkön” – üzente Potanin a Telegramon.

Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét március elején sújtotta szankciókkal az amerikai kormány, mert az Orosz Föderáció „vezető propagandistája”. Néhány héttel később Peszkov feleségét és két felnőtt gyermekét, köztük lányát, Elizaveta Peszkovát is szankciókkal sújtotta Washington.

Peszkova, akinek több mint 180 ezer követője van az Instagramon, egy nappal az invázió kezdete után egy háborúellenes üzenetet osztott meg ellenőrzött fiókján, a #нетвойне címkével. Fordításban azt jelenti: „nem a háborúra”.

Néhány órával később az üzenetet törölték.

(Borítókép: Roman Abramovics és Vlagyimir Putyin 2016. július 19-én. Fotó:  Mikhail Svetlov / Getty Images)